Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Harmadik nap jövének a fiatal filmesek

Horror a falusi idill hátterében, magány az agresszió hátterében, idealizmus a diktatúra hátterében, történelem a cigányság hátterében. Fiatal rendezők napja a Filmszemlén.
Jelenet a Hukkle c. filmből
Horror a falusi idill hátterében
Az emberek hétvégén jobban szeretnek moziba járni, így van ez a 33. Magyar Filmszemlén is. Szinte teltházzal mentek a szakmai vetítések akárcsak a nyilvános előadások, bár ez utóbbiakon nem jártunk. Nem véletlenül, hiszen a szakmai vetítések programja éppen elég sűrű volt.

A kilenc óra rögtön egy figyelemreméltó filmmel, a Hukkle-val indult. Érthetetlen a cím, - kimondani nem lehet, a csuklás hangját utánozza ugyanis -, és hasonlóképpen érthetetlennek tűnik eleinte a film is. Kis falucskába szállunk alá, lassú, szemlélődő képekben ismerjük meg a lakókat, a dombok közt megbúvó közösséget - mégis érdekfeszítő minden egyes kocka. A néző próbálja kitalálni, miről is szól a film: rövid jeleneteket látunk, melyek közt a kapocs első pillantásra csak annyi, hogy szereplői ugyanabban a faluban élnek. Nehezíti a dolgot, hogy nincs szöveg, csak zajok, neszek, csendek adnak eligazítást.

Pálfi György, a Hukkle rendezője rendez
Belefeledkezve a csendes humorral felépített jelenetekbe, egyszeriben kirajzolódik az a hálózat, amely eggyé fonja a történet szálait: a falu mikrovilága, és a mögötte felsejlő, sötét titok.

A tavaly végzett rendező, Pálfi György úgy kormányozza történetét a közhelyet jelentő idill és a krimi között, hogy az egyedi, elgondolkoztató és szórakoztató alkotássá válik. A filmet Pohárnok Gergő ragyogó, jól komponált képei erősítik.

Mundruczó Kornél Szép napok című filmje kisebb meglepetést jelentett, igaz, a nagyközönség már két filmje után alkothatta meg sztereotípiáit. A rendező ezúttal is a kallódó, jövő és jövőkép nélküli fiatalok légüres terébe lőtt ki minket. A már ismert hangulatot előző filmjéből, az Aftából ismert Polgár Tamás főszerepeltetése csak fokozza.

Mindez azonban vállalt folytonosság, mivel a Szép napok tulajdonképpen az említett kisfilm ötlete nyomán íródott. A vágyak, a szocializáció programjaiban hordozott kiszolgáltatottság és az önátadás iránti igény háromszögében vergődő hősök megrázó világa tulajdonképpen mélyebben tárul fel, mint az Aftában, de a hosszabb, 99 perces játékidő éppen a történet torokszorító feszességéből vesz el.

A film erénye, hogy képes higgadtan nyomába eredni az intézetből szabadult, zavarodott Tamásnak. Hogy moralizálás nélkül mutatja be a gyermekét eladó leányanya, kitartója, a gazdag autókereskedő (= autó tolvaj) és a gyermeket vásárló, magányos nő történetét. Nagy András operatőr szürke tónusú, mértani felvételei értő módon illeszkednek a történethez. Kiemelendő a két főszereplő, az "e világban" is intézetben nevelkedett Polgár Tamás és a hol éles, hol kislányos Maját játszó Tóth Orsolya alakítása, amelyek világossá teszik: ezt a világot valójában nem az agresszió, hanem a magány mozgatja.

Szabó Zoltán jelentése:

Előre a múltba

Skoda
A történelem nem csupán díszlet, hanem sorsokat formáló erő
Az Előre! című film előadására megteltek a napok óta üres széksorok, ami vagy azt jelenti, hogy sokan vevők az édes-keserű nosztalgiára, vagy mostanában magyar vígjátékkal szokás alapozni a szombat esti bulik előtt. Erdélyi Dániel első nagyjátékfilmjében a nyolcvanas évek elejére röpíti vissza a nézőket, amikor egy forint volt a fagylalt, ritkaság volt a videó, kartársnak hívták a tanárnőt, és a szocializmus még megdönthetetlen vasbetonszerkezetnek tűnt. Zoli és Miki általános iskolai osztálytársak, együtt csavarognak iskola után, és általában közösen kapnak intőt is. Barátságuknak azonban nem nagyon örülnek a felnőttek, hiszen Miki apukája kerületi párttitkár, míg Zoli szülei a föld alatt tevékenykedő, szamizdat újságot kiadó ellenzék harcos tagjai.

Mundruczó Kornél: Szép napok
A film egyszerre kíséri végig a kisiskolások barátságát és szüleik küzdelmét, némi erotika váltogatja a vaskos gyermektréfákat, az osztálykirándulás vidám képkockáit pedig a börtön szürke jelenetei követik. Ellenzéki idealista és csalódott kommunista csapnak össze a vásznon, miközben egy humoros ifjúsági film képkockái peregnek. Egy jegyért két filmet kaphatunk tehát: bepillanthatunk a kemény rögvalóságba és a gyermekkor megszépült emlékeibe is. Erdélyi Dániel megcsinálta a Moszkva tér előzményeit, csak nála a politika, a történelem nem csupán díszlet, hanem sorsokat formáló erő.

Szabó Ildikó Chacho Rom című filmje is a történelem sorsroppantó erejéről szól. Egy cigány tábor és egy Habsburg főnemesi família végzetesen összegabalyodott történetét mutatja be a film három generáción át, a szabadságharctól a cigány holokausztig. Roma huszárkatona, orvosból SS hóhérrá lett osztrák nemes, megannyi végzet dobálta figura tűnik fel a filmben, hogy saját sorsukkal bizonyítsák: a szerelem mégiscsak képes ellenállni a történelem mindent elsodró árjának.

Szabó Ildikó: Chacho Rom
Szabó Ildikó munkája nagy elmaradást pótol, amikor a közép-európai cigányság sorsát és a cigány holokausztot állítja filmje középpontjába. A posztmodern történetmesélés követelményeinek megfelelőn darabjaira, emlékfoszlányokra szétbombázott cselekmény ugyan sokakat elrettenthet a Chacho Romtól, de a briliáns operatőri munka, a szerelmi jelenetek alatt színekben fürdő, a haláltáborban pedig fekete-fehér, szemcséire szakadó képek elementáris ereje képes feledtetni a szokatlan és néha döcögős történetvezetést.