Barbara, Borbála
1 °C
7 °C

Három hobbit jön, itt az első

2012.12.12. 01:10
Peter Jacksonnek A Gyűrűk Urával még könnyű dolga volt, hiszen egy 1800 oldalas trilógia adta a filmek alapját, A hobbit esetében viszont egy versbetétekkel is csak 322 oldalnyi történetet kellett valahogy kilenc órányi filmre széthúznia. Azt, hogy ez mennyire sikerült, majd csak 2014-ben tudjuk meg minden kétséget kizáróan (a trilógia There and Back Again alcímű harmadik része csak akkor kerül mozikba), de A hobbit - Váratlan utazás című első részt már ezen a héten bemutatják a magyar mozik is.

A magyarul először 1975-ben, a Móra könyvkiadó gondozásában megjelent A Babó című regényt J. R. R. Tolkien gyerekkönyvnek szánta, és egy Zsákos Bilbó nevű félszerzet, avagy hobbit kalandjairól szól, aki elmegy egy sárkányhoz, hogy lenyúlja félve őrzött kincsei egy részét. A könyv hatalmas sikere a kiadót arra ösztökélte, hogy Tolkientől folytatást rendeljen, így készült el fő műve, A Gyűrűk Ura. Miközben a folytatást írta, Tolkien belenyúlt A hobbit történetébe is, és a második kiadásban már a két történetet sikerült úgy összefésülnie, hogy a megszállott rajongók se találhassanak hibákat a két könyv folytonosságában.

Gollam, Bilbó és a nevezetes gyűrű kapcsolata és története ment át a legnagyobb átalakuláson egyébként: A Gyűrűk Ura egyik fő motívuma, a gyűrűt ellopó Bilbó az első hobbit-kiadásban még nem tolvaj volt, csak szerencsés, így jutott Gollam drágaságához. A könyvből 1966-ban készült el az első adaptáció, egy animációs film, majd 1985-ben a szovjet állami televízió egy tévéjátékban dolgozta fel a történetet (Сказочное путешествие мистера Бильбо Беггинса Хоббита). Ezt a finnek követték 1993-ban, ők minisorozatot készítettek belőle, megspékelve A Gyűrűk Ura-regényekkel is.

Jackson egészsége majdnem ráment

Végül 2007-ben jelentették be, hogy Guillermo del Torónak is nagyon tetszik a sztori, és elkészíti az első „rendes" feldolgozást, egy kétrészes mozifilmben. Ehhez képest most Peter Jackson újabb trilógiájának első részét mutatják be a mozik, ráadásul az arra technikai szempontból felkészített vetítőtermekben forradalmian új, másodpercenként 48 képkockát megjelenítő verzióban, ami a 3D mellett (mert az nem is volt kérdés, hogy Jackson 3D-ben forgatja le a filmeket) hatványozottan okoz rosszullétet a nézők némelyikénél. Az első Jackson-trilógia 281 millió dollárból készült és 2,9 milliárd dollárt termelt csak a mozikban (meg még hárommilliárd dollárt a DVD- és ajándéktárgy-eladásoknak köszönhetően), az elvárások érthetően nagyok az új filmekkel kapcsolatban.

Ahhoz, hogy a filmek elkészülhessenek, igen keményen meg kellett dolgoznia Peter Jacksonnak, akit a forgatás kezdete előtt perforált gyomorfekélye miatt szállítottak kórházba. Ráadásul nem ez volt az első alkalom, hogy a kemény meló ráment az egészségére, A Gyűrűk Ura befejezése után hirtelen 23 kilót fogyott, amit ő a diétára, a bulvárlapok pedig depressziójára fogtak. Utóbbin annyira nem is csodálkoznánk, látva Jackson 2005-2012 között bemutatott filmjeit, amelyek közül mindössze a King Kong az, amire érdemes szót vesztegetni, a Lovely Bones vagy a Tintin (ezt nem rendezte, csak producere volt) nem kerül életműve arany oldalaira, az biztos. Jackson hiába nyilatkozta minden fórumon, hogy nagyon ráunt a nagyívű eposzok rendezésére, láthatóan ezekben érzi jól magát – A hobbitból sem három, csak két rész készült volna eredetileg, de a rendező nem tudta hat óra alatt elmesélni azt a történetet, amit szeretett volna.

Perben, haragban

Amikor még úgy volt, hogy Guillermo del Toro rendezi A hobbitot, a tervek két filmről szóltak, az első lett volna maga a regény, a második pedig egy új történet, ami A hobbit vége és A Gyűrű Szövetsége közti időszakot hidalja át. Ezt 2008 végére elvetették, mert del Toro rájött, hogy A hobbitban rengeteg olyan történés van, amit könnyen ki lehet húzni két filmre, sőt, Gandalf bolyongásairól simán lehet két újabb órát is forgatni. Peter Jackson ekkor producerként dolgozott a forgatáson, del Toro pedig a rendezés mellett a két film forgatókönyvét is jegyezte.

