Jánoska a skanzenben

Hidakon, folyópartokon gyakori látvány a papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel álló szobor. Ő Nepomuki Szent János: a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje.

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Az 1340-ben, Csehországban született pap, IV. Vencel király feleségének udvari gyóntatója volt. A legenda szerint egyszer a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, de terve nem jött össze, ezért a papot a Moldvába ölette. Az állítják: amikor a teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből (ez lett János egyik attribútuma). A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan, a XVI–XVII. századtól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni.

Az ilyen feljegyzések iránt fogékonyak bizonyosan átugorják azokat a klasszikus részeket, miszerint amikor a protestánsok elfoglalták a templom felét, és sikertelenül el akarták távolítani a holttestet, olyan tragédiasorozat vette kezdetét, amelynek végére valamennyi sírásó szörnyűséges halállal lakolt. Az azonban még a szakirodalomban járatosak számára is meglepő lehet, hogy a jezsuita ellenreformációs misszionáriusok, amikor János szentté avatását kérték, döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, és eleven piros színűre változott, amelyet azóta ereklyeként tisztelnek és gyakran ábrázoltak is.

Nepomuki Szent Jánost a magyar népnyelv többfelé Jánoskának hívja. A XVIII. század szentjei közül az ő tiszteletére szentelték a legtöbb új templomot, kápolnát, oltárt. Szobrai az egész országban láthatók, főleg hidak mellett, vizek szélén állnak, de megtalálhatók házak homlokzati fülkéiben is.

A legismertebb, nevéhez köthető magyarországi népszokás a bajai Jánoska-eresztés vagy Jánoska-úsztatás, amely a tavaszi szokáskör egyik hagyománya volt, ahogy ma mondanánk, remek alkalom a mulatozásra. A vízi felvonulás elsődlegesen Baja vizes embereihez, a vízimolnárokhoz és a halászokhoz kötődött. A folyón a védőszent faszobrát zenés vízi körmenettel a városközpontig úsztatták (eresztették), ahol aztán hosszan tartó mulatság vette kezdetét, a környékbeli halászok friss fogásaiból is bőséges volt a kínálat, de a csúcspont kétségtelenül a bajai halászok által elkészített János-napi halpaprikás felszolgálása volt.

Ma már inkább turistaattrakció a Jánoska-úsztatás, ahogy skanzenbe került az egész halászati szakma. Ezt felgyorsította, hogy 2016. január elsejétől tilos az üzemszerű, kereskedelmi célú halászat a magyarországi élővizeken, így a Dunán, a Balatonon és a Tiszán is. A dunai halászat megszűnésekor a szakemberek 240 halászcsalád megélhetéséért aggódtak.

Azon kevesek, akik ma mégis halászatból tartják fenn magukat, be kellett lépjenek a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjai­ közé. Ma már az öreg (kis)halászok számára a legfontosabb a hagyományok ápolása, a természeti szépségek megismertetése és védelme, valamint a tudás átadása a fiataloknak. Mára kevesek kiváltsága maradt a kece, a varsa vagy a dobóháló használata, de még kevesebben tudják, hogy mi a gyalom, a métháló vagy a tapogató.

