Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Sok pénzen sem lehet mindig sikert venni

2013.03.10. 11:31
74 és fél milliárd forint - ennyibe, azaz 325 millió dollárba került az Óz, a hatalmas című 3D-s látványorgia, a klasszikus Óz, a nagy varázsló 2013-as remake-je, amitől a gyártó Disney azt várja, hogy legalább egymilliárd dolláros bevételt termeljen neki, mint tette azt a Bosszúállók tavaly. A filmtörténelem jelenleg legdrágább filmjének számító Ózt a kritikusok meglehetős fanyalgással fogadták, a Metacritic összesített listáján 51 pontot kapott (17 kritika átlaga) a lehetséges százból, ha ebből indulunk ki, a film legalább akkora bukás lesz, mint a John Carter volt. Nem ez az egyetlen olyan film, ami 2013-ban a mélybe ránthat egy stúdiót.

Iszonyatos pénzeket ölnek a stúdiók az újabb és újabb blockbusterekbe, az remélve, hogy a mozinézők nem foglalkoznak azzal, hogy a filmek történeteit tulajdonképpen fel lehetne skiccelni egy söralátétre az adóbevallásunk mellé, a színészek pedig tulajdonképpen csak azért vannak a filmekben, hogy összekössék a számítógépekkel életre keltett látványorgiát, amire a nagy stúdiók elképesztő összeget költenek immáron évtizedek óta. Az ember azért jár moziba, hogy elkápráztassák, mondja a hollywoodi mantra, ott az Avatar és a Bosszúállók, a színészekre és a sztorira senki nem emlékszik, csak arra, hogyan ugráltak a 3D-dzsungelben a kék macskaszerű izék és mekkora pofont kevert le az ügyeletes gonosznak a digitális Hulk.

Bukás a Marson

A hülyére vett nézők azonban néha fellázadnak, hidegen hagyják őket a milliós trükkök, a zöld háttér előtt bizonytalanul mozgó színészek és az olyan borzasztó dialógusok, mint a John Carter két órás kínlódásában hallottak. A statisztikák szerint minden 150 millió dollár fölötti költségvetésből készült sikerfilmre jut legalább négy méretes bukás. Az józan paraszti ésszel is belátható, hogy ez a modell hosszú távon nem fenntartható, ha egy stúdió sorozatban szállítja a százmilliós csalódásokat, rászállnak a kritikusok, a nézők pedig végképp elpártolnak tőle. A logika azt diktálná, hogy a stúdiófőnökök ilyenkor óvatos duhajként költik a pénzt, és nem adnak dollármilliókat olyan eszement ötletekre, mint például a Babszem Jankó című mese legújabb feldolgozása, de Hollywood, mint oly sokszor a történelemben, megint tud meglepetést szerezni az embernek.

Az Óriásölő címen nálunk március 28-án bemutatásra kerülő CGI-orgia múlt hétvégén került az amerikai mozikba. A film a Boxofficemojo szerint 198 millió dollárba került, és mivel a főszereplő a brit tévésorozatokból érkező Nicholas Hoult, így bátran kijelenthetjük, hogy a büdzsé nagy részét a trükkök vitték el, illetve Bryan Singer rendező fizetése.

Egy ilyen költségvetésű filmnél a marketingbüdzsét nyugodtan belőhetjük úgy 50-75 millió dollárra, szóval Jankónak minimum 250 millió dollárt kellene visszatermelnie ahhoz, hogy a film ne legyen bukás. Ehhez nem ártott volna egy jó nyitány. Az első hétvége bevétele a statisztikák szerint alapvetően befolyásolja azt, hogyan fog teljesíteni egy film a jövőben - ha sokan mennek el az első előadásokra, az a többi potenciális nézőt is arra sarkallja, hogy kifizesse az átlagosan 9 dolláros (kétezer forintos) jegyárat.

Óriásölő
Óriásölő
Fotó: Courtesy Of Warner Bros. Picture

Ez az, ami nem jött össze az emberek és titokzatos óriások közötti harcot bemutató Warner-filmnek, hiszen mindössze 27,2 millió dollárral nyitott, ami még a John Carter tavaly márciusban produkált 30.2 milliójánál is alacsonyabb. A Marson játszódó ostoba scifi eddig 282 millió dollárt hozott, viszont gyártási költsége 250 milliós volt (a marketingre a Disney állítólag további 100 milliót költött), így bukás volt, a javából. Ha csak ebből indulunk ki, az Óriásölő a Warner idei évének egyik igen kínos pillanata lehet.

Kurva drága az animáció

Nemcsak a Warner vagy a Disney hasalt el a mozipénztáraknál tavaly, a többi stúdióvezető arca is görcsbe rándult pár, nagy reményekkel elindított, aztán ótvaros nagyot bukó film láttán. A DreamWorks, Steven Spielberg saját stúdiója például jó ötletnek tartotta, hogy öt mesehősről (pl. Télapó, Fogtündér, húsvéti nyúl) forgasson 3D-s animációs filmet 165 millió dollárból, aztán csodálkoztak, amikor a film 24 millió dolláros nyitóhétvégét produkált, akkor meg még inkább, amikor a részvényeik értéke öt százalékot esett a tőzsdén.

Bosszúállók
Bosszúállók

A filmtől ugyanis hatvan milliót vártak a stúdiónál és ezt a szaklapok is előszeretettel hangsúlyozták - nem csoda, hogy a feleannyit behozó nyitány után mindenki pánikba esett. A DreamWorks  2012-t 83 millió dolláros veszteséggel zárta, és kirúgtak 350 alkalmazottat. A Disney tavalyi évét is csak a Bosszúállók mentette meg. A John Carter-katasztrófát elemzők szerint kicsivel lehetett volna tompítani, ha az eredeti címet használták volna (John Carter from Mars), ami logikus, tessék csak elképzelni, ki nézne meg egy Kovács János című filmet? Jó, magyarul a Kovács János, a marslakó sem hangzik sokkal jobban, de pár nézővel biztos többet érdekelne, mint az első változat.

