Minimalista abszurd

Egy üveg kóla, némi pogácsa és fel tucat összehajtható szék: ezek a Nomen est Omen című film sajtótájékoztatójának kellékei, meg persze egy lestrapált televízió-videomagnó kombináció, ami előtt a sajtó gyér számban megjelent képviselői csoportosulnak, Zemlényi Zoltán, a film marketingigazgatójának lakásán.

Mit is keresek itt? -gondolom már sokadszorra a tévé mellett sorakozó kazettákra pillantva, hiszen a gyűjtemény tulajdonosa a sokat sejtető Véres játszma és Rambo 3 felíratok alapján betegesen vonzódik a rossz filmekhez. Michelle Wild és Eperjes Károly - ismételgetem kitartóan a hívószavakat, ahogy az Agykontroll-kézikönyv "Önmeggyőzés, avagy irányítsd te az elméd!" fejezetében olvastam, mert hát nekem azt mondták, hogy a két filmes géniusz ezúttal egy produkcióban látható.

Talán lesz benne egy jelenet, amiben Michelle és Szamóca az orális szex nemzetmegtartó erejéről beszélnek a díszkivilágításban fürdő Lánchíd tövében! - álmodozom, amikor hirtelen azon kapom magam, hogy már meghatározhatatlan ideje egy amatőr akcióvígjátékot bámulok üveges szemekkel.

szabójánosok

Szabó János csendes, rendes metrószerelvény-masiniszta, aki egy szép napon úgy dönt, kilép a tömegből, és ezentúl ő lesz az egyetlen Szabó János széles e Föld kerekén. Ehhez csupán 5180 névrokonát kell lemészárolnia, így hát először húskloffolót, majd kést, végül pisztolyt ragad, és nekilát terve precíz kivitelezéséhez.

A Szabó Jánosok likvidálása persze nem olcsó mulatság, így nemsokára mellékállás után kell néznie, óvszertesztelő lesz, amiből kifolyólag szoros munkakapcsolatba bonyolódik egy Michelle Wild pornószínésznőre megtévesztésig hasonlító nővel.

Mindeközben én ülök, és nézem, ahogy egymást kergető rövid jelenetekben halnak a statiszták, köztük néhány kis magyar híresség, például Koltai Róbert vagy éppen Rudolf Péter. A szemcsés képen futó történet néha olyan mintha egy úttörőtábor utolsó napján Monty Python adaptációkat adna elő a Pelikán-őrs, persze miután stikában elfogyasztottak pár üveg Kőbányai Világost, máskor viszont azt veszem észre, hogy ütemesen összerándul a hasizmom, és a nevetés egyéb fiziológiai tüneteit is önkéntelenül produkálom.

Főszerepben a rovarirtó

Jobb felvillanásaiban groteszk Hollywood-paródia a film, amit egy némettanár jegyez, miközben a főszerepben egy hivatásos rovarirtó brillírozik. Jó értelemben vett sufnifilm tehát a Nomen est Omen, mindössze hetvenötezer forintból készült, ráadásul a költségek jelentős részét egy műfül beszerzésére fordították az alkotók.

Mindezt már a négy lapból álló sajtókönyvben olvasom, miközben a lift felé tartok. Michelle Wild és Eperjes Károly duettje persze elmaradt, a konzervatív nemzeti színjátszás nem nyújtott baráti jobbot a pornóiparnak. Szamóca csupán egy gyors fejlövésre tűnt fel a filmben, de nem vagyok letört, láttam egy közepes filmet, vagy inkább pár tucat jó vizuális poént, ami egy magyar kultesélyes filmhez talán már sok is.

Ha valaki kíváncsi, hogy mit lehet összehozni egy digitális videokamerával, egy rakás ötlettel, és némi hozzáértéssel, az az alkotók reményei szerint a közeljövőben megnézheti a filmet az Urániában, vagy negyedórás esti mesékre bontva leülhet elé mindennap huszonhárom órától a Sziget szabadtéri mozijában.