Számos háborút vér nélkül vívnak

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Mostanában a megszokottnál is rosszabb hangzása van minden szóösszetételnek vagy szókapcsolatnak, amelyben szerepel a háború főnév. Mindenhol azzal kezdődnek a hírek, hogy hol tart éppen az ukrajnai háború. A megszállókat és a hazájukat védőket képviselő hírforrások egymásra licitálva sorolják, melyik oldal semmisített meg több ellenséges tankot, hajót, repülőt, ki ölt meg több ellenséget, közlegényt és tisztet. Arról is elborzasztó számok látnak napvilágot, hogy hány ártatlan civil vesztette, veszti el az életét. Közben dőlnek a falak, rommá válnak házak, gyárak, színházak és iskolák. A háború nem jó, hanem irtózatosan rossz.

Mindenki tudja, hogy számokkal is lehet háborúzni. Egyrészt úgy, hogy különféle adatokat harsognak, melyeknek arról kéne tanúskodniuk, hogy az ellenfél gyengébb, gonoszabb és minden szempontból rosszabb, mint a harsogó. Van olyan számháború, melyet békeidőben is gyakran alkalmaznak, leginkább politikai versengések során. Ilyenkor fegyverek helyett számokat lengetnek, és körmönfont kalkulációk segítségével bizonyítják, hogy az ellenlábasuk gazdasági, társadalmi, kereskedelmi intézkedései hamisak, adóssághegyeket halmoznak fel, még szegényebbé teszik a szegényeket, és a gazdagok számára se túl jók. Az ilyen számháborúért még a szomszédba se kell menni, unalomig zajlik itthon is.

A valódi, kedves, gyermekkori számháború már meglehetősen kiment a divatból. Papírlapokra ákombákomozott négyjegyű számok leolvasása felfoghatatlanul analóg a csodálatos grafikájú számítógépes játékokhoz szokott fiatalok számára. A keményebb pszeudomilitaristák persze kimozdulnak otthonról, és festékkel töltött golyókat lövöldöznek egymásra az erre a célra kialakított városi harcmezőkön. Ehhez képest a hagyományos számháború ideális színtere a természet, lehetőleg erdő, vagy fás, bokros mező. Az meg tele van szúrós dolgokkal, nemritkán nedves, sőt sáros, ráadásul a kullancsok miatt még veszélyes is. Nem kizárt, hogy egy kiadós erdei számháborúzás valóban komoly veszélyekkel jár a Lyme-kór, a vírusos agyhártyagyulladás és egyéb, élősködő rovarok által terjesztett fertőzések miatt. Annak idején mindenesetre sokan kedvelték, de akkor még jobban bíztak a kullancsokban.

Két csapat, táblák a homlokra, minden táblán négy, jól olvasható számjegy, és indulhatott a harc. Az ellenséges „katonákat” a számukat leolvasva lehet megsemmisíteni. Az egyik csapat védi a zászlót, a másik meg igyekszik megszerezni. Így megy ez.

Ma már komoly csapatépítő tréningeket szerveznek a régi játékra. A gyerekek már nem nagyon ismerik, de ha fizetni lehet érte, a felnőtteket még rá lehet venni erre is, és – láss csodát – élvezik. A cég elszámolja, a munkatársak úgy érzik, hogy munkaadójuk pénzt nem kímélve csapatot épít belőlük. A jó csapat több hasznot termel, a cég jobban prosperál, bár mindig akad a csapatban, aki szerint őt az jobban motiválná, ha a tréning árának ráeső részét megkapná készpénzben. Nem egyszerű játék a számháború.

