Közszolgálati Gundel Takács közszolgálati nyereménnyel

Nem jó mostanában munkanélküli atomfizikusnak vagy fényképmemóriával megáldott víz- és gázszerelőnek lenni. Az esztétika-filozófia szakos területi képviselőknek pedig már eleve reménytelen.

Eddig ugye keresetkiegészítésnek ott volt a Legyen Ön is milliomos, elég volt csípőből vágni Mozart gyerekkori felső szomszédjának születési dátumát, és máris megvolt a mellékes ötvenmillió, mínusz adók és járulékok. Most meg jó, ha kifogunk egy zsírosabb keresztrejtvényt a Fülesben.

De vége az ínséges időknek, nem kell többet a margarinos dobozok vonalkódját beküldenünk, hogy nyerjünk legalább egy thaiföldi utazásra valót, hiszen elindult az Örökös az MTV-n. Itt volt már az ideje, mondja a belőlünk nagy ritkán előtörő Hankiss Elemér, mert hát a humánértelmiség minőségi szórakoztatása közszolgálati feladat, a magyar televízió pedig utoljára 2004-ben próbálkozott ilyesmivel. Az volt a rosszemlékű Quizfire, amiben Rózsa György vihogott veszettül, miközben a játékosok fel-alá lifteztek egy űrállomás parancsnoki székében.

Az Örökös azért ennél sokkal jobb, már-már hasonlít egy kereskedelmi csatornán futó vetélkedőre. A Youtube-on nagy szerencsével vagy kitartó kereséssel elkapható dél-amerikai esztrádműsorok színvilágát idéző díszlet például veri bármelyik jelenleg futó magyar műsor stúdióbelsőjét. Nem véletlenül, hiszen külföldi licenc alapján az RTL Klub-közeli Iko gyártja az MTV-nek.

Az Örökös argentin formátum, és talán éppen ezért olyan bonyolult, mint a Te vagy az életem kétszázharminc folytatás után. A végére pont ugyanúgy nézünk, mint amikor nem értjük, hogy akkor most kibe is szerelmes Esperanza Munoz, és miért olyan dühös rá Enrique Fereti. Az alig harmincperces vetélkedőbe ugyanis kilenc különböző játékot zsúfoltak, ráadásul ezek közül az egyiket úgy hívják, hogy Forró krumpli. Persze a lényeg mindig ugyanaz: kérdésekre kell válaszolni, általában három lehetőség közül is választhatunk, minden fordulóban a legtöbbet hibázó kihívhat egy másik játékost, aki vagy tudja és továbbjut, vagy nem, és akkor az amúgy gyenge játékos örökli az addig összegyűjtött pénzét. Ezért Örökös.

Mindezt a Tv2-től átcsábított Gundel Takács Gábor pezentálja nekünk, aki ugye egy kedves, szemüveges fickó, szimpatikusan kopaszodó homlokkal. Csak kár, hogy néha a nagy rögtönzésben olyanok esnek ki a száján, hogy „Apollónia, akkor most a fagylalt visszanyal”. Amivel nem az a baj, hogy nem vicces, hanem hogy már az 1983-as polbeat-fesztiválon sem volt az. Plusz van, hogy nem egészíti ki a kérdésekre adott válaszokat, és azért az nem túl érdekes, hogy hányadik oszlopban van a cink a periódusos rendszerben, ha még az sem mondják el, hogy mi a vegyjele. Vagy hogy mégis mi az a periódusos rendszer.

De ettől még az Örökös nézhető vetélkedő lenne, sőt az is, csak a feszültséget némileg csökkenti, hogy nem csak a csatorna, de a tét is közszolgálati. Ötmillió forintos nyereménnyel lassan már kaparós sorsjegyet sem lehet eladni, az MTV vetélkedőjében ráadásul meg is kell ennyiért dolgozni: átverekedjük magunk négy fordulón, legyőzzük az utolsó embert, és még akkor is hét kérdésre kell hibátlanul válaszolnunk a főnyereményért. Ami ráadásul bruttó, és még az adóhivatal is tartja a markát.

Akkor már inkább veszek pár doboz margarint, és kivágom a vonalkódokat.