A 200 milliós klub

A kétszázmilliós büdzsék korszaka 1997-ben köszöntött be, James Cameron Titanicjával, amihez viszont nemcsak a látványt, hanem egy közepesen élvezhető történetet is hozzácsaptak. A film 16 év alatt 2,1 milliárd dollárt hozott, nyert 11 Oscar-díjat, és csak 28,6 millió dolláros nyitányt produkált, ami valahol azt jelzi, hogy egy csalódást keltő bemutató után is talpra lehet állni. A film példáját (fektessünk nagyon sok pénzt egy filmbe) 2003-ig egy stúdió sem merte követni, akkor a Terminator 3-ra költött a Warner dettó 200 milliót. Arnold Schwarzenegger harmadik kiborgfilmje viszont messze elmaradt attól, a,mit vártak tőle, 433 millió dollárt hozott csak, míg a nyitó hétvégéje 44 milliós volt.

Titanic
Titanic
Fotó: Merie Weismiller Wallace

2009-ben már öt 200 milliós film került a mozikba, köztük az Avatar, ami 2,7 milliárd dollárt hozott, és a Harry Potter-franchise aktuális darabja, ami ugyan negyed milliárdba fájt a Warnernek, de legalább behozott 934 millió dollárt (ebből 77 milliót az első hétvégéjén). 2010-ben hat filmre költöttek a stúdiók 200 millió dollárnál is többet, például az Aranyhaj és a nagy gubanc című animációs Disney-filmre 260 milliót, amit hat éven át készítettek, és igaz, hogy kézzel rajzoltak, de mivel? Aranyfestékkel és gyémántecsettel? Ez a film egyébként 590 millió dollárt hozott, ami a befektetést igazolta, de a gyártási költség így is szédítően magasnak tűnik. A 2012-es évet nyolc nagyon drága film határozta meg a mozikban.

Százmillión is lehet bukni

A Business Insider nem volt rest, és megnézte, hogyan teljesítettek azok a filmek, amikre irreálisan sokat költöttek a  stúdiók az elmúlt három évben. A felmérésből kiderült, hogy még az olyan "alacsony" költségvetésű filmek is nagyot bukhatnak, mint a Felhőatlasz, ami 100 millióba került, de csak 9,6 millióval debütált, ami, ha a vicc kedvéért a számokat szimplán felszorozzuk kettővel, Hollywood egyik legnagyobb bukásának is tekinthető.

Felhőatlasz
Felhőatlasz
Fotó: Jay Maidment

A 200+ milliós filmek között a Bosszúállók fölényesen vezet a megtérülési listán, hiszen 220 millió dolláros gyártási költségét szinte az első hétvégén visszahozta (207 millió dolláros bevétel), amihez képest a Sötét lovag: Felemelkedés 161 milliós nyitánya elég gyengének tűnik (250 milliós büdzsére), de így is bőven rentábilissé tette a filmet. A már korábban említett bukások mellé azonban bőven belefér a Perzsia hercege is a maga 200 milliós költségével és 30 milliós premierhétvégéjével, ez volt az a film, aminek trükkjeire még legalább ennyit el kellett volna költeni, hogy ne tűnjön annyira gagyinak.

Hollywood a 2013-as évnek egyelőre hét igen költséges filmmel megy neki, melyek közül a Hobbit második része (250 millió dollár) szinte biztos, hogy nem lesz bukás, hiszen a Gyűrűk ura-franchise nagy vonzóerő, és az első rész már egymilliárd dolláros bevétel fölött jár. Szintén nagy siker lehet a Superman-reboot (Acélember címen), amire 225 milliót költöttek. Ha a nyitó hétvégéje nem lesz 90 milliós, nagyon csodálkoznánk.

A Vasember 3 (200 millió) a Bosszúállók és az első két film sikerét meglovagolva hozhat jól a Disney-nek és úgy tűnik, Az Óz, a hatalmas sem okoz csalódást 325 millió dolláros költségvetése és a filmet előzetesen nagyon lehúzó kritikák ellenére sem. A pénteki bemutató 25 millió dollárt hozott, ami 75-80 millió dolláros nyitányt sejtet, így egyelőre fellélegezhetnek a stúdió fejesei. Ezzel ellentétes sors, azaz a bukás vár a GI Joe 2-re és a Lone Rangerre is, előbbi 185 milliós költséget igyekszik majd visszatermelni, utóbbinak minimum 215 milliót kellene hoznia úgy, hogy az először 1933-ban feltűnt maszkos westernhős az USA-n kívül senkit nem hoz különösebben lázba. ráadásul mindkét film bemutatóját többször is elhalasztották - ez nem túl sok jót ígér a hollywoodi álmoskönyv szerint.

A trend azt mutatja, hogy Hollywood előre menekül, és egyre több pénzt fektet be kevés filmbe, ahelyett, hogy mondjuk két 200 milliós film helyett készítene hat 80 milliós drámát. A mozinézőknek viszont már nem elég az, hogy CGI-robbanások között üljön báván a moziban, és tömje a fejét popcornnal és a kétségbeejtően rossz színészi alakításokkal. Minden évben van két-három olyan blockbuster, ami bőven behozza a gyártási költségét, de az ezekre jutó John Carterek és Zöld lámpások alaposan lerontják az év végi mérleget. Lehet, ideje lenne változtatni a modellen.