Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Stasi-botrány a Berliner Zeitungnál

2008.04.03. 11:49
A tekintélyes berlini napilap, a Berliner Zeitung két politikai újságírójáról derült ki a napokban, hogy a Stasinak, vagyis az NDK államvédelmi minisztériumának a munkatársa volt. Az esetek tisztázásáig a két újságíró visszavonult hivatalától, és bár jelen vannak a szerkesztőségben, a főszerkesztő végleges döntéséig nem írnak cikkeket. Josef Depenbrock főszerkesztő kezdeményezte valamennyi munkatárs átvilágítását. Az Index újságírója április elsején kezdte meg kéthónapos szakmai gyakorlatát a lapnál.

A Die Welt pénteki száma, amely a Berliner Zeitung egyik vezető újságírójának, Thomas Leinkauf politikai főmunkatársnak és egyben rovatvezetőnek Stasi-múltjáról közölt leleplező cikket, fenekestül felforgatta a lap életét. Hétfőn rendkívüli szerkesztőségi gyűlést hívtak össze, ahol a politikarovat egyik rovatvezető-helyettese is bevallotta: 18 éves korától tíz éven át ő is a Stasinak dolgozott.

A Berliner Zeitung jelenleg a német főváros legtöbb előfizetővel rendelkező napilapja, a SED (Német Szocialista Egységpárt) kerületi újságjának utódja. Legjelentősebb konkurense a Tagesspiegel, Nyugat-Berlin egykori napilapja.

Mindkét újságíró úgynevezett Inofizieller Mitarbeiter (nem hivatalos munkatárs) volt, IM a Stasi-zsargonban. Thomas Leinkauf főleg egyetemista társairól készített jelentéseket, a másik újságíró aktájának tartalmáról egyelőre keveset lehet tudni. Leinkauf vezető szerkesztő és rovatvezető a nagy horderejű témákat feldolgozó ún. „Harmadik oldal” és a hétvégi melléklet, a „Magazin” élén. Gregor fedőnév alatt az 1953-as születésű Leinkauf 1975-1977 között, egyetemistaként dolgozott a Stasinak. A Berliner Zeitunghoz 1979-ben került, ahol a történtek előtt épp főszerkesztő-helyettesi kinevezése előtt állt.

Nem mondhatnak fel nekik

Jelenleg mindkét újságíró bejár ugyan a szerkesztőségbe, fizetésüket nem vonták meg, saját kezdeményezésükre azonban felfüggesztették őket hivatalukból, nem jelennek meg cikkeik. Ez feltehetően a hivatalos főszerkesztői határozatig így is marad.

„Még nem lehet tudni, mi történik a két újságíróval” – mondja Thomas Rogalla, a szerkesztőségi bizottság szóvivője, miután szerda koradélután tíz percre kikapcsolta a reggel óta folyamatosan csengő telefonját. „A kiadó előbb alaposan körüljárja az ügyet, megnézi az aktákat, meghallgatja az érintetteket, majd véleményt alkot.”

A hatályos jogszabályok értelmében a Stasival való együttműködés önmagában nem ok arra, hogy valakit eltávolítsanak hivatalából. A főszerkesztő azonban a bizalom megrendülésére hivatkozva felmondhat az érintetteknek.

A korábbi hasonló esetek alapján az a legvalószínűbb, hogy az újságírókat megfosztják jelenlegi állásuktól, ám továbbra is a kiadónál maradhatnak. „Kétségtelen, hogy az újság vezetésében nem dolgozhat tovább valaki, aki korábban spicli volt, és az is egyértelmű, hogy kárt okoz a lapnak. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a két kolléga olyan pozícióban marad a kiadónál, ahol kevesebb a befolyásuk” – véli Rogalla.

A két érintett közül Leinkaufé a többet idézett név, nemcsak kiemelt státusza miatt, hanem azért is, mert vezetése alatt számtalan NDK-s témát, illetve a Stasi-múltat feldolgozó írás jelent meg, és ő maga is számos ilyen cikk szerzője. A levelek alapján a lap olvasói is tisztán emlékeznek még egy idén januárban megjelent írásra (nem Leinkauf tollából, de az általa szerkesztett oldalon), melyben a szerző erősen kritizálja Hubertus Knabe-t, aki a Stasi áldozatainak létrehozott Berlin-Hohenschönhauseni emlékhely vezetője. A cikkben több tárgyi tévedés volt, a lap helyreigazítást közölt.

