Soha nem látott mélyponton az MTV nézettsége

Általános és visszafordíthatatlan folyamat Európában az országos tévék térvesztése, miközben a sokcsatornás háztartások száma nő (az utóbbi hat évben közel tizenöt százalékkal), egyre többjük rendelkezik már nálunk is a jóval olcsóbb digitális vétellel, ráadásul egyre több a magyarul beszélő csatornák száma (2000 óta közel 100 százalékos a növekedés).

Magyarországon 2000-ben volt a legmagasabb a három országos csatorna együttes részesedése (49 százalék), azóta ez az arány összességében és csatornákra lebontva is visszaesett. (Kivéve az RTL Klubot, amely 2006-os, 34,4 százalékos közönségarányán, a Tv2 és az MTV gyengélkedésének is köszönhetően 2007-ben még 0,4 százalékpontot javított is).

Ezek a trendek többé-kevésbé egész Európára jellemzőek, és bár vannak kivételek (a francia TF1 részesedése 2006-ban például magasabb volt, mint 2000-ben, és az olasz Rai Uno is többé-kevésbé egyenletes), ezek azonban inkább nevezhetők stagnálásnak, mint a trend cáfolatának.

Köztévé kinek?

Ez a jelenség leginkább a reklámozókat is érdeklő 18-49 év közötti nézők körében gyorsult igazán fel, hiszen az idősebbek nehezebben változtatnak szokásaikon, és az új technikai megoldásokkal szemben is bizalmatlanabbak.

Mindez azonban nem lehet érv arra, hogy az országos sugárzású közszolgálati tévé lemondjon erről a célcsoportról, hiszen ezekhez a nézőkhöz ugyanúgy szólnia kell, mint a nyugdíjasokhoz. A 18-49 év közötti korcsoportban azonban soha nem látott mélységben van a köztévé nézettsége.

A Magyar Televízió nézettsége ugyanis egy rövid fellendülés után visszaesett, míg 2000-ben még főműsoridőben a 18 és 49 év közötti lakosság 8,8 százaléka választotta, addig 2004-ben meg 12,2 százalék nézte. Tavaly pedig ez a közönségarány visszazuhant 7,1 százalékra, ami a kereskedelmi televíziók indulása óta a legrosszabb eredmény.

Ráadásul a Magyar Televízió közönségaránya ebben a korcsoportban az egyik legrosszabb Európában, hiszen a BBC két csatornáját például a nézők 34 százaléka választja esténként, Franciaországban pedig a köztévé főadójára 13,3 százalék kapcsol áltagosan. Németországban, ahol nem állnak túl jól a közszolgálati csatornák, az ARD 9,6 százalékot, a ZDF pedig 8,2 százalékot teljesít, vagyis együtt jóval meghaladják a magyar köztévék teljesítményét. (Mindez a kereskedelmi közönségarányra vonatkozik, ami azonban országonként eltérő, van ahol a 14 évesek is már beleszámítanak, van, ahol csak 34 éves korig érdekli a hirdetőket a néző).

Se nem minőségi, se nem szórakoztató, se nem szimpatikus

A Tárki 18 és 49 év közöttiek körében végzett felmérése szerint a Magyar Televízió se nem családi, se nem innovatív, a legkevésbé pedig fiatalosnak és szórakoztatónak mondható, sőt a 3200 megkérdezett öt százaléka gondolta csak úgy, hogy a királyi csatornán találkozhatunk a legszimpatikusabb műsorvezetőkkel, ellenben például az RTL Klubbal, mely a felmérés szerint nyüzsög a rokonszenves személyiségektől (42,2) és iszonyú innovatív is (37,1). (A felmérést az RTL Klub rendelte meg, a kutatás MTV-re vonatkozó állításait azonban ilyen szempontból nem érdemes megkrédőjelezni, hiszen az RTL fő konkurense a Tv2, és nem a köztévé).

Viszont a megkérdezettek szerint az úgynevezett igényes, minőségi műsorokban, illetve filmekben sem erős a királyi tévé, ezen a téren a maga 6,8 százalékával csupán kicsivel jobb, mint a Film+ (6,1). Persze igaz, hogy utóbbi jobbnak számít, mint a Duna TV (4, 9), mely a százalékok alapján pont egy szinten helyezkedik el a Viasat3-mal, továbbá négyszer annyian gondolják, hogy a Film+ csatornán jó filmek vannak, mint a Dunán és az MTV-n. Utóbbiak a Coolnál azért jobbak egy kicsit. Legjobb műsorok terén az MTV nagyjából egy szinten helyezkedik el a Spektrummal, illetve a Spektrum az MTV-vel, nézőpont kérdése. Persze még mindig a hirdetőknek kiemelten fontos, 18 és 49 közötti korosztályról van szó.

A kritikus diplomások

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében egy fokkal jobban áll az MTV (szintén Tárki-felmérés), az úgynevezett „minőségi filmek és műsorok” kategóriában már eléri a 10 százalékot (a Duna egyébként megközelíti a 13-at), ezzel pedig kifejezetten közel kerül, sőt részben meg is előzi a két nagy kereskedelmi csatornát. Persze mindettől függetlenül az MTV nézettsége csökken, még a kritikusnak és igényesnek tartott diplomások körében is, hiszen amíg 2004-ben még főműsoridőben az éppen tévé előtt ülő diplomások 15,7 százaléka kapcsolt az MTV-re főműsoridőben, addig 2007-ben ez az arány 2007-ben már csak 9,7 százalék volt az AGB Nielsen elektronikus nézettségmérési adatai alapján.