Elfeledett fotósaink: Vadas Ernő

2021.09.29. 18:09
Vadas Ernő Nagykanizsán született 1899-ben. Fotóspályáját amatőrként kezdte, majd 1927-ben Balogh Rudolf tanítványa lett, '29-től a MAOSZ (Magyar Amatőrfényképezők Szövetsége) tagja, '32-től háznagya.

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

A két háború közti időszak egyik legsikeresebb és talán legnagyobb hatású fotósa. 1934-ben megkapta a londoni Royal Photographic Society Emerson-plakettjét, 1938-ban az American Photography Yearbook 13 424 kiállító művésze között az ötödik helyet foglalta el.

A II. világháború alatt munkaszolgálatos; 1945-ben a mauthauseni lágerből került haza. 1950-ben tizedmagával létrehozta a Fotókollektíva munkaközösséget, amelyet 1951-ben államosítottak, felszerelésével együtt beléptették a Magyar Fotó Állami Vállalathoz. 1956-tól az MTI fotóriportereként dolgozott.

Sok amatőrt és hivatásos fényképészt tanított. Ő indította el pályáján Csörgeő Tibort, Szöllősy Kálmánt, Járai Rudolfot is. 1947-ben a Nemzetközi Amatőr Fényképészek Világszövetségének egyik magyarországi igazgatója; 1956-ban a Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagja, 1960-ig elnöke volt. A MÚOSZ fotószakosztályának elnöke; 1962-től a NUSZ fotóriporteri szakosztálya elnökségi tagja.

