A Városháza fórum a csődbe ment építész mentőöve

Forr a hangulat a Városháza fórum körül. A témában városházi, civil és szakmai nyilatkozatok sora jelent meg, de az ügy középpontjában álló tervező, a frissen csődbe ment, de ennek ellenére is megbízott holland Eric von Egeraat eddig nem szólalt meg. Az építész váratlanul azonban válaszolt megkereséseinkre, és így feltehettük a minket régóta kínzó kérdéseket.

Találgatásokra adott alkalmat például, hogy az építész a saját nevén jegyezte a rotterdami és a budapesti iroda által készített terveket, amely gyakorlatról egy korábbi cikkünkben nyilatkozó egykori munkatárs azt mondta: "etikailag kifogásolható, jogilag azonban nem." Még a csőd bejelentése előtt meghozott döntés mindenesetre lehetővé tette, hogy Egeraat ne veszítse el a tervezési megbízást, és magánemberként vigye át a munkát egy másik céghez.

„Ez nem különleges eset volt - mondta a tervező. - Minden projektemet saját nevemen jegyzem, amióta voltak rossz tapasztalataim. Volt olyan, hogy egykori munkatársaim megpróbálták ellopni az ötleteimet. (Egeraat itt nem a magyarországi tapasztalataira célzott, hanem pályája korábbi szakaszának élményeire, amely nyomán végül saját nevének brandelése mellett döntött. a szerk.)

"Cégem 1995-ben történt meglapítása óta minden tervem a saját szerzői jogi védelmem alatt áll. Igaz, hogy a legtöbb építész az irodája nevén jegyzi a terveit, de én személyes munkákon dolgozom, amiket mind az én nevem fémjelez."

Mindez egyébként érthető, bár mi úgy tudjuk, az ugyanezzel a területtel foglalkozó Budapest Szíve ötletpályázatra leadott tervét néhány éve még az iroda nevében küldte be.

Egy munka mind felett

Bárhogy is van, és Egeraat önmaga logója, vagy pedig már előre készült a csődre, annyi biztosnak látszik, hogy az építész számára a Városháza fórum nem egy munka a sok közül.

"Ez egy nagyon fontos projekt. Nem a biznisz, hanem Budapest szempontjából. Budapest most van abban a politikai és gazdasági helyzetben, amikor ennek a projektnek a megvalósításából profitálhatna. Ez a legjobb befektetés, amit a főváros jelenleg végezhet. Felújítani a meglévő Városházát és hozzáadni kulturális, szórakoztató és üzleti funkciókat, amik mindenki számára jók, és ami a város fő infrastruktúráján található, mérhetetlenül erősíti Budapest városát. Ha jót építesz ide, az örök érték lesz"

A lelkesítő szavak után azonban kiderült, hogy a beruházás nemcsak Budapest, hanem Egeraat jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Az építésznek ezen kívül csak egyetlen terve, a milánói szórakoztató- és üzleti központ fut, ez azonban már a befejezés közelében jár. „A nagy orosz és szibériai projektek lelassultak" - mondta, bár mi inkább úgy hallottuk belső forrásokból, hogy a lassulás mértéke elérte a leállást is. Az építésznek a Városháza lenne az egyetlen, valóban fizető munkája, az egyetlen, amiből újra talpra állíthatná Hollandiában, Magyarországon, Oroszországban, Csehországban és az Egyesült Királyságban működtetett irodaláncát.

A megbízás sem fogja azonban megoldani Egeraat ki nem fizetett munkatársainak ügyét. Az alapító nem tagadta, hogy cége csődbe ment, és azt sem, hogy több hónapi munkabérrel tartozik alkalmazottainak.

"Nem tudok róla, hogy az alkalmazottaim perelnek engem, legalábbis nem a kifizetetlen munkabérekért. Nem arról van szó, hogy én elloptam a pénzüket. Több, mint 2 évig nem volt egyetlen magyar projekt sem, és a válság miatt a meglévő munkáimat nem fizették ki, így én sem tudtam fizetni. Ezt minden dolgozó tudta már nyár óta. Az pedig, hogy a magyarországi munkatársak még mindig ebben a helyzetben vannak, a magyar állam lassúságának az oka. Hollandiában bejelentettem a csődöt, és 10 nap alatt megállapították, hogy a könyvelésemben minden rendben van, ezek után pedig kárpótolták a dolgozókat. Itt még el sem indult a folyamat."

A munkatársak egyébként perelik Egeraatot, aki szerint a bíróság dolga eldönteni, kinek van igaza.