Ráckeve, 1957. szeptember 26. A Csaba utcai általános iskola Marco Polo úttörőcsapata számháborúban vesz részt. 
Ráckeve, 1957. szeptember 26. A Csaba utcai általános iskola Marco Polo úttörőcsapata számháborúban vesz részt. 
Fotó: Lónyai Mária / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1961. június 11. Vízi úttörők számháborúznak a Városligeti-tavon. A csónakban az egyik részt vevő versenyző, a győztes csapat tagja. Lobogtatja a győzelmi zászlót. Háttérben a Vajdahunyad vára.
Budapest, 1961. június 11. Vízi úttörők számháborúznak a Városligeti-tavon. A csónakban az egyik részt vevő versenyző, a győztes csapat tagja. Lobogtatja a győzelmi zászlót. Háttérben a Vajdahunyad vára.
Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1962. április 30. A 2544. számú Rózsa Richárd úttörőcsapat tagjai taktikai megbeszélést tartanak a budai hegyvidék térképe felett a tavaszi kerületi számháború főpróbáján.
Budapest, 1962. április 30. A 2544. számú Rózsa Richárd úttörőcsapat tagjai taktikai megbeszélést tartanak a budai hegyvidék térképe felett a tavaszi kerületi számháború főpróbáján.
Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Sárbogárd, 1957. október 6. Kislány segít feltenni társának a számot jelző papírt a sárbogárdi járási úttörők nagy őszi számháborúján a vajtai erdőben.
Sárbogárd, 1957. október 6. Kislány segít feltenni társának a számot jelző papírt a sárbogárdi járási úttörők nagy őszi számháborúján a vajtai erdőben.
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Sárbogárd, 1957. október 6. Sélley Erzsébet, a sárbogárdi általános iskola tanárnője távcső segítségével próbálja leolvasni az ellenfelek számait a sárbogárdi járási úttörők nagy őszi számháborúján a vajtai erdőben.
Sárbogárd, 1957. október 6. Sélley Erzsébet, a sárbogárdi általános iskola tanárnője távcső segítségével próbálja leolvasni az ellenfelek számait a sárbogárdi járási úttörők nagy őszi számháborúján a vajtai erdőben.
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Ráckeve, 1957. szeptember 26. A Csaba utcai általános iskola Marco Polo úttörőcsapatának egyik tagja számháborúban vesz részt.
Ráckeve, 1957. szeptember 26. A Csaba utcai általános iskola Marco Polo úttörőcsapatának egyik tagja számháborúban vesz részt.
Fotó: Lónyai Mária / MTI Nemzeti Fotótár
Ádánd, 1957. július 27. Ádándon Bálványosi Statzger Géza földbirtokos volt kastélyában üdülnek a Földművelésügyi Minisztérium dolgozóinak gyermekei. Az idén már a második csoport gyermek nyaral – 33 fiú és 30 lány – öt nevelő felügyelete alatt. A képen: a mozgékony és kalandvágyó gyermekek számháborút játszanak.
Ádánd, 1957. július 27. Ádándon Bálványosi Statzger Géza földbirtokos volt kastélyában üdülnek a Földművelésügyi Minisztérium dolgozóinak gyermekei. Az idén már a második csoport gyermek nyaral – 33 fiú és 30 lány – öt nevelő felügyelete alatt. A képen: a mozgékony és kalandvágyó gyermekek számháborút játszanak.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Noszvaj, 1962. július 26. A jászárokszállási úttörők számháború játékra készülnek a Noszvajhoz közeli síkfőkúti turistaháznál.
Noszvaj, 1962. július 26. A jászárokszállási úttörők számháború játékra készülnek a Noszvajhoz közeli síkfőkúti turistaháznál.
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1962. április 30. A 2544. számú Rózsa Richárd úttörőcsapat két tagja a bokrok között elbújva az ellenséget fürkészi a Budai-hegységben megrendezett tavaszi kerületi számháború főpróbáján.
Budapest, 1962. április 30. A 2544. számú Rózsa Richárd úttörőcsapat két tagja a bokrok között elbújva az ellenséget fürkészi a Budai-hegységben megrendezett tavaszi kerületi számháború főpróbáján.
Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Nógrádverőce, 1960. augusztus 8. Számháborúra készülődnek a Nemzetközi Ifjúsági Tábor lakói.
Nógrádverőce, 1960. augusztus 8. Számháborúra készülődnek a Nemzetközi Ifjúsági Tábor lakói.
Fotó: Patkó Klári / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965 A kispesti kiserdőben a 2. sz. általános iskola úttörői számháborút játszanak a városrész felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából.
Budapest, 1965 A kispesti kiserdőben a 2. sz. általános iskola úttörői számháborút játszanak a városrész felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából.
Fotó: Pálfai Gábor / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965. január 17. Az angyalföldi úttörők kerületük felszabadulásának 20. évfordulóján ünnepi akadályversenyt és számháborút rendeztek. A versenyen részt vettek a mátyásföldi szovjet kolónia pionírjai is.
Budapest, 1965. január 17. Az angyalföldi úttörők kerületük felszabadulásának 20. évfordulóján ünnepi akadályversenyt és számháborút rendeztek. A versenyen részt vettek a mátyásföldi szovjet kolónia pionírjai is.
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1971. június 8. Számháborúra felsorakozott egységek a magyar úttörőmozgalom fennállásának 25. évfordulóján a Farkas-hegyen, az V. Országos Úttörő Találkozón.
Budapest, 1971. június 8. Számháborúra felsorakozott egységek a magyar úttörőmozgalom fennállásának 25. évfordulóján a Farkas-hegyen, az V. Országos Úttörő Találkozón.
Fotó: Friedmann Endre / MTI Nemzeti Fotótár