Baja, 1962. június 21. Halászok a Dunába lerakott szák tartalmát ellenőrzik.
Baja, 1962. június 21. Halászok a Dunába lerakott szák tartalmát ellenőrzik.
Fotó: Manek Antal / MTI Nemzeti Fotótár
Hortobágy, 1962. október 25. A nagy kerítőhálót készítik elő a Hortobágyi Állami Gazdaság halászati üzemének tanulói. A több mint 8 ezer holdas hortobágyi halastavak vízfelülete a Nyugati Főcsatorna megépítése után tovább bővül. Ezért a tógazdaság gondoskodik a halászmesterek utánpótlásáról. Eddig 47 fiatal szerezte meg a halászmesteri címet és ez év őszén újabb 27 halásztanulót szerződtettek, akik hároméves tanfolyamon vesznek részt.
Hortobágy, 1962. október 25. A nagy kerítőhálót készítik elő a Hortobágyi Állami Gazdaság halászati üzemének tanulói. A több mint 8 ezer holdas hortobágyi halastavak vízfelülete a Nyugati Főcsatorna megépítése után tovább bővül. Ezért a tógazdaság gondoskodik a halászmesterek utánpótlásáról. Eddig 47 fiatal szerezte meg a halászmesteri címet és ez év őszén újabb 27 halásztanulót szerződtettek, akik hároméves tanfolyamon vesznek részt.
Fotó: Bartal Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Balaton, 1963. április 19. A Balatoni Halászati Vállalat halászai dolgoznak a tavon.
Balaton, 1963. április 19. A Balatoni Halászati Vállalat halászai dolgoznak a tavon.
Fotó: Hadas János / MTI Nemzeti Fotótár
Szarvas, 1962. október 31. A gyomai Viharsarok Termelőszövetkezet halászai húzzák a hálót a Szarvas-Kákafoki holtágnál. A tsz központjából naponta 10 mázsa halat szállítanak a budapesti és környékbeli piacokra.
Szarvas, 1962. október 31. A gyomai Viharsarok Termelőszövetkezet halászai húzzák a hálót a Szarvas-Kákafoki holtágnál. A tsz központjából naponta 10 mázsa halat szállítanak a budapesti és környékbeli piacokra.
Fotó: Medveczky László / MTI Nemzeti Fotótár
Dömös, 1955. április 29. Vetőhálós halászat a Dunakanyarban Dömösnél.
Dömös, 1955. április 29. Vetőhálós halászat a Dunakanyarban Dömösnél.
Fotó: Pap Jenő / MTI Nemzeti Fotótár
Tata, 1955. január 13. Halászok ülnek a várárok hídja alatt Tatán. A várárokban - az Öreg-tó közelében - egy medencében hálóval halásznak a helyi halgazdaság munkásai, készülnek a tavi halászatra.
Tata, 1955. január 13. Halászok ülnek a várárok hídja alatt Tatán. A várárokban - az Öreg-tó közelében - egy medencében hálóval halásznak a helyi halgazdaság munkásai, készülnek a tavi halászatra.
Fotó: Horling Róbert / MTI Nemzeti Fotótár
Bogyiszló, 1960. szeptember 19. Bevonják a hálót a Béke Halászati Termelőszövetkezet halászai a holt Duna-ágban. A tsz öt és félezer holdas vízterületén ebben az évben 800 mázsás haltermésre számítanak a halászok.
Bogyiszló, 1960. szeptember 19. Bevonják a hálót a Béke Halászati Termelőszövetkezet halászai a holt Duna-ágban. A tsz öt és félezer holdas vízterületén ebben az évben 800 mázsás haltermésre számítanak a halászok.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Tata, 1960. július 21. Bőséges a zsákmány egy tatai halász hálójában a Tatai Halgazdaság területén, ahol megkezdték a nyári halászatot.
Tata, 1960. július 21. Bőséges a zsákmány egy tatai halász hálójában a Tatai Halgazdaság területén, ahol megkezdték a nyári halászatot.
Fotó: Fehérváry Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Hajdú-Bihar megye, 1990. október 17. Megkezdődött a kétéves tenyészállomány lehalászása a Hortobágyi Halgazdaságban.
Hajdú-Bihar megye, 1990. október 17. Megkezdődött a kétéves tenyészállomány lehalászása a Hortobágyi Halgazdaságban.
Fotó: Oláh Tibor / MTI Nemzeti Fotótár
Baja, 1952. április 12. Salamon János a bajai halászati szövetkezet halásza varsával halászik a Dunán.
Baja, 1952. április 12. Salamon János a bajai halászati szövetkezet halásza varsával halászik a Dunán.
Fotó: Vigovszki Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Poroszló, 1989. július 15. Orbán Imre (elöl a csónakban) halásztársával átvizsgálja a kirakott varsákat a Tisza-tavon. Naponta ezer varsát helyeznek ki és néznek át a poroszlói Magyar-Szovjet Barátság Halászati Termelőszövetkezet dolgozói.
Poroszló, 1989. július 15. Orbán Imre (elöl a csónakban) halásztársával átvizsgálja a kirakott varsákat a Tisza-tavon. Naponta ezer varsát helyeznek ki és néznek át a poroszlói Magyar-Szovjet Barátság Halászati Termelőszövetkezet dolgozói.
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Pusztaszabolcs, 1959. július 16. A vízben állva kosarakkal szedik ki a lehalászott halat a hálóból a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság halászai. A 470 holdas halastóból holdanként 4,5 mázsa halat fogtak ki a nyári lehalászás alkalmából.
Pusztaszabolcs, 1959. július 16. A vízben állva kosarakkal szedik ki a lehalászott halat a hálóból a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság halászai. A 470 holdas halastóból holdanként 4,5 mázsa halat fogtak ki a nyári lehalászás alkalmából.
Fotó: Fehérváry Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Baja, 1962. június 21. A szák hálóját javítja egy halász a Duna-parton.
Baja, 1962. június 21. A szák hálóját javítja egy halász a Duna-parton.
Fotó: Manek Antal / MTI Nemzeti Fotótár
Magyarország, 1930-as évek  Halász a vízbe meríti hálóját. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen.
Magyarország, 1930-as évek  Halász a vízbe meríti hálóját. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen.
Fotó: Haár Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Érsekcsanád, 1954. január 20. Az érsekcsanádi halászok télen a befagyott Dunán léket vágva varsával halásznak. A képen: Jakus Ferenc és Kenyeres Mihály halászok leengedik a varsát.
Érsekcsanád, 1954. január 20. Az érsekcsanádi halászok télen a befagyott Dunán léket vágva varsával halásznak. A képen: Jakus Ferenc és Kenyeres Mihály halászok leengedik a varsát.
Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár