További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Nyílt levélben tiltakozik csaknem kétszáz hazai értelmiségi az ellen, hogy a menedzsment tervei szerint megszűnne a Magyar Rádió önálló művészeti főszerkesztősége, egyben a döntés felülvizsgálatára kérik a közszolgálati médium vezetését. A Magyar Rádió szerint "fontos, ám alaptalan" az aggodalom.
A csatlakozók - az MTI-hez pénteken eljuttatott - dokumentumának megfogalmazása szerint a vezetés a főszerkesztőséget "be akarja olvasztani a politikai főadóba, a Kossuth Rádióba", ami által nemcsak a magyar kultúra, így az irodalom és társművészetei, a magyar nyelv színvonalas szellemi műhelye tűnhet el, hanem "a szellemi élet egészét figyelemmel kísérő, azt érvényesen bemutató, annak értékeit közvetítő és nem utolsó sorban új alkotásokat inspiráló, létrehozó fóruma is".
"Az átfogó szellemi folyamatok jelenségeinek felmutatása, követése kikerül az elemző szakértelem köréből, és az aktualitás, a politikai újságírás pillanatnyi érdekeinek alárendeltje lesz" - írják.
Az aláírók azt hangoztatják: szerintük egy értékközpontú, nagy hagyományú, ám megújulását, szerepét, függetlenségét és önállóságát éppen a rendszerváltás után megteremtő szakmai közösség tudatos szétverése kezdődik meg ezzel a döntéssel, a kortárs irodalom és művészetek egyik utolsó fóruma, és ezzel maga a közszolgálatiság került veszélybe.
Az MTI értesülése szerint levéllel fordult az ügyben a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumához a művészeti főszerkesztőség három tucat munkatársa; ebben egyebek mellett azt írják, "szakmailag mélységesen elhibázottnak" tartják a március elsejei összevonást, "és egy alapvetően politikai adó alá rendelését".
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a menedzsment felszámolásunkat és beolvasztásunkat hallgatottsági adatokkal indokolja" - áll a levélben, amelyben arra kérik a kuratórium tagjait, "felelőségük tudatában akadályozzák meg a végiggondolatlan és szakmaiatlan, a művészeti terület autonómiáját megszüntető terv végrehajtását".
Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke a hozzájuk címzett levélről az MTI megkeresésére azt közölte, "teljesen érthető" a munkatársak reflexiója, ám ő azt gondolja, nem a jelenlegi rend fenntartása az egyetlen lehetőség arra, hogy a Magyar Rádió a jövőben is eljuttassa hallgatóihoz a most közvetített értékeket.
"A Magyar Rádió irodalmi, művészeti szerepvállalását féltő művészek, műsorkészítők aggodalma fontos, ám alaptalan" - áll a közszolgálati médium kommunikációs igazgatójának közleményében; Borbély-Urquhart Julianna hangsúlyozza, az irodalmi és művészeti műsorok ugyanazok készítik, akik eddig, a szervezeti egység átnevezése pedig "a hallgatók számára aligha fog érzékelhető változást jelenteni".
Az igazgató szerint a rádió kultúrához és művészetekhez fűződő viszonyát annak alapján érdemes megítélni, hogy adóin az ilyen típusú műsorok mikor, mekkora terjedelemben és milyen minőségben jelennek meg, az intézmény pedig akkor felel meg a közszolgálatiság követelményének, ha misszióját "a remények szerint egyre bővülő számú hallgató számára a lehető legszínvonalasabban, és a lehető leghatékonyabb szervezetben teljesíti".
Borbély-Urquhart Julianna emlékeztetett arra: a részvénytársaság működése egyszerre kell megfeleljen a tartalmi minőség és a gazdálkodási hatékonyság kívánalmainak; közleménye szerint a megújuló Magyar Rádió a jövőben is "a szellemi élet egészét figyelemmel kísérő, azt érvényesen bemutató, annak értékeit közvetítő és nem utolsó sorban új alkotásokat inspiráló, létrehozó fóruma" marad.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
