Körbe-körbe, karikába

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Bambán gyönyörködött a felkelő nap fenséges látványban a Balaton-felvidéki hegyoldal kedves kis utcácskájában. Ütött-kopott bevásárlós biciklijére támaszkodva, hunyorogva bámulta az imádott tó keleti medencéjében csillogó kora reggeli fényjátékot.

Igazából maga sem tudta, mi ütött bele, hiszen előző este még kedves nyaralószomszédaival dajdajozott a nyaranta szokásosan rögtönzött kerti partik egyikén, most pedig, néhány órányi kába alvás után kótyagosan szívta magába az elé táruló látványt és a levegőben lebegő édes illatokat.

Június elején a nap öt óra körül kel, este fél kilenc körül nyugszik. A köztes mintegy 16 órát arra szánta, hogy körbebiciklizze a Balatont. Csak úgy, hogy megtudja, milyen az. Hiszen végül is csak egy kör, két nagyobb forduló és 210 kilométer. Hátizsákjában egy kulacs víz, szendvicsek, némi költőpénz és egy flakon naptej kotyogott. Csípős volt a hajnal, dideregve száguldott lefelé a hegyoldalban, pillanatoknak tűnt, amíg Alsóörs határában elérte a bicikliutat, és nyugat felé fordulva megkezdte a maga kis expedícióját. Kiszámolta, hogy ha vastag kerekű csotrogányával sikerül 15 kilométeres óránkénti átlagsebességet elérnie, akkor néhány pihenővel, pisiszünettel, evéssel-ivással elvileg teljesíthető estig a rá váró kihívás.

Eleinte minden szuper volt: Balatonfüredre érkezve magányosan suhant végig a kihalt Tagore sétányon, Tihanyt elhagyva kezdte érzékelni, hogy élénkül körülötte a hétköznap reggeli forgalom. Akkor tűnődött el először azon, hogy mások, a normális emberek ilyenkor még ébredeznek, kávéjukat kortyolgatják. Ő viszont nyomkodja itt a bicikli pedálját fel s alá.

Kisvártatva nyüszítve egy nádi sakál keresztezte az útját, nehéz volt eldönteni, ki ijedt meg jobban a másiktól, izgalmas és szép volt a reggel. Ábrahámhegy környékére nyolc óra tájt érkezett, és hirtelen igencsak megéhezett. A még kihalt strandon reggelizett, és mielőtt újra nyeregbe pattant, eltűnődött, hogy mások, a normális emberek ilyentájt indulnak munkába. Ő pedig gépiesen nyomta a pedálokat, fel-le, fel-le.

Badacsony lábánál érte az első holtpont, amikor arra gondolt, mi a csudáért csinálja ezt. Csakhogy visszaút már nem volt, pontosabban milyen is lenne visszakozni, tehát irány tovább, mert ha Keszthelyt eléri, akkor sitty-sutty rákanyarodhat a déli partra, és már egyenesben is van, hiszen Balatonszentgyörgytől csupán 80 kilométer Balatonaliga, ahol újabb fordulóval ismét az északi parton van.

Csakhogy Keszthely még odébb volt, késő délelőtt ért oda. A mólónál talált egy kisboltot, friss péksüteményt, kakaót vásárolt, egy padra telepedve megcsodálta a maga mögött hagyott Balaton nyugati medencéjét, és eszébe türemkedett, hogy mások, a normális emberek ilyenkor a munkahelyükön dolgoznak és az ebédre készülnek. Ő azonban nyeregbe pattant, folytatta az útját, gépiesen fel-le, fel-le nyomta a bicikli pedáljait.

Így érkezett el a tó déli partjára, Balatonmáriafürdőre, ahol hirtelen pusztító éhség és szomjúság tört rá, azonnal meg kellett állnia, hogy pótolja az elvesztett energiát. A fél távot teljesítette, ugyanannyi volt hátra, de az az ugyanannyi valahogy többnek tűnt. Összeszedte magát, nyeregbe kászálódott, és arra gondolt, hogy mások, a normális emberek ilyentájt már a délutáni kikapcsolódásukra készülnek. Ő pedig egyre csak nyomta, nyomta a pedálokat.

