|
|
Az amerikai zsidó Anti-Defamation League felmérése szerint az amerikaiak egynegyedének meggyőződése, hogy a zsidók okozták Jézus halálát és a liga szerint Gibson filmje ezt a nézetet hivatott erősíteni. Az amerikai kritikusok szerint csak azokban erősíti az antiszemita hajlamot a film, akik amúgy ezt a nézetet vallották. A rendező ugyanis - ígérete szerint - kivágta a zsidó nép átkát, amelyet a tömeg kiált Pilátus "kézmosása" után: "vére rajtunk és fiaikon" (Máté 27.25.). Az amerikai püspöki konferencia mindenesetre megpróbálta helyretenni a kérdést: éppen a bemutató előtt egy nappal adott ki egy dokumentumot, amely felsorolja Jézus halálának vitatott magyarázatait.
Az ausztrál sajtó is elnézőbb ebben a kérdésben. A Sydney Morning Herald azzal érvel, hogy bár a film bemutatja a Krisztusra halált kiáltó tömeget, olyan zsidókat is ábrázol, akiknek szíve szeretettel és együttérzéssel telt, másfelől olyan római katonákat is, akik leírhatatlanul kegyetlenek.
Mel Gibson szadista
Raymond Apple ausztráliai rabbi szerint Gibson mozijának azért nem lesznek súlyosabb vallási következményei, mert olyan brutális jeleneteket tartalmaz, amelyek amellett, hogy értelmetlenek, elterelik a figyelmet minden másról.
Tom Schoenner, a bronxi Fordham katolikus egyetem rektor-helyettese megdöbbent a véres jelenetek láttán: " Elborzaszt az az ötlet, hogy egyes egyházközségek katekizmus-órákat akarnak tartani erről a szörnyen brutális filmről gyerekeknek" - írta az AP kritikusa. A Los Angeles Times szakírója szerint a Passió egy szadista ember műve. "Engem az nyugtalanít - írta Kenneth Turan - hogy ahol én szadizmust érzékelek, ott a jó szándékú emberek transzcendenciát látnak. Ahol én vádakat látok, ott igazságot látnak."
Az eddig megjelent amerikai kritikák szerint a film látványvilága lenyűgöző, tartalmilag azonban beszűkült, ugyanis Jézus halálának történetéből egyedül a Tarantino Kill Bill-jén is túltevően véres brutalitást emeli ki. Utalás sincs a szeretetre vagy az áldozatra, amit Jézus hozott - fanyalgott több recenzió szerzője.
A római kormányzó rövidnagdrágban
A filmet nem csupán egyházi körök és kritikusok bírálják, hanem tekintélyes történészek is. Kifogásolták, hogy Poncius Pilátus egyiptomi stílusú rövidnadrágot viselt, amely nem illő dolog egy római kormányzótól. Többen rámutattak, hogy Jézus fellépésének éveiben nem a latin és arameus, hanem a görög volt a Jeruzsálemben használt legfőbb nyelv - Gibson ugyanis e két holt nyelven forgatta a filmet - Joe Zias antropológus szerint az ókori zsidók nem viseltek hosszú hajat.
Már boltokban a szög-függő
A filmbemutató új divatcikkeket teremtett az Egyesült Államokban: óriási a kereslet az olyan emléktárgyak iránt, mint a keresztet, szöget ábrázoló kitűzők, függők. A filmhez kapcsolódó bizsuk gyártásával foglalkozó kaliforniai
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!