A filmek előkészítése annak ellenére gőzerővel zajlott, hogy A hobbit jogainak helyzete tisztázatlan volt. Jacksonék először a United Artistsszal tárgyaltak, majd amikor azt felvásárolta az MGM, velük, közben Jackson azért 2005-ben beperelte a New Line Cinemát, az első trilógiát gyártó stúdiót, mert úgy érezte, nem kapta meg a filmek bevétele után járó részesedését. A New Line elnöke az elmérgesedő vita során lekapzsigazemberezte Jacksont, és kilátásba helyezte, hogy a büdös életben nem fog a stúdiónál filmet rendezni, ami valahol igaznak is bizonyult, hiszen a New Line Cinemát a Warner vásárolta fel 2007-ben. Közben, ha ez nem lett volna elég, Tolkien fia a bíróságon igyekezett leállítani a projektet, azt állítva, hogy neki nemcsak A Gyűrűk Ura után járna még pénz (158 millió dollárt akart), hanem A hobbit filmváltozatáért is. A MGM ezt az ügyet viszont hamar rövidre zárta egy negyvenmillió dollárt érő, peren kívüli megegyezéssel.

Új kormányos

Jackson és producertársai így az MGM-mel és a Warnerrel egyeztettek tovább, de mire sikerült megállapodniuk abban, hogy hány film legyen A hobbitból, és azok mikor kerüljenek moziba, már 2010-et írtunk, és Guillermo del Toro besokallt a huzavonától. Del Toro a rendezői székből felállva sem hagyta teljesen ott a produkciót, ami ekkor már a díszletépítésen és a szereplőválogatáson is túl volt – a forgatókönyvek írásában egy ideig részt vett. Jacksonra megint rászakadt a ház, írhatta a sztorit, és rendezhette az ekkor még csak kétrészesre tervezett filmet.

A Gyűrűk Ura szereplői közül A hobbitra Ian McKellen, Andy Serkis, Hugo Weaving, Cate Blanchett, Christopher Lee, Ian Holm, Elijah Wood és Orlando Bloom is visszatért. Hozzájuk csatlakozott többek között Martin Freeman a fiatal Bilbó szerepében, Richard Armitage (Thorin), Benedict Cumberbatch (Smaug), Evangeline Lilly (Tauriel) és James Nesbitt (Bofur), szóval a szereplőgárdára  egy szava nem lehetett senkinek. A forgatókönyveken del Toro és Jackson mellett Philippa Boyens és Fran Walsh, A Gyűk Ura forgatókönyvírói dolgoztak, a trükköket ugyanúgy a Weta nevű végre bízták, a művészeti rendező most is Dan Hennah volt, az operatőr pedig Andrew Lesnie.

Szakszervezeti bonyodalmak

A forgatás azonban 2010 közepén mégsem kezdődhetett meg, mert a peches produkciót a nemzetközi színész-szakszervezet kezdte el vegzálni azzal, hogy nem tartják be a szervezet minimális bérkvótáit sem. Mivel a színészeket azzal fenyegették meg, hogy kizárják őket a legnagyobb filmes szakszervezetnek számító SAG-ból, a Warner és az MGM fontolóra vette, hogy Középföldét átköltöztetik Kelet-Európába.

Új-Zélandnak azonban úgy kellett ez a franchise, mint egy falat kenyér, vagy inkább mint egy milliárdos turisztikai reklámkampány. A Gyűrűk Ura-trilógia nemcsak közvetlenül hozott úgy egymilliárd dollárt az országa gazdaságának, de a fellendülő turizmus további bevételeket termelt, a szervezet forgatási színhelylátogatásoktól a spontán zarándoklatra érkező rajongók helyben elköltött pénzéig. Új-Zéland maximálisan ki is használta az ölébe hullott lehetőséget, a helyi turisztikai hivatal Középföldeként reklámozta az országot több videóban is, szinte nincs is olyan nagyváros a két szigeten, ahol ne lenne egy hobbit- vagy tündemúzeum.

A hobbit forgatása további 1,5 milliárd dollárt jelentett, amit eszük ágában nem volt elereszteni, így John Key miniszterelnök közbenjárására a Warner úgy döntött, a produkció marad Új-Zélandon, a kormányzat cserébe pedig hozott egy új törvényt, amelynek értelmében a filmforgatásokon nem lehet szakszervezeteskedni.

