A sajtószabadság helyzete A-tól Z-ig

2004.03.31. 10:59
2003-ban nem csupán egyes újságírók, riporterek és tudósítók mondhattak búcsút alkalmazóiknak a nekik nem tetsző véleményük miatt, hanem tekintélyes mennyiségű médiumot is kisatírozott a cenzúra. Elgondolkodtató példák következnek az elmúlt esztendő sajtóviharaiból, a világ minden szegletéből, a 21. század médiapolitikájának tükreként. S hogy miként ítéljük meg, gyakran messzi kívülállóként, a túlnyomórészt Európán és Észak-Amerikán kívüli eseteket, az legyen önnön sajtószabadságunk felelőssége.
  • Algériától Csádig itt >>
  • Gambiától Zimbabweig itt >>

    Október 10-én az afgán kormány adminisztratív okokra hivatkozva bezáratta az állami Arman-e-Mili napilapot. Az informatikai és kulturális miniszter "költségvetési megfontolásból" döntött így, bár a lap főszerkesztője, Mirhaidar Motahar véleménye szerint az újság egyre függetlenebb szellemét szorítja vissza a kormány.

    Szeptemberben a hatóságok ismételten megvonták a műsorszórás jogát a dzsalalabadi Afghan Cable Center műholdas csatornától. A kormány állítása szerint "sokkoló" programokról érkeztek lakossági bejelentések, és a csatorna megszegte az iszlámellenes képekre vonatkozó tilalmat. A 700 előfizetővel rendelkező televíziót már 2002 decemberében betiltotta az afgán bíróság, amikor megjelent a kormány új médiatörvénye és a legálisnak tartott csatornák listája.

    Algéria: néma nap a sajtószabadságért

    Szeptember 22-én az algériai független sajtó egynapos munkabeszüntetéssel hívta föl a világ figyelmét a kritikus vélemények elleni kíméletlen kormánycenzúrára. Az év második felében legalább tucatnyi újságírót tartóztattak le Algériában kormányellenes tevékenységért, amit börtönbüntetéssel és súlyos pénzbírsággal szankcionáltak. Három francia újságírót kiutasítottak az észak-afrikai országból, mert a tilalom ellenére tudósították a France 2, France 3 és a TF1 televíziót az Iszlám Üdvfront szélsőséges szervezet két vezetőjének szabadon engedéséről.

    Argentína: razzia egy napilap szerkesztőségében

    Május 28-án az argentin hatóságok lefoglalták a La Nacion könyvelési aktáit és egyéb gazdasági dokumentumait. A dél-amerikai ország kormányát keményen kritizáló napilap szerkesztőségében a rendőrségi razziát egy névtelen feljelentés előzte meg, amely adócsalással és pénzmosással gyanúsította a La Naciont.

    Azerbajdzsán: sajtótiszta választások

    Az októberben tartott parlamenti választásokat megelőző hónapokban Azerbajdzsánban több újság főszerkesztőjét és számos közéleti személyiséget fenyegettek meg, akiket a fennálló rezsim kritikusaiként tartanak számon. Az Azladik napilap egyik újságíróját börtönbe zárták, vandalizmus vádjával. Nemzetközi megfigyelők szerint az afgán választások "a civilizált világ fogalmai alapján nem minősültek választásoknak".

    Banglades: állami szűrő az interneten

    A Bangladesi Telekommunikációs Felügyelet (BTF) novemberben néhány sarkalatos pontban megváltoztatta a 2001-es telekommunikációs törvényt. Az addig a lakosság számára gyakorlatilag elérhetetlen internetet magánkézbe adta, ám az összes hívást a BTF központi ellenőrzése alá vonta. A nemzetbiztonsági okokkal és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolt döntés szerint az e-mail-forgalom állami kontroll alá kerül, és az elektronikus levelek bizonyítékként használhatók fel a bírósági pereken.

    Bangladesben több újságíró és riporter ellen követtek el atrocitásokat a hatóságok. Hiramon Mondol újságírót azután verte össze és tartóztatta le a rendőrség, miután a bűnüldöző hatóságot szervezett rablással vádolta meg cikkében. Novemberben Szelim Dzshangirt, a Dzsanakantha napilap újságíróját tartóztatták le hatósággal szembeni engedetlenségért. Később mindkét riportert szabadon engedték.

    Bolívia: folytatódó támadások a sajtó ellen

    Bolívia 2003-ban politikai, társadalmi és gazdasági krízist élt át. Gonzalo Sanchez de Lozada elnök lemondott, és egymást követték az elkeseredett, tömeges tüntetések, olykor heves összecsapások a hatóságokkal. A rendőrség és a katonaság az eseményekről tudósító újságírókat sem kímélte. A demonstrációk során a feldühödött, tízezres tömeg kis időre megszállta a fővárost, La Pazt - az összetűzések becslések szerint 74 életet követeltek. Október 15-én, a küzdelem hevében felrobbant egy adótorony, amely a Radio Pio XII katolikus rádióadót és a Televisión Universitaria egyetemi tévécsatornát sugározta. A kormány korábban már többször kritizálta a két médium tevékenységét. A rádió vezetői szerint két álarcos lefegyverezte az adótorony őrét és robbanóanyagot helyezett az építményre. Bolívia két vezető lapja, az El Diario és a Pulso magazin aznapi számát a hatóságok bevonták. Az ellenzéki Cadena A tévécsatorna műsorát a nap folyamán megszakították és zenét sugároztak. A televízió vezetőit korábban a katonaság egyes tisztjei már megfenyegették. Szintén atrocitásokkal vádolta a kormány ügynökeit Walter Chávez, a Le Monde Diplomatique bolíviai kiadásának szerkesztője. Állítása szerint figyelmeztető telefonokat kapott és némaságra kényszerítették a tüntetéseket és a kormányt érintő témákban.

    Burundi: betiltott rádióinterjúk

    Szeptemberben a burundi kormány egy hétre elnémította a magánkézben lévő Isanganiro rádiót, mert leadott egy interjút Pasteur Habimanával, a Nemzeti Felszabadító Erők nevezetű rebellis hutu szervezet szóvivőjével. Habimana a burundi kormány és a felkelők közti béketárgyalás kudarcáról beszélt, amit a vezetés "veszélyesnek" talált az ország stabilitásra nézve. Az Isanganiro rádióval két másik független rádióadó, a Radio Publique Africaine (RPA) és a Bonesha FM is szolidaritást vállalt, szüneteltetve a kormány tevékenységéről szóló híreket. Az RPA rádiót szeptemberben határozatlan időre beszüntették, azzal az indokkal, hogy "az ország ellenségeinek propagandáját" szolgálja.

    Csád: megszűnt az FM-Liberté

    Októberben bizonytalan időre felfüggesztette az FM-Liberté rádió adását a csádi Nemzetbiztonsági Minisztérium. A végzés azután született, hogy az "illegális működéssel" és "deviáns viselkedéssel" vádolt rádió Idriss Deby elnök vezetését helytelenítette egyik műsorában. Az FM-Libertétől már több ízben megvonta a szót a Szahara-vidéki ország kormánya: 2001-ben, a választások kampányideje alatt nem közvetíthetett politikai vitákat, 2002-ben pedig három hétre felfüggesztették az adást, mert a médium hírt közölt egy diáktüntetésről, és ezzel "veszélyeztette a közrendet".

  • Algériától Csádig itt >>
  • Gambiától Zimbabweig itt >>