Aztán a déli parton hosszú egyenes utcák tűntek előtte a végtelenbe, és mire egy távolban kiszemelt ponthoz érkezett, ugyanazt látta maga előtt, ismét és ismét. Önkívületi állapotban érkezett kora délután Balatonlellére, ahol minden energiája elhagyta: beesett egy helyi gyorsétterembe, minden zsíros menük legnagyobbikát rendelte, rengeteg cukros és jeges üdítővel, fagyival, ami mint a víz a szikes talajban, pillanatok alatt felszívódott a szervezetében, és a következő egy órában bágyadtan nézett ki a fejéből, azon tűnődve, miért csinálja ezt, hiszen jár itt vonat is, komp is, haza lehetne jutni ember módjára. De csak feltápászkodott, folytatta útját, gépiesen nyomkodta a pedálokat, fel-le, fel-le.

Már javában benne járt a délutánban, amikor a szántódi révhez érkezett, és arra gondolt, hogy mások, a normális emberek ilyentájt hazaindulnak a munkából, családjukkal, barátaikkal töltik a szabadidejüket, beszélgetnek, élnek. Miért ne járna neki is valami ilyesmi, hiszen jár a komp, lelehetne rövidíteni azt a távot, incselkedett vele a tókerülő bringások ördöge. De már jött is a válasz: ha már idáig elvergődtél, semmi értelme feladni. Folytatta tehát, lábai fel-le, fel-le, zsibbadtan és gépiesen nyomták a pedálokat.

És akkor megállt az idő. Hiába küzdött, hiába látta a keleti medence túlpartján Alsóörsöt és a környék jól ismert hegyeit, kilátástalan távolságnak tűnt az északi part fordulója, Balatonaliga–Balatonakarattya. Késő délután azonban mégis csak odaért, és arra gondolt, hogy mások, a normális emberek ilyenkor vacsorát készítenek a párjukkal, randiznak, moziznak, miközben ő itt vánszorog és nyomja a pedálokat.

De aztán végre ismét az északi parton tekert, Balatonalmádiban kezdett ráereszkedni a sötétség, arra gondolt, hogy mások, a normális emberek ilyenkor tessékelik ágyba a gyerekeiket, a szerelmesek összeölelkeznek, a racionálisabbak megnézik a híradót, ki-ki alváshoz készülődik. Ő pedig elgyötörten, de a közeli végcél tudatában újult erővel nyomta, nyomta a pedálokat.

A jól ismert alsóörsi hegyoldalhoz már a balzsamos illatú balatoni nyáresti sötétségben érkezett. Az emelkedőn küzdött, amíg tudott, de aztán csak lekászálódott a nyeregből, feltolta a biciklit a meredek utcácskán, és a kertkapuhoz érve visszanézett: a parti fények villództak a tó tükrén, ott, ahol kora reggel a felkelő nap fényei játszadoztak. Késő este volt, amikor kinyitotta a kertkaput, a biciklit a mandulafához támasztotta, a kerti csapnál locsolta magára a friss vizet, egy palack jéghideg ásványvizet nyitott, kortyolgatta, és a csillagos ég alatt elaludt.

Első gyerekkori biciklijéről álmodott, az első nagy baráti biciklitúrákról, egykori szerelme lobogó hajáról, amint egy kempingbiciklin előtte suhan a Balaton-felvidéki szőlőültetvények között, később bájosan ügyetlenkedő lányaira, akiket apaként maga tanított biciklizni a parti sétányon. Peregtek álmai mozifilmkockái, mint a fényesen forgó bicikliküllők közt felvillanó képek, körbe-körbe, karikába.

A korai napfény ébresztette. Törődött végtagokkal, izomlázzal, leégett testtel tápászkodott fel, és csomagolni kezdett. Várta a város, a normális emberek normális élete.

Budapest, 1910. körül   Fiatal lányok kerékpároznak a budapesti utcán a huszadik század első éveiben.   A századforduló képeslapjai közt tallózva sok mai újdonságnak találjuk meg a - ma már mosolyt keltő - csíráját.
Budapest, 1910. körül   Fiatal lányok kerékpároznak a budapesti utcán a huszadik század első éveiben.   A századforduló képeslapjai közt tallózva sok mai újdonságnak találjuk meg a - ma már mosolyt keltő - csíráját.
Fotó: Manek Antal / Reprodukció / MTI Nemzeti Fotótár
Szovjetunió, 1942. A 2. magyar hadsereg kerékpáros alakulata. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. 1942-ben Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter és Wilhelm Keitel marsall, a német véderő főparancsnokságának főnöke Budapesten elérte egy 200 ezres hadsereg és 50 ezer munkaszolgálatos kiküldését a keleti frontra, a Szovjetunió területére. A 2. magyar hadsereget hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. Élére Jány Gusztáv vezérezredes került. A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont, ahol egy 208 kilométer hosszú szakasz védelmére rendezkedtek be. 1942 novemberében, a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből. A szovjet Vörös Hadsereg ellentámadása az urivi hídfőből kiindulva 1943. január 12-én kezdődött, ennek során a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg szinte teljesen megsemmisült.
Szovjetunió, 1942. A 2. magyar hadsereg kerékpáros alakulata. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. 1942-ben Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter és Wilhelm Keitel marsall, a német véderő főparancsnokságának főnöke Budapesten elérte egy 200 ezres hadsereg és 50 ezer munkaszolgálatos kiküldését a keleti frontra, a Szovjetunió területére. A 2. magyar hadsereget hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. Élére Jány Gusztáv vezérezredes került. A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont, ahol egy 208 kilométer hosszú szakasz védelmére rendezkedtek be. 1942 novemberében, a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből. A szovjet Vörös Hadsereg ellentámadása az urivi hídfőből kiindulva 1943. január 12-én kezdődött, ennek során a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg szinte teljesen megsemmisült.
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár
Vasmegyer, 1952. április 2. Ladányi Ferencz kisbíró dobszó mellett kihirdeti a beszolgáltatási feltételeket a község lakóinak.
Vasmegyer, 1952. április 2. Ladányi Ferencz kisbíró dobszó mellett kihirdeti a beszolgáltatási feltételeket a község lakóinak.
Fotó: Vigovszki Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Győr-Révfalu, 1954. július 25. Csónakkal segítik a mentést a vízben álló házakból a júliusi árvíz idején Győr-Révfalu községben.
Győr-Révfalu, 1954. július 25. Csónakkal segítik a mentést a vízben álló házakból a júliusi árvíz idején Győr-Révfalu községben.
Fotó: Keleti Éva / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1957. július 24. Bánki Oszkár, Bokor Gábor és Szendrő Miklós egyetemisták indulás előtt a kerékpárokat ellenőrzik. A Budapesti Műszaki Egyetem másodéves gépészmérnök hallgatói elhatározták, hogy Dongó segédmotorral felszerelt kerékpárral Budapestről Varsóba, Varsóból Prágába, Prágából Budapestre utaznak. A kb. 4000 kilométeres távot 40 napra tervezték.
Budapest, 1957. július 24. Bánki Oszkár, Bokor Gábor és Szendrő Miklós egyetemisták indulás előtt a kerékpárokat ellenőrzik. A Budapesti Műszaki Egyetem másodéves gépészmérnök hallgatói elhatározták, hogy Dongó segédmotorral felszerelt kerékpárral Budapestről Varsóba, Varsóból Prágába, Prágából Budapestre utaznak. A kb. 4000 kilométeres távot 40 napra tervezték.
Fotó: Jármai Béla / MTI Nemzeti Fotótár
Veszprém, 1960. június 1. Egy biciklis kisfiú egy Pannonia oldalkocsis motorkerékpárt csodál a várnegyedben.
Veszprém, 1960. június 1. Egy biciklis kisfiú egy Pannonia oldalkocsis motorkerékpárt csodál a várnegyedben.
Fotó: Müller Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1963. április 30. Kerékpárokat próbálják ki a Csepel Vas- és Fémművek Kerékpárgyárában a dolgozók gyerekei a gyermeknap alkalmából rendezett látogatáson. A gyár a munka ünnepe, május elseje előtti napon leáll és a dolgozók vendégül láthatják a gyermekeiket, megmutatva hol dolgoznak, mit csinálnak. Az idén mintegy 20 ezer gyermek ismerkedett szülei munkahelyével.
Budapest, 1963. április 30. Kerékpárokat próbálják ki a Csepel Vas- és Fémművek Kerékpárgyárában a dolgozók gyerekei a gyermeknap alkalmából rendezett látogatáson. A gyár a munka ünnepe, május elseje előtti napon leáll és a dolgozók vendégül láthatják a gyermekeiket, megmutatva hol dolgoznak, mit csinálnak. Az idén mintegy 20 ezer gyermek ismerkedett szülei munkahelyével.
