Balra tarts? Jobbra tarts?

2022.03.02. 19:44
Utaztunk lovas kocsin, omnibuszon, autón. Aztán el kellett döntenünk, hogy jobbra vagy balra tartsunk-e. Az elmúlt évtizedekben sok minden változott, a közlekedési rend azonban 1941 óta változatlan.

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Az omnibusz 1832-ben tűnt fel Pest utcáin. A társaskocsik megindulását a budapesti közösségi közlekedés kezdetének tekintik. Három évtizedig ez uralta a budapesti közlekedést. A belvárosból a Városligetig járt, a szórakozni vágyó alsó középosztály közlekedési eszköze volt. Az omnibusznak inteni kellett, és akkor állt meg, amikor szóltak.

A lóvasútra innen csak 35 évet kellett várni. A kiegyezéstől lóvasút szállította az utasokat az egyesített Pest-Budán a Kálvin tér és Újpest között. Az első tömegközlekedési cégek magánvállalkozások voltak. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság az Újpestig haladó lóvasút után számos más vonalat is indított. Később magánvállalkozók tucatjai üzemeltettek villamosvonalakat.

A sikló létesítésének gondolatát gróf Széchenyi Ödön vetette fel, és megszerezte Buda városának, a Belügy- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint a budai „Császári és Királyi Hadi Főparancsnokság” támogatását. A szerződést 1868. május 25-én kötötték meg, a terveket Juraszek Ödön és Wohlfarth Henrik készítette. A budavári sikló (Budai Hegypálya Rt.) 1870 márciusában kezdte meg üzemét a kontinensen másodikként, ekkor még gőzhajtással működött. A bécsi Spiering-féle gyárban készült kocsik különös kialakításúak voltak: három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő fülkével, ez a megoldás a világon egyedülálló, és a sikló legnagyobb műszaki nevezetessége lett.

1870-ben Budapestre látogatott Nikolaus Riggenbach, az első európai fogaskerekű vasút tervezője. Elgondolása az volt, hogy az 1850-es években nyaralóhellyé átalakult Svábhegyet hegyi pálya által kösse össze a fővárossal. 1873-ban kérelmezték az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen baseli cég képviselői a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építését, amelyről még ebben az évben megállapodtak. A fogaskerekű 1874. június 24-én indult első útjára, harmadikként Európában. A sikeres működés következtében meghosszabbították a vonalat, és 1890-ben megindult a forgalom a Széchenyi-hegyig.

1896. május 2-án megindult az európai kontinens első, villamos motorkocsikkal működő földalatti vasútja. Az „Ezredévi Kiállítás” megnyitása alkalmából Budapesten tartózkodó Ferencz József 1896. május 8-án meglátogatta a földalatti vasutat, és a külön erre a célra elkészített 20-as pályaszámú, ún. „királyi kocsin” a Gizella téri végállomástól az Állatkertig utazott. Az uralkodó „legkegyelmesebben” megengedte, hogy a vasút róla „neveztessék el”. Így kapta a vasút a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. cégnevet (FJFVV). A földalatti vasút eszméje Balázs Mórtól származott, a terveket a Siemens és Halske cégek közreműködésével dolgozta ki. A földalatti vasút építése mindössze 22 hónapot igényelt.

Budapesten 1915-ben indult meg az első autóbuszjárat. A buszok az Aréna (Dózsa György) út Nagy János (Benczúr) utca sarkától az Andrássy úton át a Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky) útig közlekedtek.

November 8-án 23 órakor aztán leállt a tömegközlekedés, hogy elvégezhessék a szükséges műszaki átalakításokat, és 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik persze továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak.

Huszonöt évvel később a szerencsések már a saját Trabijukat szerelhették és pucolhatták a ház előtt. A többieknek maradt a busz, a villamos, a troli.

