Ufómagazin 1.: Szakmányban hazudunk

Ufoczky Bence, 9 éves tanuló rajza Bizonyíték? Nem, ígéret!

Az Ufómagazin már mintegy tíz éve van jelen az újságosstandokon. Azóta mellé kerültek a Nahát, a Mátrix nevű papírhulladék és egyéb valóság-gyurmista termékek. Ez az újság azonban kiemelendő, hiszen olyan hírhedt kóklerek publikálnak üszkös hasábjain, mint Hargitay Károly (ufónagykövet) és Kisfaludy György (időfizikus). Hő! Kóklerek? Már megint valami kritikusi túlkapás? Lehet, de ne felejtsük el soha, hogy ez a két tudós publicista volt az, akit két kamaszfiú püffedtre szívatott egy hamisított gabonakörrel Friderikusz műsorában, ország-világ előtt. Ők mégsem adták vissza az ipart: ha van erkölcsi hulla, akkor - nicsak - erkölcsi zombi is létezik.

Magyarok az Orionról "...láthatjuk, hogy a farokkal, csírával ellátott SZEM-MAG még egy kis MAGasítóval MEG is van emelve, s így MAGasan áll. 1. MAGAS, 2. MAG, ami egy SZEM is, és a 3. férfi MAG. A magyar beszéd egy szavának HÁRmas jelentését találjuk itt, e furcsa képírásba bepréselve. MAG-HAR. (...) Elérkeztünk egy olyan pontra, hogy kimondhatjuk, van realitása a 60 rekeszes maya, MAGYA űrhajóknak. (...) És van valóságalapja az ősnyelvnek, melyet ez a HÓRUS, azaz Űrihonból (Úrihon, Orion) jött űr-ős és népe beszélt itt, a Földön az idők hajnalán_" Oláh András cikke az egyiptomi Hórus istenről

Mókás még Oláh András, az asszociatív etimológia képviselője. A keretes idézet talán bemutatja azt a tragikusan szürreális gondolatmenetet, amelynek veleje, hogy a magyarok 60 rekeszes űrhajókkal érkeztek a Földre, hogy felépítsék az óegyiptomi kultúrát, meg esetleg a Csillagkaput. Ezenkívül olvashatunk víz alatti ufóbázisokról, emberekbe épített földönkívüli szondákról - a szokásos legendárium. Az illusztrációk jószerével értelmezhetetlenek; a támaszpontok létezését tényként tálaló cikkszerűség mellett nagycsoportos ovisok olajfestett víziói a "bizonyítékok". És akkor most vegyük le a tapaszt az Ufómagazin legvisszataszítóbb fekélyéről is.

A fenti idiotizmus felfogható volna puszta szórakoztatásnak, érdekfeszítő elmefuttatásnak. Sci-finek. Éppen az itt a baj, hogy ez a lap valós, bizonyított tény gyanánt közli azokat a paranoid-imbecil gondolatfoszlányokat, amelyekből legfeljebb egy C-kategóriás rövidfilmet vagy egy képregényt lehetne összedobni 10-14 éves, kallódó gyerekeknek. Mi másnak lehet nevezni ezt, mint tudatos félrevezetésnek, csalásnak? A szerzőket pedig szakmányban, több-kevesebb pénzért előre megfontoltan handabandázó tollnokoknak. A vád mindaddig megáll, amíg a Hargitay-féle alakok írásai mellett vagy fölött nem szerepel a felirat: mese-mese-meskete.

Egyiptomi Corvinák

De ha le is mondunk azokról a néprétegekről, akik elhiszik a hétről hétre közreadott nonszenszturmixot (próbáljuk minél gyorsabban ismételgetni a szót!), akkor sem menthető fel az ufóbulvár. Azok az eszmeáramlatok ugyanis, amelyek ellenségüknek tekintik a szkepticizmust - sőt, a tudományos kételyt -, azok az emberek, akik "elkékülnek dühükben", amikor bizonyítékot várnak tőlük (Keviczky Kálmán szavai), olyan irányt képviselnek, amely kifejlett állapotban körülbelül mindent képes veszélyeztetni, amit az emberiség társadalmi fejlődése eddig elért. Ahol a kételkedés bűn, ott a távolban felloboghatnak a máglyák, mint ha pásztortűz ég. Persze szó sincs arról, hogy az ufóhit valamiféle filozófiailag értékelhető minőségben jelenne meg, harcos ideológiaként. Pénzről szól az egész, anyagi érdekek védelmezéséről - a feslett áltudományos lepel egyszerre teszi alattomossá és szánalmassá a jelenséget. Mégis: az embereket önmaguktól megvédeni általában nem lehet. Akinek szüksége van erre, vegye meg. A szellemi koprofágia gyakoribb, mint a valódi ürülékevés.

Következő cikkünkben az Ufómagazinban található hirdetésekkel: az ufómerchandise alakjaival, a kuruzslással és a gyógyító érmékkel foglalkozunk.