Moore filmjében az iraki háborút bírálja, leírja az Egyesült Államok háborúba lépéséhez vezető folyamatot, a terrorizmus elleni harcot, és a Bush-család valamint a szaúdi olajsejkek - közöttük Oszama bin-Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetője - közötti családi kapcsolatokat boncolgatja.
A Walt Disney tiltása ellenére a Miramax vezetői juttatták a mozikba az Egyesült Államokban a filmet. Bob és Harvey Weinstein 6 millió dollárért vásárolták meg saját cégüktől a forgalmazási jogokat. Hozzájuk csatlakozott később a Lions Gate Film, és az az IFC médiaholding.
Címplágium vádja
Legutóbb Ray Bradbury, a sci-fi irodalom klasszikusa nyilatkozott Moore filmjéről elégedetlenül a sajtónak. Bradbury neheztel a rendezőre, mert a filmjéhez "lekoppintotta" a 451 Fahrenheit című regényének a címét.
A 83 éves író szerint Moore-nak engedélyt kellett volna kérni a címlopáshoz, amivel az 1953-ban megjelent világhírű könyvére utal. Bradbury hat hónappal ezelőtt fel is hívta Moore produkciós irodáját a címplágium miatt, de a rendező csupán néhány napja hívta őt vissza, hogy zavartan szabadkozzon. Bradbury nem indít pert Moore ellen, bár szerinte "9/11 Michael Moore" lett volna a filmhez illő cím.
Moore korábban azzal magyarázta a címválasztását - nem tagadva a "mestertől kapott ihlet"-et - hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások szolgáltak ürügyül az amerikai kormánynak arra, hogy "elégesse" az egyének
szabadságjogait. Bradbury regénye pedig egy totalitárius diktatúráról szól, ami megsemmisít minden irodalmat, így az ellenállók kívülről megtanulják az emberiség írott emlékeit. A cím arra utal, hogy 451 Fahrenheit fokon ég el a papír.