266 nap meló

A forgatás 2011. március 21-én kezdődött el Wellingtonban, és 266 nappal később, idén július 12-én ért véget. A leforgatott nyersanyagot látva Peter Jackson és producertársai úgy gondolták, ahol két filmnek van hely, ott egy harmadikat is össze lehet kalapálni, és július 30-án a Facebookon bejelentették: A hobbit is trilógia lesz, mivel van még annyi a történetben, amiből egy rövidebb harmadik rész is kijön. Ezt a rossznyelvek rókabőr effektusnak neveztek már az első percben, azzal vádolva a stúdiót és Jacksont is, hogy csak a profit miatt képesek felhígítani a franchise-t.

Ezt a véleményt erősíti, hogy Jackson szerint a harmadik filmhez főként az első kettő forgatása alatt rögzített, de végül fel nem használt képsorokat használják majd fel, bár egy órányi új anyagot is le kell forgatni hozzá. A harmadik rész történetének alapjául főleg A Gyűrűk Urához írt függelékek szolgálnak majd, illetve pár történetszálat Jackson és írótársai tesznek majd hozzá.

48 fps

Az első részt már bemutatták Új-Zélandon, és a nemzetközi kritikusok is láthatták. A vélemények megoszlanak, a rajongóknak tetszik, de ők akár 24 órán át is képesek lennének búsongó törpnótákat dúdoló szereplőket nézni, míg a kritikusok főleg a 169 perces játékidő és a vontatott történet miatt háborogtak. A 48 kocka per másodperces új technológia sem mindenkinél vált be, volt, aki szó szerint rosszul lett az új 3D-technológiától, és hányingerre panaszkodott, márpedig ez nem túl jó reklám egyetlen filmnek sem. Pláne nem egy olyannak, aminek költségvetését 250 millió dollárra becsülik.

Nálunk a filmet négy változatban mutatják be: sima 2D-ben (24 képkocka/mp), 3D-ben (24 képkocka/mp), IMAX 3D-ben (24 képkocka / mp, de hatalmas vászon) és HFR 3D-ben (48 képkocka/mp), utóbbit a Cinema City Westend 4-es és a Cinema City Arena 15-ös termében lehet majd elcsípni, valamit az Eurocenter - Sony mozi 3-as termében.

Ami a franchise jövőjét illeti, logikus lenne a Szilmarilok vagy a Befejezetlen mesék megfilmesítése, de ezekre nemigen kerül majd sor. Egyrészt azért, mert a jogok a Tolkien-hagyaték tulajdonosainak kezében vannak, ők pedig egyszerűen nem akarják, hogy több film készüljön az életműből, másrészt azért, mert A Gyűrűk Ura és A hobbit szereplői közül csak néhány tűnik fel bennük (pl. Galadriel vagy Elrond). A történetek pedig közel sem kapcsolódnak úgy a már megfilmesített regényekhez, hogy azok valóban érdekelhessék a közönséget. Persze ha a most útjára induló trilógia sikeres lesz, mármint pénzügyileg, lehet, hogy Peter Jackson és üzletfelei hajlandóak lesznek néhány kompromisszumra.

HFR, azaz 48 képkocka másodpercenként

A hagyományos mozifilmek másodpercenkét 24 képkockát jelenítenek meg. Az a technológia (a Red Digital Cinema Camera Epic nevű kamerája), amivel a három hobbit-filmet forgatták, ennek kétszeresét, 48 képkockát rögzít másodpercenként, ezáltal a mozgás simább lesz, nincs motion blur, azaz a gyors mozgások nem mosódnak el, elméletileg élethűbb lesz az, amit látunk. Nem Peter Jackson találta ki, egy Douglas Turnbull nevű filmes Showscan technológiája  a nyolcvanas években már 60 képkockával dolgozott, de az elterjedésére esély nem volt, mivel a mozigépek 24 képkockás sebességet tudtak csak.

A mai modern vetítőtermekben már olyan gépeket használnak, amik képesek a 48 fps-es filmeket is lejátszani, és mivel James Cameron a két következő Avatart ilyen technológiával fogatja, egyre több ilyen gépet helyeznek majd üzembe. A hobbit bemutatóján azonban pont arra panaszkodtak a nézők, amit ez a technológia kiküszöbölni igyekezett: fejfájásra, szédülésre és hányingerre. A gyorsabban a szemünk elé kerülő térhatású képkockákon elméletileg megszűnik a hagyományos filmeken alig észrevehető vibrálás, a mozgás folyamatos, természetes lesz, és nem filmszerű. A két technológia közti különbséget ezen a linken lehet tesztelni.