Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil, a legenda szerint Törley József pezsgőgyáros volt a tulajdonosa, és a mágnás – ha lúd, legyen kövér alapon – gyorsan vett egy teherautót is, persze azt szállítmányozásra. Négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a járművek szaporodása miatt be kelljen vezetni a vizsgakötelezettséget; az első vizsgát 1901.június 14-én ünnepélyes keretek között tartották a Városliget szélén, a Liget sor és az Aréna út sarkán. A szabály azt mondta ki, hogy a 16 lóerőnél nagyobb teljesítményű gépjárművek vezetéséhez volt szükség jogosítványra.
A gépjárművezetők szervezett állami képzése 1912-ben indult meg, létrehozták az Állami Sofőriskolát, a tanfolyam időtartama 42 nap volt. Mindez már akkor sem volt olcsó mulatság, a beiratkozás 20, maga a tanfolyam 200 koronába került, ami akkor egy jó szakmunkás havi bérének a másfélszerese volt.
Az Állami Autóműszaki Intézet 1949. január 31-én jött létre az Állami Sofőriskola jogutódjaként, és az ötvenes, hatvanas években – amikor a fotósorozat készült – az oktatás állami monopóliummá vált.
Persze autót vezetni akkoriban még nem volt nagy kunszt, 1956-ban, amikor kitört a forradalom, írd és mondd 10 681 személyautó futott a magyar utakon, és ebből 8188 autót az állami apparátus birtokolt! Szinte hihetetlen, de mindössze 2493 kocsi volt magántulajdonban.
Ötven, hatvan évvel ezelőtt készült filmeken lehet látni, hogy szinte üresek voltak a magyar utak, nem igen fenyegette az a veszélyt az egyszeri sofőrt, hogy karambolozni fog. Így aztán ne nagyon mosolyogjunk azokon a korabeli autósiskolákban készült felvételeken, amelyek ma már komikusnak tűnnek.
Akkoriban még iskolapadban is meg lehetett tanulni a vezetés tudományát, annyira kicsi volt a valószínűsége annak, hogy szembejövő autóval találkozik az ember...
Budapest, 1960. november 15.
Faragó Béla és Gazsó József kezdő gépkocsivezető hallgatók Európa legmodernebb speciális tantermében ismerkednek a gépkocsivezetés alapelemeivel. Hátul, a vezénylő asztalnál Surányi László oktató a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési Tanintézet által szervezett hivatásos gépkocsivezető az oktatáson.
Fotó: Müller Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Miskolc, 1963. január 4.
Kékedi Adorján gépkocsivezető vizsgázik a január 1-én életbe lépett új közlekedési szabályokból. A megyében a gépkocsivezetők tanfolyamokon sajátíthatják el az új szabályokat.
Fotó: Birgés Árpád / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1960. november 15.
Bohány Vince első vezetési gyakorlatára indul Hideg Sándor gépjárműoktatóval a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézet által szervezett hivatásos gépkocsivezető oktatáson.
Fotó: Müller Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1959. február 4.
Az oktató a gépkocsi alkatrészeit ismerteti a hallgatókkal az Autóközlekedési Tanintézetben, ahol gépkocsivezetői tanfolyamok mellett 13-féle különleges szaktanfolyamot is tartanak. 1912-ben - a 40.000/1912 sz. BM rendelet alapján - létrehozták a Gépjárművezetőket előkészítő tanfolyamot későbbi népszerű nevén, az Állami Sofőriskolát. Fejlődését és működését a második világháború erősen visszavetette. 1949-ben - új néven szabályozták az iskola tevékenységét, létrejött az Állami Autóműszaki Intézet (AMI)., amit alap-, közép-, és felsőfokú, illetve különleges képzést nyújtó tanfolyamok szervezésével bíztak meg. 1953-tól Gépjárművezető-képző Iskola néven működött. 1956-ban az Autóműszaki Intézet illetve a Gépjárművezető-képző Iskola jogutódjaként, országos hatáskörrel, létrejött a KPM Autóközlekedési Tanintézet, az ATI.
Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár
Győr, 1964. december 2.
Kovács Ferenc szakoktató a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozását (KRESZ) magyarázza a hallgatóknak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Autóközlekedési Tanintézetének győri iskolájában, ahol a traktoros iskola sikeres letétele után a megyei állami gazdaságok munkásai és a termelőszövetkezeti tagok gépkocsivezetői tanfolyamon vesznek részt.
Fotó: Hadas János / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1963. március 22.
Új magyar találmányú tanpadokon oktatják a gépkocsivezető tanulókat az Autóközlekedési Tanintézetben. A berendezés élethűen szimulálja a járművek vezetőállását. A találmány iránt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetébe tartozó országok is érdeklődnek.
Fotó: Marosi László / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965. május 21.
Vizsgázó motorkerékpáros jelzőtáblákra való reagálását figyeli a vizsgabizottság tagja a népligeti vizsgapályán. A motorkerékpárosok eddig az elméleti vizsgák után csak igen egyszerű, ún. biztonsági feladatot oldottak meg a vizsgán. A KPM Autóközlekedési tanintézet új vizsgarendszerén egy 2 km-es vizsgapályán kell áthaladniuk. Ezen az útszakaszon megtalálhatók mindazok az útelemek, amelyek a közlekedésben a legfontosabbak. A vizsgabizottság figyeli a motorkerékpáros reagálását a jelzőtáblák és egyéb útelemek észlelésekor és csak jól képzett vezetőket engednek részt venni a forgalomban.
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1962. június 3.
iTemesvári Rudolf (b2) vezető oktató a defektes gumi cseréjére oktatja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) gépjárművezető-képző iskolájának hallgatóit a Dagály utca 11. szám alatt.
Fotó: Petrovits László / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1963. február 23.
Tanulóvezető ül a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Autóközlekedési Tanintézet Moszkvics 403-as típusú személyautójában.
Fotó: Zinner Erzsébet / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1960. november 15.
Kezdő gépkocsivezető hallgatók Európa legmodernebb speciális tantermében ismerkednek a gépkocsivezetés alapelemeivel a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézet által szervezett hivatásos gépkocsivezető oktatáson.
Fotó: Müller Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1977. április 18.
Skoda személyautókkal gyakorolnak a tanuló vezetők a Magyar Autóklub új tanpályáján a lágymányosi Duna-parton, a Petőfi híd közelében.
Fotó: Csikós Gábor / MTI Nemzeti Fotótár
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon