Van gyufád?

Nemrég elképzelhetetlen volt gyufa nélkül az élet, ma már szinte meglepődünk, ha valaki még használja.

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Irinyi János zajtalan, robbanásmentes biztonsági gyufára szóló szabadalmának világuralmát az olcsó és eldobható öngyújtók elterjedése ingatta meg. Napjainkra, az elektromos cigaretták korában pedig lassan olyan távoli emlékké halványodik a biztonsági gyújtó, mintha az elsüllyedt Atlantiszban használták volna utoljára. Most hogyan ismerkedjenek az emberek? Így szólítsák meg a szimpatikus idegent, kezükben az elektromos nikotinadagoló készülékkel: Elnézést, elfogyott a töltésem, tudna áramot adni?  

Pedig nem is olyan rég még nélkülözhetetlen és kultikus tárgy volt a lángra lobbantható végű fapálcika. Mit csinált volna Clint Eastwood a szája sarkába tolt szivarkájával, ha nem húzhatott volna végig egy mellényzsebéből előpiszkált gyufaszálat az első keze ügyébe eső asztallapon vagy akár a csizmája sarkán, hogy meggyújthassa azt? Enélkül pedig semmi sem indokolta volna azt a jellegzetes arckifejezést, amit olyankor vett föl a művész, amikor félbelőtte a szájában füstölgő cigarillót egy bandita.

Mivel gyújtott volna be a sparherdbe a napszámos elnyűtt felesége, hogy feltegyen néhány szem krumplit vacsorára, és miként nyújtotta volna elegánsan meghajolva a hosszú szipkáját kecsesen tartó úrhölgy elé egyszerre három-négy gavallér is a skatulyából elővarázsolt parányi lángot?

A tűzgyújtó fácska az élet minden területén megjelent, bizonyítva a civilizáció felsőbbrendűségét a primitív népek kezdetleges csiholási, szikrapattintási technikáival szemben.

Volt rövid és hosszú szárú, mindenütt meggyújtható és sehogy sem gyúló gyufa. Utóbbi leginkább a szocialista országokban került forgalomba, vélhetően azért, hogy megszülethessen egy újabb rendőrvicc.

Az emberi civilizáció gyufakorszakának utolsó fellángolása a múlt század végére tehető. Akkoriban nem volt olyan szálloda, bár vagy magára valamit is adó komolyabb étterem, ahol ne talált volna a vendég saját márkás gyufát. Ezek már többnyire lapos, papírszárú tűzgyújtó alkalmatosságok voltak, kihajtható borítójukon reklámüzenetekkel. Ez a krimiíróknak is nagy segítséget jelentett, hiszen az áldozat zsebében talált tűzgyújtó eszköz gyakran árulta el a szemfüles detektívnek, melyik kocsmában járt utoljára az áldozat.

Tábortűz, születésnapi gyertya és a szivar meggyújtására még ma is előkerül egy régimódi skatulya, de gyufagyártásba kezdeni, fellendülő konjunktúrára várva, ma már csak annak érdemes, aki bizton számíthat uniós támogatásra.

Magyarország, 1961. június 9. Úszik a tutaj a Tiszán. A Hajdúsági Erdőgazdaságban dolgozik az ország egyetlen háromtagú tutajosbrigádja, akik 10 éve szállítják a hatalmas farönköket a Tisza menti erdészetekből Szegedre a Gyufagyárba és a Ládagyárba. A tutajozás időszaka februártól novemberig tart, előnye, hogy a szállítási és berakodási költséget megtakarítják, tehermentesítik a vasutat, továbbá a fa nem szárad ki a vízen, így a minősége sem romlik. Egy-egy út alkalmával 1000-1500 köbméter fát úsztatnak a tutajosok.
Magyarország, 1961. június 9. Úszik a tutaj a Tiszán. A Hajdúsági Erdőgazdaságban dolgozik az ország egyetlen háromtagú tutajosbrigádja, akik 10 éve szállítják a hatalmas farönköket a Tisza menti erdészetekből Szegedre a Gyufagyárba és a Ládagyárba. A tutajozás időszaka februártól novemberig tart, előnye, hogy a szállítási és berakodási költséget megtakarítják, tehermentesítik a vasutat, továbbá a fa nem szárad ki a vízen, így a minősége sem romlik. Egy-egy út alkalmával 1000-1500 köbméter fát úsztatnak a tutajosok.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1954. november 13. A feldolgozásra érkezett farönköket pakolják a Budafoki Gyufagyár dolgozói. 
Budapest, 1954. november 13. A feldolgozásra érkezett farönköket pakolják a Budafoki Gyufagyár dolgozói. 
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1960. július 5. Munkásnők dolgoznak gyufamártó gép mellett a Gyufaipari Vállalat budafoki telepén.
Budapest, 1960. július 5. Munkásnők dolgoznak gyufamártó gép mellett a Gyufaipari Vállalat budafoki telepén.
Fotó: Mező Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Szeged, 1962. április 19. Speciális gépeken készülnek a gyufák a Szegedi Gyufagyárban.
Szeged, 1962. április 19. Speciális gépeken készülnek a gyufák a Szegedi Gyufagyárban.
Fotó: Urbán Nándor / MTI Nemzeti Fotótár
Szeged, 1962. április 19. Asszonyok dolgoznak a gyufásdobozgyártó soron a Szegedi Gyufagyárban.
Szeged, 1962. április 19. Asszonyok dolgoznak a gyufásdobozgyártó soron a Szegedi Gyufagyárban.
Fotó: Urbán Nándor / MTI Nemzeti Fotótár
Kecskemét, 1956. február 5. Kovács Ferencné címkézőgépbe rakja a készülő gyufásdobozokat a Kecskeméti Gyufagyárban.
Kecskemét, 1956. február 5. Kovács Ferencné címkézőgépbe rakja a készülő gyufásdobozokat a Kecskeméti Gyufagyárban.
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Szeged, 1962. április 19. A madárvilágot bemutató címkék a Szegedi Gyufagyár által gyártott biztonsági gyújtók dobozán.
Szeged, 1962. április 19. A madárvilágot bemutató címkék a Szegedi Gyufagyár által gyártott biztonsági gyújtók dobozán.
Fotó: Urbán Nándor / MTI Nemzeti Fotótár