Valér
2 °C
8 °C

Ben Affleck a mennybe mehet

2013.02.24. 20:31
A magyar idő szerint hajnal fél háromkor kezdődő 85. Oscar-gála egyik legnagyobb kérdése, hogy a díjátadók idei nagy győztese, Ben Affleck Argó-akciója megnyeri-e a legfontosabb díjat, és ezzel a negyedik olyan film lesz a díj történetében, ami úgy nyer, hogy a rendezőjét nem jelölték saját kategóriájában.

Furcsán kettős gála lesz ez az idei, hiszen az év eddigi filmes díjátadói alapján előre lehet tudni, melyik filmek és alkotók nyernek, a Golden Globe, vagy a Batfa alapján idén is csukott szemmel el lehet játszani a jövendőmondót, némi csirkebél, vagy üveggömb kell csak izlés szerint.

Viszont a mezőny az eddigi évekkel ellentétben annyira erős, és olyan nagy számban neveztek korábbi nyerteseket és közönségfilmeket, hogy mégis van kikért izgulni. Tavaly a Hugo 11 jelöléssel és közepesnek sem mondható bevétellel ment neki a gálának, a sikeréért az átlag néző nem is tudott drukkolni, és a legjobb film díját elnyerő Némafilmes sem érdekelte az amerikai mozinézőket, akik a mai napig nem tudják, ki volt a főszereplője (pedig díjat is kapott). Ha  őszintén magunkba nézünk, a 2011-es nagy nyertes Király beszédére is csak azért emlékszünk, mert egy beszédhibás ember viccesen üvöltötte benne, hogy picsafasz, nem az apró kis színészmesterségbeli finomságok miatt.

Idén minden eddiginél több olyan film került be az utolsó körbe, amit a nézők láttak is, illetve tudnak velük azonosulni olyan szinten, amilyenen az európai nézők nem. Az Oscar, bármit is hazudunk magunknak, nem a filmvilág legnagyobb elismerése, hanem az amerikai filmesek saját kis biznisze, ezért van ugye legjobb külföldi film kategória – az jut nekünk, többieknek. A Lincoln, az Argó-akció, A bin Láden-hajsza, a Messzi dél vadjai és profánsága ellenére a Django elszabadul is az amerikai történelem olyan eseményeiről szól, amikkel az Akadémia 5800 tagja és a mozinézők milliói is tudnak azonosulni, magukénak érzik őket.

Altesti humor, vagy csendes apátia?

A műsor a szokásos vörös szőnyeges bevonulással kezdődik majd hajnal egykor (az Idex élőben közvetíti), majd jön a szokásos nyitó montázs és monológ, amiben Seth MacFarlane, a gála házigazdája bebizonyíthatja, hogy nem volt nagy hiba rábízni a várhatóan három és fél órás műsor vezetését. MacFarlane-re azért esett a választás, mert az Oscar-gálát egyre kevesebb fiatal nézi, ami nem jó a hirdetőknek és az esetleges díjat nyerő filmek forgalmazóinak sem.

Tavalyelőtt a fiatalítás jegyében James Francót és Anne Hathaway-t választották a feladatra, de nem tudtak mit kezdeni vele – nem voltak viccesek, és a fiatalokat sem érdekelték. A betépettnek tűnt Franco ráadásul végig úgy viselkedett, mint akinek zsenánt megerőltetnie magát a fizetésért, és látványosan unta az egész gálát.

Tavaly elővették Billy Crystalt, aki utoljára 1989-ben számított menőnek, és ennek megfelelően kilencedjére is pont úgy vezette le a gálát, mint az előző nyolc alkalommal - csak kicsit viccesen, de nagyon szőrmentén, senkinek a lábára nem taposva, azaz tökéletese semmitmondóan és unalmasan. MacFarlane ismét csak a fiatalok miatt került képbe, hiszen a Family Guy és az American Dad! című animációs tévésorozatok mellett ő rendezte meg a Ted című, beszélő plüssmackóról és kurvázásairól szóló igen gyökér vígjátékot is, ami viszont világszerte népszerűnek bizonyult és félmilliárd dollárt termelt. A felmérések szerint a közönsége a 18-49-es korosztályból, tehát a gála igazi célcsoportjából került ki.

MacFarlane azonban tapasztalatlan, még soha nem vezetett le ilyen hosszúságú és presztízsű műsort, ráadásul humora sem mainstream, és ezért nagy kérdés, mit fog tudni kezdeni a feladattal, amihez nem ő írja a szövegét, hanem egy profi, kipróbált, politikai korrektségből fekete öves stáb.

Daniel Day-Lewis és az Argó-akció tuti nyerő

Jó esetben persze nem a műsorvezetőről, hanem a főszereplőkről szól majd az idén is a hollywoodi Kodak filmszínházban rendezett gála. A Lincoln 12 jelöléssel vág neki az estének, de készítői igazán biztosak csak Daniel Day-Lewis győzelmében lehetnek, aki az Argóhoz hasonlóan minden felvezető díjat megnyert, és nincs olyan fogadóiroda, ahol nem ő lenne a kategória (legjobb férfi alakítás) fő esélyese.

Az Argo biztos befutó
Az Argo biztos befutó

A rabszolgaság eltörléséről, illetve annak alkotmányba iktatásáról szóló dráma rendezéséért Spielberg kaphat ugyan Oscart, de nem érdemelné meg, mert a film nem olyan jó, hogy a szentimentális kötődés mázát lehámozva bárki is felhőtlenül szórakozhasson rajta. Sokkal inkább megérdemelné a díjat David O. Russell a Napos oldal című vígjátékért, amit emellett a négy színészi kategóriában is jelöltek (először az 1981-es Vörösök óta), de a legjobb film díjára tulajdonképpen csak azért került be a mezőnybe, mert oda a korábban kőbe vésett öt film helyett idén is kilencet jelöltek (a kategóriát 2009-bem bővítették).

Csajok és pasik

Az Argó-akció hét jelölést kapott, amiből a legjobb film mellé a legjobb adaptált forgatókönyvet is megnyerheti, de több díj nemigen jut majd neki, hiszen a technikai Oscarok között a Skyfall (monjdjuk a legjobb hangkeverés) sokkal esélyesebb nála, a mellékszerepért jelölt Alan Arkin pedig nagyon erős mezőnyben verseng, olyanban, amiben az Oscar történetében először csak korábbi nyertesek találhatók (Christoph Waltz, Tommy Lee Jones, Robert De Niro és Philip Seymour Hoffman). Itt Waltz második Tarantino-filmjével második díját kaphatja meg (a Becstelen brigatntykkal ugyanis már nyert), de a fogadóirodáknál nem őt, hanem Tommy Lee Jonest (Lincoln) tartják esélyesnek a legjobb férfi mellékszereplő díjára.

Nagy csata várható a legjobb női alakítás mezőnyében is, ahol a Napos oldalból Jennifer Lawrence és A bin Laden-hajsza (Zero Dark Thirty) főszereplője, Jessica Chastain verseng. Igazság szerint mindketten megérdemelnék a díjat, de Chastain egy halott Oszama bin Ládennel előrébb tart, és vélhetően nyer is majd. Katheryn Bigelow akciófilmje az Argóhoz hasonlóan úgy került be a legjobb filmek mezőnyébe, hogy a rendezőjét nem jelölték, pedig Bigelow A bombák földjénért már kapott díjat korábban. Az utolsó nagy kategória, a legjobb női mellékszereplőé semmilyen meglepetésen nem fog hozni: Anne Hathaway, az amúgy meglehetősen lapos és unalmas Nyomorultak egyetlen igazi különlegessége kapja a díjat, erre akár nagyobb összegben is hajlandók vagyunk fogadni.

A halottakért is lobbiznak

A gála várhatóan pont úgy zajlik majd, ahogy azt előre elképzeljük, meghallgathatjuk a legjobb betétdalokat, amelyek közül Adele Skyfallja kap majd egy Oscart az Aranyglóbusz és a BAFTA mellé, és sor kerül majd a tavaly elhunyt filmesek montázsára is, ahová, mint kiderült, majdnem olyan nehéz bekerülni, mint a versenykategóriákba.

Az idő ugyanis meglehetősen szűkre szabott, így Ernest Borgnine, Charles Durning, Nora Ephron, Tony Scott, Richard Zanuck vagy Marvin Hamlisch mellé nem minden, tavaly vagy 2013 első két hónapjában eltávozó filmes híresség kerülhet be, mert a műsoridő meglehetősen szűkös. A többi, nagyjából harminc helyre legalább kétszer annyian pályáznak, és pont olyan komoly lobbizás folyik értük, mint mondjuk a legjobb színésznőkért. A döntés egy külön bizottság kezében van, aminek tagjairól az Akadémia tagságán belül is csak néhányan tudnak.

És ha már a hiányzóknál tartunk, most is lesznek olyan nevek és filmek, amelyek kimaradnak a nagy buliból (minden jelölt egyből kap egy 45 000 dollár értékű ajándékcsomagot). A legjobb színészek között hiába keressük John Hawkes-t, A kezelés főszereplőjét, pedig Aranyglóbuszra és SAG-díjra (a színészszakszervezet elismerése) is jelölték, és ilyenkor szinte kötelező az Oscar-nomináció is. Idén sem kapott jelölést Richard Gere (Végzetes hazugságok) és csak a nézőtéren lehet ott Sir Anthony Hopkins is (Hitchcock). Igazán jelölhették volna Judi Dench-et (Keleti nyugalom) és a tavalyi nyertes Meryl Streepet (Amit még mindig tudni akarsz a szexről).