További Mozi cikkek
Dabis, a robotfiú Gyermektelen párok érzelmi igényeinek kielégítésére fejlesztették ki |
A történet a fejlődés káros mellékhatásaitól szenvedő közeljövőben játszódik, ahol a tengerek vízszintje ugyanolyan gyorsan emelkedik, mint a mindent automatizáló technikai civilizáció. Ebben a világban a homo sapiensre megtévesztésig hasonlító kibernetikus inasok, biztonsági őrök, vagy éppen gépszeretők szolgálják a pusztulásának közeledtét érző, ezért egyre féktelenebbül tomboló emberiséget. A robotika központja a lassan hullámsírba ereszkedő Manhattan, ahol a derékig vízben álló felhőkarcolókban lázas kutatások folynak, hogy újabb és újabb robotokkal lássák el a divat szeszélyeire érzékenyen reagáló piacokat.
Itt ébred öntudatára David, a robotfiú, akit kifejezetten a gyermektelen párok érzelmi igényeinek kielégítésére fejlesztettek ki. A tizenkét év körüli gyermekre megtévesztésig hasonlító gondolkodó gépet a cég egyik munkatársa és annak felesége fogadja örökbe tesztelés céljából. Az új robot ugyanis csak akkor kerülhet sorozatgyártásba, ha a kis David képes pótolni a fiatal házaspár valódi fiát, akit pár éve halálos betegsége miatt, a gyógymód feltalálásáig hibernáltak. A kísérlet sikerül, hiszen a depressziós feleség kezdeti idegenkedését hamar maga alá gyűrik a hirtelen újjáéledő anyai ösztönök, így a robot és az ember közt valódi érzelmek szövődnek. Konfliktus nélkül azonban nincs kaland, ezért a hibernált gyerek váratlanul visszatér, hogy féltékenységet és gyanakvást hintsen el az addig békés családban. Az emberek közt még csetlő-botló robot ebben az érzelmileg felfokozott helyzetben nem találja a helyét, és zavarában többször veszélyes helyzetekbe sodorja az embereket, ezért egyszerűen szemétre dobják, mint egy megunt játékszert. David hirtelen egy új, vad és sötét világban találja magát, ahol csak újdonsült barátaira Gigolo Joera, a törvény elöl menekülő szexrobotra, és Teddyre, az értelemmel felruházott plüssmackóra számíthat.
David és Gigolo Joe szerepében Haley Joel Osment és Jude Law |
A Mesterséges Értelem ugyanis a filmtörténetben szinte egyedülálló módon nem gonosz, érzéketlen és gyilkos gépeknek ábrázolja a robotokat, sőt ezekkel a visszataszító tulajdonságokkal a felsőbbrendűségének mítoszában pöffeszkedő emberiséget ruházza fel. Persze vitába lehet szállni ezzel az újfajta koncepcióval is, és nem csak azért mert, a fém és műanyag robotok már elavultnak tűnnek a jövőkutatás új divathóbortjaként emlegetett génmanipuláció feltűnése óta. Spielberg víziója ugyanis egyesek szerint legalább annyira szélsőséges, mint a Terminátor alkotóinak gyilkos robotokról szóló rémálma, hiszen a film intelligens gépei szemmel láthatóan rendelkeznek túlélési ösztönnel, mégsem fordulnak az őket szórakozásból elpusztítani akaró emberek ellen. Spielberg ugyan utal arra, hogy a gépek is képesek ölni, hiszen Gigolo Joet is ezzel a bűntettel vádolják a hatóságok, a filmben szereplő robotok mégis szinte emberfeletti jósággal és türelemmel rendelkeznek. Éppen ezért a Mészárcikruszban kivégzett gépek leginkább a keresztényüldözések idején mártírhalált halt szentekre emlékeztetnek, így egy nagy fej vöröshagymához hasonlóan heves könnytermelésre ingerlik a nézőket
Tökéletes képek és lélegzetelállító effektek |
Spielberg azonban ügyel arra, hogy a vászonról áradó érzelmekre rezisztens nézők se unatkozzanak a teremben ücsörögve: őket a tökéletes képekkel, a lélegzetelállító effektekkel, és Cris Baker konceptualista művész és képregény rajzoló futurisztikus díszleteivel próbálja meg a székekbe szögezni. A csodálatosan kidolgozott víziót nézve azonban ne felejtsük el, hogy a nagy mesemondó az E.T.-hez hasonlóan ebben a filmben is bevetette olcsó érzelmi trükkjeinek egész tárházát. Legyünk résen, mert cinizmus és posztmodern érzéketlenség ide vagy oda, ha nem vigyázunk, azon kaphatjuk magunkat, hogy a vászonról a nyakunkba zúduló ragadós szirupban ülve minket is beszippantott a szuperszámítógépekkel konstruált érzelmi örvény, és sosem látott újdonságként csodálkozunk rá arra az elcsépelt és kifacsart, mégis örök és megfellebbezhetetlen igazságra, amely szerint az emberi lét igazi értékét az álmok adják.