Fotó: Mező Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1964. május 22. Biciklizni tanítják a gyerekek egyik társukat a Vigadó téren.
Budapest, 1964. május 22. Biciklizni tanítják a gyerekek egyik társukat a Vigadó téren.
Fotó: Sziklás Mária / MTI Nemzeti Fotótár
Vecsés, 1965. augusztus 9. Bernáth Andor rendőr alhadnagy és Horváth Gyula rendőr főtörzsőrmester a helyes közlekedés szabályait magyarázza a Vecsés határában az országúton szabálytalanul közlekedő iskolás lányoknak. Az első félévében 4,9 százalékkal kevesebb közúti baleset történt Pest megyében, mint az elmúlt év azonos az időszakában, annak ellenére, hogy a négy főútvonalon jelentősen megnövekedett a forgalom. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, a Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya együttesen ellenőrzi a közlekedőket. Augusztusban például a megye valamennyi szállítási vállalatánál felülvizsgálják a gépkocsikat és a vezetőknek a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásának (KRESZ) ismeretéből rendeznek versenyt.
Vecsés, 1965. augusztus 9. Bernáth Andor rendőr alhadnagy és Horváth Gyula rendőr főtörzsőrmester a helyes közlekedés szabályait magyarázza a Vecsés határában az országúton szabálytalanul közlekedő iskolás lányoknak. Az első félévében 4,9 százalékkal kevesebb közúti baleset történt Pest megyében, mint az elmúlt év azonos az időszakában, annak ellenére, hogy a négy főútvonalon jelentősen megnövekedett a forgalom. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, a Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya együttesen ellenőrzi a közlekedőket. Augusztusban például a megye valamennyi szállítási vállalatánál felülvizsgálják a gépkocsikat és a vezetőknek a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásának (KRESZ) ismeretéből rendeznek versenyt.
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Kistelek, 1965. október 9. Falusiak a megvásárolt árukat viszik haza, a településen október 8. és 10. között megrendezett Szövetkezeti Napok elnevezésű rendezvényről. A helyi kultúrotthonban mezőgazdasági kiállításon mutatták be a termelőszövetkezetek eddig elért eredményeit és idei év termékeit. A Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat (AGROKER) is felvonultatta a gazdaságokban használt kisgépeket, a kisipari termelőszövetkezetek pedig bútorkiállítással, cukrászati bemutatóval és vásárral jelentek meg a rendezvényen.
Kistelek, 1965. október 9. Falusiak a megvásárolt árukat viszik haza, a településen október 8. és 10. között megrendezett Szövetkezeti Napok elnevezésű rendezvényről. A helyi kultúrotthonban mezőgazdasági kiállításon mutatták be a termelőszövetkezetek eddig elért eredményeit és idei év termékeit. A Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat (AGROKER) is felvonultatta a gazdaságokban használt kisgépeket, a kisipari termelőszövetkezetek pedig bútorkiállítással, cukrászati bemutatóval és vásárral jelentek meg a rendezvényen.
Fotó: Fehérváry Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1982. május 6. Gyermekek kerékpárral a rönkökkel határolt játszótéren Angyalföld legújabb lakótelepén, a Béke út és a Röppentyű utca között.
Budapest, 1982. május 6. Gyermekek kerékpárral a rönkökkel határolt játszótéren Angyalföld legújabb lakótelepén, a Béke út és a Röppentyű utca között.
Fotó: Benkő Imre / MTI Nemzeti Fotótár
Hatvan, 1983. augusztus 28. Egy Skoda 100-as gépkocsi mellett kerekezik a Kossuth téren magasított kormánnyal és üléstámlával felszerelt kerékpárján egy tetovált, copfos, fölékszerezett férfi, akit általában úgy ismernek: a "hatvani csodabogár".
Hatvan, 1983. augusztus 28. Egy Skoda 100-as gépkocsi mellett kerekezik a Kossuth téren magasított kormánnyal és üléstámlával felszerelt kerékpárján egy tetovált, copfos, fölékszerezett férfi, akit általában úgy ismernek: a "hatvani csodabogár".
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1989. január 8. Az I. Országos BMX-kerékpár bajnokság résztvevői bemelegítenek a verseny előtt, a Körcsarnokban.
Budapest, 1989. január 8. Az I. Országos BMX-kerékpár bajnokság résztvevői bemelegítenek a verseny előtt, a Körcsarnokban.
Fotó: Németh Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Leninváros, 1990. szeptember 15. Két kerékpáros gyerek hallgatja a szónokot az SZDSZ-búcsúban. A rendezvényen a Szabad Demokraták Szövetségének szimpatizánsai a tanácsrendszer megszűnését ünnepelték.
Leninváros, 1990. szeptember 15. Két kerékpáros gyerek hallgatja a szónokot az SZDSZ-búcsúban. A rendezvényen a Szabad Demokraták Szövetségének szimpatizánsai a tanácsrendszer megszűnését ünnepelték.
Fotó: Kozma István / MTI Nemzeti Fotótár