Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Soha nem látott mélyponton az MTV nézettsége

2008.01.18. 09:15
Tíz éve nem volt ilyen alacsony az MTV nézettsége, és a Tárki felmérése alapján az aktívkorú nézők szerint a köztévé unalmas. A finnyásnak tartott diplomások körében is csökkent az m1 nézettsége, sőt még az RTL Klub lejárt szavatosságú filmjeit sugárzó Film+-ról is jobb a véleményük, mint a közszolgálati csatornáról.

Általános és visszafordíthatatlan folyamat Európában az országos tévék térvesztése, miközben a sokcsatornás háztartások száma nő (az utóbbi hat évben közel tizenöt százalékkal), egyre többjük rendelkezik már nálunk is a jóval olcsóbb digitális vétellel, ráadásul egyre több a magyarul beszélő csatornák száma (2000 óta közel 100 százalékos a növekedés).

Magyarországon 2000-ben volt a legmagasabb a három országos csatorna együttes részesedése (49 százalék), azóta ez az arány összességében és csatornákra lebontva is visszaesett. (Kivéve az RTL Klubot, amely 2006-os, 34,4 százalékos közönségarányán, a Tv2 és az MTV gyengélkedésének is köszönhetően 2007-ben még 0,4 százalékpontot javított is).

Ezek a trendek többé-kevésbé egész Európára jellemzőek, és bár vannak kivételek (a francia TF1 részesedése 2006-ban például magasabb volt, mint 2000-ben, és az olasz Rai Uno is többé-kevésbé egyenletes), ezek azonban inkább nevezhetők stagnálásnak, mint a trend cáfolatának.

Köztévé kinek?

Ez a jelenség leginkább a reklámozókat is érdeklő 18-49 év közötti nézők körében gyorsult igazán fel, hiszen az idősebbek nehezebben változtatnak szokásaikon, és az új technikai megoldásokkal szemben is bizalmatlanabbak.

A Tárki felmérése

A Tárki az RTL Klub megbízásából készített felmérést a tévécsatornák elismertségéről, a róluk kialakult képről. A felmérés során 3200 embert kérdeztek 2007 végén.

Mem minden kérdést kapott meg azonban mind a 3200 ember, a kérdésekhez három alkalommal kerestek válaszolókat. Az arányok kialakításakor csak az első említést vették figyelembe, vagyis azt a csatornát, amelyet a válaszolók a leginnovatívabbak, legfiatalosabbnak stb. említettek. Más kutatásokban gyakran az első három említés kerül be az értékelésbe.

Mindez azonban nem lehet érv arra, hogy az országos sugárzású közszolgálati tévé lemondjon erről a célcsoportról, hiszen ezekhez a nézőkhöz ugyanúgy szólnia kell, mint a nyugdíjasokhoz. A 18-49 év közötti korcsoportban azonban soha nem látott mélységben van a köztévé nézettsége.

A Magyar Televízió nézettsége ugyanis egy rövid fellendülés után visszaesett, míg 2000-ben még főműsoridőben a 18 és 49 év közötti lakosság 8,8 százaléka választotta, addig 2004-ben meg 12,2 százalék nézte. Tavaly pedig ez a közönségarány visszazuhant 7,1 százalékra, ami a kereskedelmi televíziók indulása óta a legrosszabb eredmény.

Ráadásul a Magyar Televízió közönségaránya ebben a korcsoportban az egyik legrosszabb Európában, hiszen a BBC két csatornáját például a nézők 34 százaléka választja esténként, Franciaországban pedig a köztévé főadójára 13,3 százalék kapcsol áltagosan. Németországban, ahol nem állnak túl jól a közszolgálati csatornák, az ARD 9,6 százalékot, a ZDF pedig 8,2 százalékot teljesít, vagyis együtt jóval meghaladják a magyar köztévék teljesítményét. (Mindez a kereskedelmi közönségarányra vonatkozik, ami azonban országonként eltérő, van ahol a 14 évesek is már beleszámítanak, van, ahol csak 34 éves korig érdekli a hirdetőket a néző).

Se nem minőségi, se nem szórakoztató, se nem szimpatikus

A Tárki 18 és 49 év közöttiek körében végzett felmérése szerint a Magyar Televízió se nem családi, se nem innovatív, a legkevésbé pedig fiatalosnak és szórakoztatónak mondható, sőt a 3200 megkérdezett öt százaléka gondolta csak úgy, hogy a királyi csatornán találkozhatunk a legszimpatikusabb műsorvezetőkkel, ellenben például az RTL Klubbal, mely a felmérés szerint nyüzsög a rokonszenves személyiségektől (42,2) és iszonyú innovatív is (37,1). (A felmérést az RTL Klub rendelte meg, a kutatás MTV-re vonatkozó állításait azonban ilyen szempontból nem érdemes megkrédőjelezni, hiszen az RTL fő konkurense a Tv2, és nem a köztévé).

Viszont a megkérdezettek szerint az úgynevezett igényes, minőségi műsorokban, illetve filmekben sem erős a királyi tévé, ezen a téren a maga 6,8 százalékával csupán kicsivel jobb, mint a Film+ (6,1). Persze igaz, hogy utóbbi jobbnak számít, mint a Duna TV (4, 9), mely a százalékok alapján pont egy szinten helyezkedik el a Viasat3-mal, továbbá négyszer annyian gondolják, hogy a Film+ csatornán jó filmek vannak, mint a Dunán és az MTV-n. Utóbbiak a Coolnál azért jobbak egy kicsit. Legjobb műsorok terén az MTV nagyjából egy szinten helyezkedik el a Spektrummal, illetve a Spektrum az MTV-vel, nézőpont kérdése. Persze még mindig a hirdetőknek kiemelten fontos, 18 és 49 közötti korosztályról van szó.

A kritikus diplomások

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében egy fokkal jobban áll az MTV (szintén Tárki-felmérés), az úgynevezett „minőségi filmek és műsorok” kategóriában már eléri a 10 százalékot (a Duna egyébként megközelíti a 13-at), ezzel pedig kifejezetten közel kerül, sőt részben meg is előzi a két nagy kereskedelmi csatornát. Persze mindettől függetlenül az MTV nézettsége csökken, még a kritikusnak és igényesnek tartott diplomások körében is, hiszen amíg 2004-ben még főműsoridőben az éppen tévé előtt ülő diplomások 15,7 százaléka kapcsolt az MTV-re főműsoridőben, addig 2007-ben ez az arány 2007-ben már csak 9,7 százalék volt az AGB Nielsen elektronikus nézettségmérési adatai alapján.

Az MTV válasza

A közszolgálati televízió a Tárki felmérésére reagálva egy a Szonda Ipsos által elvégzett kutatás több ponton ellentmondó eredményeire hívja fel a figyelmet.

A Szonda Ipsos az MTV megrendelésére végzett felmérésében, a BBC által alkalmazott kutatás módszere szerint arra a megállapításra jutott, hogy a nézők által fontosnak tartott öt közösségi érték tekintetében négyben az MTV nyújtja a legtöbbet közönségének. A nézők úgy vélik, a Magyar Televízió a legfontosabb adó a megbízható, pártatlan tájékoztatás, az országon belüli társadalmi csoportok közötti párbeszéd támogatása, a kisebbségek helyzetének bemutatása és a kultúraközvetítés területén.