Árpád
-2 °C
3 °C

A tavasz tizenhárom évszázada

2000.09.13. 14:57
Arkagyij Kanalasov, fiatal kucovlah rendező első filmjében azt a gyötrelmes időszakot próbálja feldolgozni, amikor a kucovlah felszabadítási mozgalom kettészakadt, majd szembesült azzal a ténnyel, hogy a rómaiak, akik ellen mintegy ezernégyszáz éve vívják felszabadító háborújukat, már több évszázada kihaltak.
A film nyitójelenetében Tádé Ibrahimovicsot látjuk, amint eligazítást tart táborában. A VIII. században járunk, a Dél-Balkánt valaki megszállva tartja, a kucovlahok pedig adót fizetnek, minden első fiúgyermeküket beadják a közösbe és nem nyúlnak addig a feleségükhöz, amíg egy megszálló azt nem mondja, hogy ül és okos. Tádé vezér arra szólítja fel híveit, hogy harcoljanak a megszálló rómaiak ellen, harcoljanak az igazságért, a békéért és még vagy négy ilyen hülyeséget felsorol, amikor alvezére, Lakatos Bondarenko megjegyzi, hogy csak ketten vannak, egyébként is ő írta a beszédet.

A két konkurrens felszabadító hadsereg össze-összecsap a hegyek között az eldöntetlen vita következtében
A szakadás elkerülhetetlen, a kucovlah felszabadító hadsereg meghasonul, és a továbbiakban Kucovlah Nemzeti Arcvonal és Kucovlah Függetlenségi Hadrend néven folytatják áldásos tevékenységüket.

A film derekán képeket látunk a kucovlah hétköznapokból, midőn a kucovlah asszonyok kucovlah férfiakkal smúzolnak, kucovlah gyerekek hordják ki az adóként kirótt kincseket a határra és kucovlah öregek nézik a Eurosporton az 500 köbcentis superbike-ok versenyét.

A jelenben járunk tehát, de a Dél-Balkánon semmi sem változott, a két konkurrens felszabadító hadsereg össze-összecsap a hegyek között az eldöntetlen vita következtében, miszerint ki is űzze ki a római megszállókat.

Arkagyij Kanalasov biztos kézzel és nagy történelmi rálátással érzékelteti a lelkekben dúló csatát, de kellő iróniával világít rá nemzetének és népének azon tévedésére, hogy még mindig a rómaiak adóztatják őket. A kép balszélén futó fekete-fehér bejátszásból megismerhetjük a modern kucovlahokat, miközben a belső filmből (emlősmozi) megtudhatjuk, hogy avanzsált a Kucovlah Nemzeti Arcvonal és a Kucovlah Függetlenségi Hadrend azzá, ami napjainkban.

A lassan ráébredő nemzet rájön, hogy a határra kihordott kincseknek semmi értelmük sincs, hiszen ezerkétszáz éve a területet értéktelennek minősítették az akkori megszállók, Mercedes, a Kucovlah Nemzeti Arcvonal vezetőjének lánya pedig beleszeret Rezsőbe, a Kucovlah Függetlenségi Hadrend vezérének fiába, de szerelmük reménytelen, mivel Rezső Portish Lajosba szerelmes, az atyák pedig erősen ellenzik a szövődő kapcsolatot.

De az eset legalább felhívja arra a figyelmet, hogy tárgyalások során sokkal messzebbre jutnak a vetekedő felszabadítók, mint rivalizálás révén, úgyhogy értekezletet hívnak össze, ahol mindenkit lemészárolnak.

Arkagyij Kanalasov a zárójelenetben megpróbálja érzékeltetni, hogy a háború rossz, de a háború hiánya gátolja a fejlődést. Mindezt egy szakadék felé rohanó disznó képében akarja megvilágítani, aki némi bizonytalanság után megáll a lejtő szélén, de a röfögése nem hallatszik az égig.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?