Szavahihetőség, átláthatóság, függetlenség

„Szeretnénk, hogy az olvasóknak világos legyen, ha az NDK történelméről írunk, akkor azt a lehető legobjektívabban tesszük, és nem a saját Stasi-múltunkat akarjuk elkendőzni. Független és szavahihető újságírókra van szükségünk. És pont ez a lényeg a jelenlegi konfliktusban, nem is annyira a Stasi” – tér rá az etikai kérdésekre Rogalla.

A Berliner Zeitung a kialakult feszült helyzetre folyamatos belső és külső kommunikációval válaszol. „A stratégiánk: átláthatóság, megmutatkozás, szavahihetőség. Heves viták folynak a szerkesztőségben, ami nagyon fontos, mivel csak akkor lehet feldolgozni ezt a kérdést, ha az ember beszél róla. Ez nem csupán szakmai vita, hanem érzelmi, szimpátia kérdés is.” A fentiek érdekében a lap naponta tudósít az aktuális helyzetről, illetve közöl egymásnak ellentmondó olvasói leveleket.

De nem csak a Berliner Zeitung reflektál önmagára. A konkurens Tagesspiegel című lap április elsejei száma részletesen tárgyalta az esetet, kedden pedig már azt az újságírót is néven nevezték a sajtóban, akit korábban csak a politika rovat munkatársaként emlegettek. Április másodikán a Süddeutsche Zeitung médiarovata negyed oldalon át taglalja a kérdést. A Berliner Zeitung a hétvégén átfogó cikket készül megjelentetni a kérdésről.

Megoldások a hitelesség megőrzésére

A szerdai lapszám szerint a Berliner Zeitung előtt két út áll megingott hitelességének visszaállítására: ha egy külső grémiumot bíz meg a lapnál végzett munka átvilágításával, illetve ha kikéri munkatársai esetleges Stasi-aktáit. Mindkét eljárás felvet kérdéseket.

Amennyiben ugyanis a lapot kiadó Berliner Verlag maga kérné ki munkatársai aktáit, az a személyiségi jogok megsértésével járna, mivel az ún. Stasiunterlagengesetz (Stasi dokumentumokra vonatkozó törvény) értelmében csak magánszemélyek kérelmezhetik az iratokat. Ezért kedden a szerkesztőség tikos szavazást tartott, melynek eredményeként szinte a teljes szerkesztőség, vagyis kilencvenen állnak készen arra, hogy a Stasi-ügyekkel foglalkozó Birthler-hivatalnál (korábban Gauck-hivatal) kérvényezzék aktájukat, ha van.

Horst Köhler német elnök és felesége nézi a Stasi archívumának katalógusát. Köhlert is megfigyelte a Stasi a nyolcvanas évek elején.

„Az előbb láthatta is itt az egyik kollégát, ahogy belépett kezében az aktájával” – nyomatékosítja Rogalla, hogy a folyamat már meg is kezdődött. Ezzel a gesztussal a szerkesztőség azt akarja az olvasók és a nyilvánosság felé kommunikálni, hogy egyértelműen folytatni akarja a kilencvenes évek közepe óta tartó Stasi-múlt feldolgozását, mint ahogy ez Rogalla szerdai írásában is áll.

A másik említett lépés a főszerkesztő által javasolt külsős, független elemzőkből álló grémium megbízása az újságírói munka elemzésével (erre egyebek mellett a közszolgálati ARD-nél már volt példa). A bizottság a berlini Freie Universität, illetve a Frankfurt an der Oderben lévő Viadrina egyetem tudományos szakértőiből állna.

„A kutatói csoport csak azt vizsgálhatja meg, hogy milyen volt a Stasi tevékenységköre a Berliner Zeitungban 1989 előtt, az egyes kollégákat viszont a jelenlegi törvények szerint nem lehet átvilágítani. Persze nem kizárt, hogy így is kiderülnek a kollégákról dolgok” – mondja Rogalla.

Egyszer volt már teljes átvilágítás

Németország újraegyesítése óta a lap történetében eddig egyszer történt átvilágítás, tudtam meg a szerkesztőség egy másik munkatársától, Andreas Förstertől. 1997-ben készült el egy tanulmány, mely a lap életének 1969-89 közötti időszakát vizsgálta. Ekkor 12 kollégáról derült ki, hogy szintén IM-ként tevékenykedett a Stasinál. Közülük az újraegyesítés után csak hárman maradtak a szerkesztőségben, a tanulmány megjelenésének idején pedig már senki sem dolgozott a lapnál. Hogy Thomas Leinkauf és kollégájának neve hogyan kerülhette el a bizottság figyelmét, az az elkövetkezendő napok egyik izgalmas kérdése.