Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) adatsora szerint a legtöbb válaszadó szerint - 41 százalék - a kisközösségi rádiók 2005-ben alakultak, míg az azt megelőző évet 36 százalék, 1992-t és 1994-et 5-5 százalék jelölte meg.
Az adók harmada 500-2.500, negyede pedig 2.500-10.000 hallgatóhoz jut el, míg minden tizedik kisközösségi rádió vételkörzetében élnek félezernél is kevesebben.
A válaszadók egynegyedének jutott alig félmillió forintja az indulásra, míg egyharmad-egyharmad arányban nyilatkoztak úgy, hogy fél- és másfél, illetve másfél és ötmillió forint közötti összegből szerelték fel az adót, s csupán 10 százaléknak futotta ennél többől a startra; ugyanekkora arányban közölték, hogy bevételük meghaladja az évi ötmillió forintot, míg minden negyedik rádiónak ennek tizedénél is kevesebből kell gazdálkodnia.
Reklámideje kihasználtságával egyetlen kisközösségi rádió sem volt elégedett: 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy a sugárzott hirdetések ideje jóval a megengedett alatt maradt, 24 százalék közölte, hogy eddig nem talált hirdetőre, 19 százalék pedig nem is kíván reklámot sugározni.
A válaszokból az tűnik, a műsorkészítő közösségek leggyakoribb témái között utcahosszal - és 76 százalékos említettséggel - a pénzhiány vezet, míg a vételi lehetőségek korlátozottsága vagy a műszaki fejlesztés hiánya csak 5-5 százalékkal részesedik.
A társaságok bő kétharmadát alapítvány, közalapítvány vagy egyesület, negyedét magánszemély működteti; 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy a működéssel kulturális missziót töltenek be, a hallgatók "tájékozódási, kulturális, állampolgári szükségleteinek" kielégítését és a közösségi fórummá válást 50-50 százalék, a kisebbségeknek szóló műsorszolgáltatást kilenc százalék említette indokként.