Budapest, 1900 – A budapesti Erzsébet körút a századforduló idején
Budapest, 1900 – A budapesti Erzsébet körút a századforduló idején
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1900 – A Deák tér az 1900-as években. Középen a millenniumi földalatti díszes állomása. Jobbra az evangélikus templom klasszicista épülete
Budapest, 1900 – A Deák tér az 1900-as években. Középen a millenniumi földalatti díszes állomása. Jobbra az evangélikus templom klasszicista épülete
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1920-as, 30-as évek – Villamos halad a régi Erzsébet híd budai hídfőjénél. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen
Budapest, 1920-as, 30-as évek – Villamos halad a régi Erzsébet híd budai hídfőjénél. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen
Fotó: Haár Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1941. július 6. 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a belügyminiszter 1941. júniusi rendelete a jobb oldali közlekedésről. Nagy-Budapest és környékén az új forgalmi rendet csak novembertől vezették be.
Budapest, 1941. július 6. 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a belügyminiszter 1941. júniusi rendelete a jobb oldali közlekedésről. Nagy-Budapest és környékén az új forgalmi rendet csak novembertől vezették be.
Fotó: Haár Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1930-as évek, pesti városrészlet: az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló, földszintjén a Belvárosi Kávéháznak helyet adó déli Klotild-palota, valamint az épület előtt álló Werbőczy István-szobor. A Klotild-palota mellett, a Szabad sajtó útján közlekedő villamosok szállítják az utasokat, a háttérben pedig a budai Gellért-hegy körvonalai látszanak. A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen.
Budapest, 1930-as évek, pesti városrészlet: az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló, földszintjén a Belvárosi Kávéháznak helyet adó déli Klotild-palota, valamint az épület előtt álló Werbőczy István-szobor. A Klotild-palota mellett, a Szabad sajtó útján közlekedő villamosok szállítják az utasokat, a háttérben pedig a budai Gellért-hegy körvonalai látszanak. A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen.
Fotó: Haár Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1947. május 26. A Hungária körút és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedő 7-es autóbusz a Szabadság hídon
Budapest, 1947. május 26. A Hungária körút és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedő 7-es autóbusz a Szabadság hídon
Fotó: Ráth László / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1957. május 20. Közlekedési rendőr irányítja a forgalmat Budapesten
Budapest, 1957. május 20. Közlekedési rendőr irányítja a forgalmat Budapesten
Fotó: Jármai Béla / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1953. június 1. A Marx tér (1989 után Nyugati tér) látképe, háttérben a Gustave Eiffel cégének tervei alapján épült Nyugati pályaudvar. Egy Ikarus 30-as autóbusz és egy Pobjeda személyautó halad át a téren. Jobbra R típusú villamospótkocsik állnak a végállomáson.
Budapest, 1953. június 1. A Marx tér (1989 után Nyugati tér) látképe, háttérben a Gustave Eiffel cégének tervei alapján épült Nyugati pályaudvar. Egy Ikarus 30-as autóbusz és egy Pobjeda személyautó halad át a téren. Jobbra R típusú villamospótkocsik állnak a végállomáson.
Fotó: Saphir Tibor / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1954. július 6. Gyalogosok sétálnak a Blaha Lujza téren, a József körút és a Rákóczi út kereszteződésében, a Nemzeti Színház épülete előtt. Előtérben a Nagykörúton közlekedő 6-os villamosok
Budapest, 1954. július 6. Gyalogosok sétálnak a Blaha Lujza téren, a József körút és a Rákóczi út kereszteződésében, a Nemzeti Színház épülete előtt. Előtérben a Nagykörúton közlekedő 6-os villamosok
Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1958. július 19. Jegyet vesz egy asszony a trolibuszon a kalauznőtől
Budapest, 1958. július 19. Jegyet vesz egy asszony a trolibuszon a kalauznőtől
Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1960. március 26. Nagy a forgalom a csepeli HÉV Tanácsház (1990-től Szent Imre) téri megállójában
Budapest, 1960. március 26. Nagy a forgalom a csepeli HÉV Tanácsház (1990-től Szent Imre) téri megállójában
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1962. április 23. Befejezéséhez közeledik a Kálvin téri villamosvágányok átépítése. A növekvő forgalom szükségessé tette a pályatestek kicserélését, a nagyobb ívű síneken lényegesen meggyorsul majd a villamosközlekedés. A háttérben a Kálvin téri református templom bejárata
