Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Klímatudósok szerint az extrém az új normális, jó lesz, ha hozzászokunk.
Tény, régebben ritkább volt az ilyen szélsőséges időjárás, de nagy mennyiségű eső és annak nyomán kialakult árvíz azért volt. Az MTI Nemzeti Fotótárának gyűjteményében található képek közül három jelentősebb árvízről – 1954-ből, 1958-ból és 1965-ből – készült felvételekből válogattunk.
Pedig a pesti árvíz is jelentős volt 1838-ban, igaz, ekkor még fotódokumentálásra nem volt lehetőség, de máig iskolai tananyag, ami akkor történt, és nyilván a tankönyvekből Wesselényi Miklós, az árvízi hajós alakja mindenki előtt felsejlik. Wesselényi leírása az esemény második napjáról, mintha csak a mai viszonyokat adná vissza, igaz, régies nyelven szól, de érzékletes a kép, amely történhetett volna ma, de akár a század közepén is: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”
Az akkori árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több, a mai belső kerületekben lévő épületen, míg a kicsivel későbbieket állóképek formájában őrizte meg nekünk a Magyar Távirati Iroda archívuma.
Csónakkal segítik a mentést a vízben álló házakból a júliusi árvíz idején Győr-Révfalu községben 1954. július 25-én.
Fotó: Keleti Éva / MTI Nemzeti Fotótár
Katonák helyi lakosok és önkéntesek
építik az új árvízvédelmi gátat Szentendrén hogy megakadályozzák a Duna kiöntését 1954. június 16-án
Fotó: Jónás Pál / MTI Nemzeti Fotótár
Tahitótfalu, 1954. július 16.
Gyerekek sétálnak az árvíz borította betonúton kezükben cipőjükkel. A Duna magyarországi szakaszán 1954 júliusában áradás kezdődött. A legveszélyesebb helyzet a Szigetközben alakult ki, ahol július 8-án elrendelték a legmagasabb fokú készültséget. Július 15-én és 16-án azonban Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél átszakadt a gát, és 550 millió köbméter víz zúdult ki a folyóból, elöntve a Szigetköz jelentős részét. Július 20-án Győr-Révfalut is elöntötte a víz. A dunai árhullám az addig mért legnagyobb volt, azt megelőzően 1899-ben volt a legmagasabb a vízszint. Az 1954. évi áradás következtében majdnem 1400 épület összedőlt és kétezernél több ház megrongálódott. Az árhullám július végén vonult le, ezután a károk helyreállítása 380 millió forintba került. Az árvízvédelmi fejlesztések során a biztonságosabb töltésrendszer 1969-1975 között épült ki.
Fotó: Jónás Pál / MTI Nemzeti Fotótár
Darnózseli 1954. július 27.
Kislányok libákat úsztatnak az árvíz elvonultával még víz alatt álló falu végén.
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
A megáradt Duna folyó által elöntött Vigadó téri hajóállomás épülete a Pesti alsó rakparton 1965. június 10-én. A háttérben a budai Várpalota. A 113 napig tartó dunai árvíz 390 km hosszan magasabb szinten tetőzött minden korábbi, jégmentes árvíznél, és tartósabban tette próbára a védőműveket. A több mint három hónapig tartó áradás hat hullámban vonult le a Dunán. A folyamatos esőzések miatt néhány hét alatt másfélszer több csapadék hullott le, mint más években. Több ezer épület dőlt romba és rongálódott meg súlyosan.
Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár
Vízzel elöntött utca és
elakadt teherautó a vasútállomásnál Komárom és Szőny között a Duna folyó áradása miatt 1965. június 16-án. Ezen a szakaszon a magas vízállás miatt a folyó felőli vágányon homokzsákok zárják el mintegy 400 méteres szakaszon a vizet. A Magyar Államvasutak (MÁV) több mint 3 ezer emberrel védi a vasútvonalat és a komáromi pályaudvart hogy továbbra is közlekedhessenek ezen a szakaszon a hazai és a nemzetközi vonatok. A személyi pályaudvar köré nyúlgátat vontak, a teherpályaudvaron mintegy 800 méteres szakaszon pedig szintén teljes erővel védekeznek.
Fotó: Hadas János / MTI Nemzeti Fotótár
A Duna folyó magas vízállása miatt
a dolgozók az elöntött motorműhelyből mentik a villanymotorokat a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) Váci úti gyáregységében 1965. június 16-án. Az üzemben leállították a termelést, és a karbantartó brigádok a vízzel eláradt épületekből biztonságba helyezik az értékes gépeket.
Fotó: Percze Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon