Marihuána hitelre?

Egy lila parókás, bambán vigyorgó fiú és egy önfeledten vigyorgó lány reklámozza a K&H Bankot és a Sziget Fesztivált a Pesti Est aktuális számában, ráadásul még egy kezdő rendőrségi drogszakértő is rögtön rájön, mire föl ez a nagy vidámság: a reklámlány kezébe ugyanis egy füstölgő marihuánás cigarettát photoshopolt a rasztafárik Istene.

Betépve?

Persze lehet, hogy csak mi látunk illegális drogokat ott, ahol tulajdonképpen zárjeggyel ellátott dohánytermékek törvényes fogyasztásáról van szó, ezért felhívtuk a bank megújulási kampányát készítő Republic of Art reklámügynökséget. (Annál is inkább, mivel a dohánytermékek burkolt reklámozása is tilos, épp minap ítélték négyszázezer forint pénzbüntetésre Réz András kiadóját, mivel a farkasfoggyűjtő esztéta pipázott legújabb könyvének borítóján, és a plakátján vastag szivart szívó Charlie is hasonló büntetést kapott pár hete).

"A hirdetésen tényleg könnyű drog látható" - erősítették meg sejtésünket a Republic of Art reklámügynökségnél.

Meglepetésünkben rögtön azt kérdeztük, hogy a kábítószer-fogyasztás ábrázolásával a könnyűdrogokra fogékonyabb fiatal korosztályhoz szeretné-e eljuttatni az üzenetét a bank, de az első bevállalós magyar marihuánareklámról szóló szalagcímek vízióját hamar elhessegette az elegáns és fiatalos "&" nélkül csak Kereskedelmi és Hitelbanknak nevezett pénzintézet hivatalos válasza.

Csak kísértés

"A K&H ezzel a reklámmal azt üzeni meglévő és leendő ügyfeleinek, hogy az élet minden kérdésében nézzék meg a lehetőségeket és a tájékozódás után mindig megfontoltan, okosan döntsenek, aszerint hogy mi jó tényleg a számukra. Ez vonatkozik a pénzügyek mellett mindennapjaink minden területére, így a szórakozásra is. Ezt a «dönts okosan»-filozófiát a fiatalok számára a Sziget fesztiválon releváns témákhoz igazítottuk, így például a párkapcsolatokról és a bódító szerek használatáról is készítettünk hirdetést" - mondta el kérdésünkre Horváth Magyary Nóra, a K&H Bank Kommunikációs igazgatóságának ügyvezető igazgatója, és hozzátette, hogy a hirdetések több, fiataloknak szóló újságban és a mozikban elérhető ingyenes képeslapokon is megjelentek.

"Mi úgy véljük, és ezért azt tanácsoljuk, hogy a hirdetésben vázolt helyzetben az okos döntés inkább az, ha az illető nem él a bódító szerekkel" - teszi teljesen egyértelművé a bank álláspontját Horváth Magyary Nóra, és nekünk is be kell ismernünk, hogy tévedtünk, amikor úgy gondoltuk, a reklám szereplőinek mimikája, gesztusai arra utalnak, hogy nem egészen érzik át a probléma roppant fontosságát, sőt kifejezetten jól érzik magukat az illegális anyag közvetlen közelében.

Horváth Magyary Nóra szerint a hirdetésben megfogalmazott tanács társadalmi célú üzenet, ezért nem érezték szükségesnek, hogy a reklámot előzetesen bemutassák az Önszabályozó Reklámtestületnek vagy a Reklámszövetség etikai bizottságának.

Tekerj, tépj, ilyesmik!

Persze nem a K&H reklámja az egyetlen, ami a könnyű drogok fogyasztásával foglalkozik az utóbbi időben, elég ha csak az egyik kereskedelmi rádió "tekerj rá!" szlogenjére vagy egy csokoládészelet jamaikai reklámfilmjére gondolunk, amelyben a rasztahajú főszereplő még a "kell fű?"- kérdést is a nézőknek szegezi. (Persze később kiderül, hogy gyeptéglákról van szó)

Szakértők szerint a fiataloknak szóló reklámokban egyre több ilyen jellegű utalással találkozhatunk majd, mivel a nagy vásárlóerővel rendelkező és vadul költekező harminc év alattiak életvitelében is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a marihuánafogyasztás, így a marketingcégek ilyen utalásokkal, szlogenekkel igyekeznek elérni őket.

A sunyi célzások és erőltetett szóviccek mellett persze már konkrét ráutaló magatartással is találkozhattunk Magyarországon. Nem is olyan régen például egy független lemezkiadó úgy hirdette lemezeit a Magyar Narancs hasábjain, hogy azok pont annyiba kerülnek, mint egy gramm. (A mennyiséghez tartozó minőség beazonításában egy egész hasábot elfoglaló spangli segített.)

"Aggályosnak tartom a kábítószer-fogyasztást ábrázoló reklámokat, mivel a reklámtörvény tilt minden olyan hirdetési formát, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja" - mondta el ezzel kapcsolatban Markovich Réka, a Reklámszövetség jogásza, aki azért sietett megjegyezni, hogy még egyetlen ilyen jellegű panasz sem érkezett hozzájuk.