2006-ban a három nagy csatorna közönségaránya (a teljes napi átlagot figyelembe véve) még majdnem 65 százalékos volt, ez idén szeptember közepére 54 százalékra apadt, ami megközelítőleg 5 százalékos esést jelent évente. 2009-re tehát már arányaiban többen fogják a kis csatornák műsorait nézni, mint a földi sugárzású adókét.
A kép persze árnyaltabb, a kis csatornák térhódításában benne van, hogy míg 2006-ban 54 magyar nyelvű adó volt Magyarországon, ez a szám ma már 78, és vélhetőleg ez még növekedni fog. Mindenesetre a 2006-os összesített 35 százalékos közönségarányukat mára 46 százalékra tornázták fel.
Mérsékeltebb a nagy tévék közönségvesztése a főműsoridős műsorsávban. - derül ki az AGB Nielsen adataiból. Itt kevesebb mint 8 százalékot vesztettek 2006-hoz képest, ennek okait a családi televíziózás jelenségében kereshetjük. - nyilatkozta az SG.hu-nak Németh Marika, az RTL Klub kutatási igazgatója.
"A nagy csatornák azért tudják jobban magukhoz láncolni nézőiket az esti fő műsoridőben, mert erre az időszakra koncentrálják a költséges és egyben nagy közönségsikerre számot tartó műsoraikat, filmjeiket." - mondja. Ebben szerepet játszik az is, hogy estére a legtöbb háztartásban egyfajta családi televíziózás alakul ki, és a család tagjai általában ezen csatornák műsoraiban találják meg a közös nevezőt. A tematikus csatornák ugyanis az egyéni nézői igényeket szolgálják ki, nem a családét, ezért jut kevesebb szerep ekkor nekik, ettől függetlenül is 28-ról majdnem 36-ra tudták növelni az arányuk ebben a sávban.
A nagy tévék a nézettség csökkenésének megfelelően veszítettek a reklámbevételeikből, de itt nem olyan látványos az esés. A TNS Media Intelligence cég adatai szerint 2006 januárja és augusztusa között 184 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a nagyok, ez az idei év ugyanezen időszakában már csak 167 milliárd, de, mint ere a felmérést készítő cég is rámutat, ezek csak becsült adatok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
