Több pénzből kevesebb film a szemlén

Új díjak, több pénz és a fiatal filmesek további előretörése határozza meg a magyar film legjelentősebb fesztiválját, a Magyar Filmszemlét, derült ki a seregszemle rendezőinek szerdai sajtótájékoztatóján.

A közönség és a szakma figyelmének középpontjában álló játékfilmek versenyében tizenhat film lesz látható, amelyből öt első filmes rendező munkája. Antal Nimród, Cantu Mari, Fischer Gábor, Lóth Balázs és Nándori József filmje idén indul először a szemlén. További három rendező - Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs és Török Ferenc - pedig a néhány éve sikerrel színre lépett, fiatal, agilis generáció tagja.

8 nap, 109 óra film

A szemle - a tavaly bevált programszerkezet szerint - kedden a dokumentumfilmek vetítésével kezdődik majd. Ebben a kategóriában a 150 nevezett film közül - az előzsűri válogatása alapján - 42 mű lesz látható.

A játékfilmek bemutatói csütörtöktől indulnak. A versenyprogramban 16 játékfilm szerepel, további hetet pedig információs vetítésen láthat a közönség. A szemle záró filmje, szintén versenyen kívül, Jancsó Miklós Mohácsi vész című munkája lesz.

A kísérleti kisjátékfilmek közül az előzsűri 85 alkotásból 35 produkciót válogatott a versenyprogramba.

Helyszínek, kabaré, zene

A 35. Magyar Filmszemle vetítései - a tavalyi évhez hasonlóan - három helyszínen, a Millenáris Teátrumban, a Mammut moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesznek. A jegyek ára mindhárom filmszínházban 600 forint, amely a mozik "legkedvezményesebb jegyára", hangzott el a sajtótájékoztatón.

Játékfilmek premier vetítéseit a Millenáris Teátrumban, az ismétléseket pedig a Mammut moziban tartják.

Azok, akik igazán komolyan gondolják, a Millenárisban szakmai programokon, beszélgetéseken vehetnek részt, amelyek közül Szomjas György a filmtörvény szerdai és szombati vitáját emelte ki. Derdák Miklós, a Millenáris kht. részéről elmondta, hogy a komoly programokat az Orfeum kabaré Fogadóbeli estjeivel próbálják majd ellensúlyozni. A közéleti kabaré műfaját megújítani kívánó színház darabjait Simon Balázs és Peer Krisztián válogatta.

Szintén a Millenáris területén kapott helyet az a most felállított sátor, ahol a mozisták, a tájékoztató szerint olyan zenekarok koncertjein lazulhatnak el, akik "valamilyen filmes kapcsolattal rendelkeznek".

Vezér Éva, a Magyar Filmunió vezetője a nemzetközi kapcsolatok szempontjából ismertette a szemlét. Idén 26 ország 120 vendége látogat majd a Mammut nevezetű moziba. A magyar filmek külföldi meghívásai és forgalmazása szempontjából fontos lehet, hogy a szinkrontolmácsolással folyó vetítéseken a cannes-i és velencei, lyoni, továbbá a kelet-európai filmekre koncentráló cottbus-i és wiesbadeni fesztiválok képviselői is meghívást kaptak.

A mozgókép mesterei

Az idős mesterek idén főleg a biztos díjazottak pozícióiban tűnnek fel. A Budapest Kongresszusi Központban rendezett nyitógálán először adják majd át a Magyar Mozgókép Mestere díjat.

A kitüntetés, amelyet a legrangosabb magyar filmszakmai elismerésnek szánnak, Hiller István kézfogása mellett havi 500 ezer forintos juttatást is jelent a kuratórium által kiválasztott filmeseknek. A Magyar Mozgókép Mestere címmel elismert alkotóknak a járadékot életük végéig folyósítják, tudtuk meg Répás Ágnestől, a szervezőként közreműködő Budapest Film kommunikációs osztályvezetőjétől.

A szakma kezdeményezésére, a Magyar Mozgókép Közalapítvány által alapított díjat a kulturális miniszter elsőként Jancsó Miklós, Böszörményi Géza, Kovács András, Makk Károly, Bacsó Péter, Mészáros Márta, Gyarmathy Lívia rendezőknek és Illés György, Szécsényi Ferenc, Tóth János operatőröknek nyújtja át. Az elismerést 2005-től évente egy-egy Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött alkotónak adományozzák.

A fesztivál február 3-ai záróeseményén, a versenyfilmek díjai mellett életműdíjakat is kiosztanak. Ezúttal Dimény Tibor gyártásvezető, Gere Mara dramaturg és Lénárt István gyártásvezető-gyártásszervező részesül a kitüntetésben.

Több pénz, kevesebb film

Az idén, az állami támogatások növekedésének köszönhetően több mint hárommilliárd forintból készültek magyar filmek, emelte ki a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára, Tóth Erzsébet. Szomjas György rendező, az öttagú szemletanács tagja a filmszemle legjelentősebb újdonságaként a decemberben elfogadott filmtörvényt említette. Véleménye szerint a rendezett viszonyok biztos alapot teremtenek a magyar filmgyártásnak. Igaz, az elkészült filmek számában még nem érzékelhető a változás, mondta.

A múlt évi szemle adatait áttekintve kiderült, hogy jelenleg valamivel több film került be a versenyprogramba: szemben a tavalyi 79-cel, idén 93 munkát láthat a közönség. A filmszemlét meghatározó nagyjátékfilmekből azonban jóval kevesebb, a tavalyi huszonkettő helyett csak tizenhat lesz versenyben.

Pozitív változások inkább a támogatási források megoszlásában észlelhetőek. Egy részről ugyan nőtt az állami szerepvállalás: a 93-ban készült alkotások 29 százalékát támogatta a MMKA (nem számítva a rendszertől független forrásokból elkészült Bánk Bánt és a Hídembert), míg most az alapítvány már 42 százalékban járul hozzá a hazai filmgyártáshoz. Ezzel együtt viszont erősödött a külföldi befektetőkedv: a tavalyi 13 helyet idén 23 százalékban finanszírozta külföldi partner a munkát.

A fesztivál közelmúltja ismeretében kedvező előjel, hogy a rendezők elmondták, rendelkeznek a szemle lebonyolításához szükséges 130 millió forinttal, így január 27-én a tervek szerint kezdődhetnek a vetítések.