Budapest, 1962. április 23. Befejezéséhez közeledik a Kálvin téri villamosvágányok átépítése. A növekvő forgalom szükségessé tette a pályatestek kicserélését, a nagyobb ívű síneken lényegesen meggyorsul majd a villamosközlekedés. A háttérben a Kálvin téri református templom bejárata
Fotó: Kácsor László / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965. november 3. Járókelők várakoznak, illetve haladnak át a szabad jelzésen a fővárosban a Blaha Lujza téren, a Rákóczi út és a Lenin körút találkozásánál a Csemege Kereskedelmi Vállalat Élelmiszer Áruháza, az úgynevezett éjjel-nappalinál lévő gyalogátkelőhelyeknél, a rendőri forgalom irányító torony mellett
Budapest, 1965. november 3. Járókelők várakoznak, illetve haladnak át a szabad jelzésen a fővárosban a Blaha Lujza téren, a Rákóczi út és a Lenin körút találkozásánál a Csemege Kereskedelmi Vállalat Élelmiszer Áruháza, az úgynevezett éjjel-nappalinál lévő gyalogátkelőhelyeknél, a rendőri forgalom irányító torony mellett
Fotó: Keleti Éva / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1966. május 18. A Közlekedési Építő Vállalat dolgozói a szennyvízgyűjtő csatorna átépítését végzik a gyalogos-aluljáró építkezésénél a fővárosi Blaha Lujza téren. Százhatvan munkás éjjel-nappal dolgozik a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél. Vákuumos rendszerrel több mint két méterrel az átlagos szint alá szorították a talajvizet, így száraz körülmények között jó minőségű alapot készíthetnek. Elkezdték az aluljáró tetőszerkezetét tartó oszlopok sáv alapjainak betonozását és a hatalmas szennyvízfőgyűjtő csatorna átépítését is. Teljesen elkészültek a felszínre, a kivezető lépcsőfeljáró alagutak is a kereszteződés mind a négy oldalánál.
Budapest, 1966. május 18. A Közlekedési Építő Vállalat dolgozói a szennyvízgyűjtő csatorna átépítését végzik a gyalogos-aluljáró építkezésénél a fővárosi Blaha Lujza téren. Százhatvan munkás éjjel-nappal dolgozik a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél. Vákuumos rendszerrel több mint két méterrel az átlagos szint alá szorították a talajvizet, így száraz körülmények között jó minőségű alapot készíthetnek. Elkezdték az aluljáró tetőszerkezetét tartó oszlopok sáv alapjainak betonozását és a hatalmas szennyvízfőgyűjtő csatorna átépítését is. Teljesen elkészültek a felszínre, a kivezető lépcsőfeljáró alagutak is a kereszteződés mind a négy oldalánál.
Fotó: Bara István / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1968. december 21. Emeletes autóbusz Budapesten. Az Autóközlekedési Tröszt december 21-én sajtótájékoztatón mutatta be a közlekedés újdonságát, az emeletes buszt. Az első emeletes autóbusz a 20. számú AKÖV (MÁVAUT) főműhelyében épült. Az autóbusz teljes magassága 4,25 méter, ülő- és állóhelyekkel együtt 100 utast szállít.
Budapest, 1968. december 21. Emeletes autóbusz Budapesten. Az Autóközlekedési Tröszt december 21-én sajtótájékoztatón mutatta be a közlekedés újdonságát, az emeletes buszt. Az első emeletes autóbusz a 20. számú AKÖV (MÁVAUT) főműhelyében épült. Az autóbusz teljes magassága 4,25 méter, ülő- és állóhelyekkel együtt 100 utast szállít.
Fotó: Kácsor László / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1969. július 21. Trabant autóját öntözi kannából egy férfi az utcán. A felvétel a korra jellemző, saját kezű autómosást örökíti meg – előtérben a kikészített samponos víz és mosókefe, a tulajdonos öltözéke az alkalomhoz illő köpeny. Az időpont egyébként az amerikai holdra szállás dátuma – talán ezért is csendes és kihalt az utca a hétfői nap ellenére.
Budapest, 1969. július 21. Trabant autóját öntözi kannából egy férfi az utcán. A felvétel a korra jellemző, saját kezű autómosást örökíti meg – előtérben a kikészített samponos víz és mosókefe, a tulajdonos öltözéke az alkalomhoz illő köpeny. Az időpont egyébként az amerikai holdra szállás dátuma – talán ezért is csendes és kihalt az utca a hétfői nap ellenére.
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1974. március 26. Újpalotai életkép: Trabantját kényelmesen ülve szereli egy férfi a lakótelepen. A jövő év végére elkészül Budapest legnagyobb lakótelepe. A 14 ezer újpalotai lakás építésével egy időben készülnek a bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák és szolgáltató üzemek
Budapest, 1974. március 26. Újpalotai életkép: Trabantját kényelmesen ülve szereli egy férfi a lakótelepen. A jövő év végére elkészül Budapest legnagyobb lakótelepe. A 14 ezer újpalotai lakás építésével egy időben készülnek a bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák és szolgáltató üzemek
Fotó: Horváth Péter / MTI Nemzeti Fotótár