Budapest, 1954. április 2. Gyermekcsapat fut egy nyitott kapu felé a budai Várban
Budapest, 1954. április 2. Gyermekcsapat fut egy nyitott kapu felé a budai Várban
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Győr, 1953. március 21. A 400. sz. Vasipari Intézet modellező szakkörének tagjai repülőmodellt röptetnek
Győr, 1953. március 21. A 400. sz. Vasipari Intézet modellező szakkörének tagjai repülőmodellt röptetnek
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Bükkszentkereszt, 1955. július 14. Az újhutai tó partján üldögélő, horgászó fiúk az 1950-ben alakult MTH (Munkaerő-tartalékok Hivatala) ipari tanuló üdültetésén Újhután (1940-től Bükkszentkereszt). A képriport a Munkaerőtartalék Hivatal megrendelésére készült
Bükkszentkereszt, 1955. július 14. Az újhutai tó partján üldögélő, horgászó fiúk az 1950-ben alakult MTH (Munkaerő-tartalékok Hivatala) ipari tanuló üdültetésén Újhután (1940-től Bükkszentkereszt). A képriport a Munkaerőtartalék Hivatal megrendelésére készült
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
1960. június 24.  Vakációzó gyerekek Sztálinvárosban (Dunapentele, ma Dunaújváros)
1960. június 24.  Vakációzó gyerekek Sztálinvárosban (Dunapentele, ma Dunaújváros)
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1956. szeptember 27. Cipőtisztító pucolja a Keleti pályaudvar előtt egy gyermek lábbelijét
Budapest, 1956. szeptember 27. Cipőtisztító pucolja a Keleti pályaudvar előtt egy gyermek lábbelijét
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Sajószentpéter, 1951. július 1. A Munkaerő-tartalékok Hivatala (MTH) bányászati szakmunkásképző iskolájának vájártanulói reggeliznek a napfényben. A képriport a Munkaerő-tartalék Hivatal megrendelésére készült
Sajószentpéter, 1951. július 1. A Munkaerő-tartalékok Hivatala (MTH) bányászati szakmunkásképző iskolájának vájártanulói reggeliznek a napfényben. A képriport a Munkaerő-tartalék Hivatal megrendelésére készült
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1957. február 12. Férfi ül egy padon a Dimitrov téren. A háttérben a Központi Vásárcsarnok épülete. Fővám tér, 1945–1989 között Dimitrov tér. Központi Vásárcsarnok (Vámház körút 1–3.): Építése 1894-ben kezdődött P. Escande és J. Gourmez párizsi építészek terve alapján, a kivitelezésre Pecz Samu műegyetemi tanár tervét alkalmazták. 1897. február 16-án nyitották meg. 1944–45-ben súlyosan megsérült, 1950-ben állították helyre, újrafaragva a neogótikus kőkapukat is. 1977-ben műemlékké nyilvánították. 1991 és 1994 között újra felújították
Budapest, 1957. február 12. Férfi ül egy padon a Dimitrov téren. A háttérben a Központi Vásárcsarnok épülete. Fővám tér, 1945–1989 között Dimitrov tér. Központi Vásárcsarnok (Vámház körút 1–3.): Építése 1894-ben kezdődött P. Escande és J. Gourmez párizsi építészek terve alapján, a kivitelezésre Pecz Samu műegyetemi tanár tervét alkalmazták. 1897. február 16-án nyitották meg. 1944–45-ben súlyosan megsérült, 1950-ben állították helyre, újrafaragva a neogótikus kőkapukat is. 1977-ben műemlékké nyilvánították. 1991 és 1994 között újra felújították
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Fiatal nő fagylalttal etet egy kutyát a kánikulai melegben a Belvárosban, a Felszabadulás téren (1991-től Ferenciek tere) 1959 júliusában
Fiatal nő fagylalttal etet egy kutyát a kánikulai melegben a Belvárosban, a Felszabadulás téren (1991-től Ferenciek tere) 1959 júliusában
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
1956. szeptember 20. Idős asszonyok levegőznek egy budapesti téren
1956. szeptember 20. Idős asszonyok levegőznek egy budapesti téren
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
1956. július 9. A lábatlani cementgyár megrendelésére egy hatalmas forgódob készül a Váci úti darugyárban
1956. július 9. A lábatlani cementgyár megrendelésére egy hatalmas forgódob készül a Váci úti darugyárban
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Az Ózdi Kohászati Üzemek épületegyüttese 1954. március 27-én
Az Ózdi Kohászati Üzemek épületegyüttese 1954. március 27-én
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1958. január 3. Lámpagyújtó szakember ellenőrzi a gázlámpát a budai Várban. Pesten és Budán először 1816-ban világítottak gázzal. Az első lámpát Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre az akkori múzeumépület homlokzata előtt gyújtotta be. 1856. december 21-én a petróleumlámpák használatával egy időben a Kerepesi (mai Rákóczi) úton kigyulladtak a főváros első közvilágítási gázlámpái. A II. világháborúban a közvilágítási rendszer jelentős hányada megsemmisült vagy megrongálódott, a károk helyreállítása 1949-ig tartott. A hatanas évek végére a gázvilágítás gyakorlatilag megszűnt, egyeduralkodóvá vált az elektromos közvilágítás. Működő gázlámpák vannak még a budai Várban, a Margitszigeten és a Gázművek Köztársaság téri múzeuma előtt
Budapest, 1958. január 3. Lámpagyújtó szakember ellenőrzi a gázlámpát a budai Várban. Pesten és Budán először 1816-ban világítottak gázzal. Az első lámpát Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre az akkori múzeumépület homlokzata előtt gyújtotta be. 1856. december 21-én a petróleumlámpák használatával egy időben a Kerepesi (mai Rákóczi) úton kigyulladtak a főváros első közvilágítási gázlámpái. A II. világháborúban a közvilágítási rendszer jelentős hányada megsemmisült vagy megrongálódott, a károk helyreállítása 1949-ig tartott. A hatanas évek végére a gázvilágítás gyakorlatilag megszűnt, egyeduralkodóvá vált az elektromos közvilágítás. Működő gázlámpák vannak még a budai Várban, a Margitszigeten és a Gázművek Köztársaság téri múzeuma előtt
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
1956. június 4. A soproni Orsolya téri általános iskola tanulói készülnek a kisérettségire
1956. június 4. A soproni Orsolya téri általános iskola tanulói készülnek a kisérettségire
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Tihany, 1956. február 29. Szánkózó gyerekek a tihanyi dombon
Tihany, 1956. február 29. Szánkózó gyerekek a tihanyi dombon
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Felcsatolja a korcsolyáját egy kisfiú egy budapesti jégpályán 1958. december 10-én
Felcsatolja a korcsolyáját egy kisfiú egy budapesti jégpályán 1958. december 10-én
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
A 47-es villamos vezetője letakarítja a rárakódott havat a villamos szélvédőjéről a budafoki vonal végállomásán, a Móricz Zsigmond körtéren. Ezen a napon – 1959. január 9-én – az erős havazás megnehezítette a budapesti közlekedést
A 47-es villamos vezetője letakarítja a rárakódott havat a villamos szélvédőjéről a budafoki vonal végállomásán, a Móricz Zsigmond körtéren. Ezen a napon – 1959. január 9-én – az erős havazás megnehezítette a budapesti közlekedést
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár


Jack Ketchum-Ivadék
Jack Ketchum
Ivadék
3808 Ft
Az finom lesz!
Az finom lesz!
6375 Ft