Nem kormányzati negyed

Az építész a csődbe ment irodája, az EEA helyett újabb cégébe, az EMEM-be vitte át a munkát. Cáfolta azonban, hogy ez az iroda csak azért jött létre, hogy kiváltsa a másikat. „Az EMEM mérnöki iroda. Olyan, amilyet minden országban, ahol jelen vagyunk, létrehoztunk. Míg a Desiged by Erick van Egeraat a dizájnért felel, az EMEM a kivitelezést végzi."

Belső forrásokból azonban úgy tudjuk, lehetetlen a két tevékenységi kört elválasztani, így az EMEM-ben ugyanúgy végeznek tervezési munkákat is. Magyarországon jelenleg hárman foglalkoznak a Városháza fórummal, és ezen a projekten dolgozik a rotterdami iroda is.

Egeraat szerint egyébként nem gond, hogy a főváros az új gazdasági helyzetre tekintettel újragondolná a közösségi és az üzleti funkciók arányát. „Sok városházát építettem, és ezeknek alapvető jellegzetességük, hogy flexibilisnek kell lenniük. Megoldható, hogy menet közben is változtassunk az egyes funkciókon, még az épület megvalósulása után is."

„Ez a projekt alapvetően más, mint a kormányzati negyed volt - mondta a arra kérdésünkre, hogy az említett előzmények után nem látja-e veszélyeztetve a tervet. - Ott az volt a gond, hogy tisztán irodafunkciójú épületre kerestek beruházót. Ez nagyon kiegyensúlyozatlan helyzet, ami kevéssé vonzó. A kormányzati negyed-projekt akkor működött volna, ha az állam előre kifizeti a beruházást. - ismertette elméletét Egeraat, annak ellenére is, hogy jeleztük, az állam PPP-konstrukcióban fizetett volna. - A Városháza fórumban viszont lenne jelentős üzleti jellegű rész is, és az innen érkező profit eltartja az egészet. Ez win-win szituáció."

Fogadás fél havi fizetésben

Erick van Egeraat néhány napja a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) meghívására részt vett a Tálaló című nyilvános, havi beszélgetőfórumon is. Az Iparművészeti Múzeum lélegzetelállító aulájában tartott első Tálalót kollégánk, Miklósi Gábor moderálta, a beszélgetés kurátora pedig a Magyar Narancs-os Somlyódy Nóra volt. Az első alkalom témája a botrányosan alakuló Városháza Fórum volt, ezért meghívták a jelenleg elfogadott építési tervet készítő Erick van Egeraat mellett Beleznay Évát, Budapest főépítészét, Eltér Istvánt a Magyar Építészkamara elnökét, Fegyverneky Sándor országos főépítészt, a tervpályázat zsűrijének társelnökét és befektetési szakértőként Michael Smithinget, a Colliers International Hungary ügyvezető igazgatóját.

Erick van Egeraatot kíváncsian várta a hallgatóság. Egyesek szerint a neves építész szakasztott úgy néz ki, mint Pumukli és Mickey Rourke keresztezése. Miklósi első körben azt feszegette, miért nem előzte meg nagyobb társadalmi vita, hogy mit szeretnének az emberek a város eme fontos közterületére, de ezt Beleznay Éva lecsapta azzal, hogy szerinte volt párbeszéd, hiszen már évtizedek óta tanakodnak az aktuális városvezetők, hogy mi épüljön a helyen.

Beleznay elmondta, hogy az nem vita tárgya, hogy park lesz ott vagy sem, hiszen már a pályázat kiírásakor világosan tudták, hogy nem parkban, hanem térfaltípusú megoldásokban gondolkodnak. Több funkciót (kereskedelmi, kulturális és kormányzati) is akartak adni az új létesítménynek, hogy mozgásba hozzák a területet. Parkot pedig azért sem akartak, mert nemrég készült el a megújult Erzsébet tér, és szerinte a környékre az elég zöldterület. Beleznay Éva fontos közösségi funkciók közül csak egyetlen konkrétumot említett, hogy szeretnének oda egy óriási, központi turisztikai hivatalt külföldiek tájékoztatására. Ezen kívül reprezentatív irodákat, üzlethelyiségeket is terveznek, a vállalkozás megtérülése végett.

Egeraat csak saját irodájának reklámozására koncentrált volna, de a moderátor állhatatos volt, így elmondta, a csődbe ment budapesti iroda dolgozóit azért nem fizette ki, mert Magyarországon már két éve nem kapott pénzt egyetlen munkájáért sem. Cégének csődje miatt a gazdasági válságot okolta, ami ellen egyetlen módon harcolhat, ha tovább dolgozik.

Eltér István végül kijelentette, annyira biztos abban, hogy Egeraat tervéből nem lesz semmi, hogy a fél havi fizetését feltenné erre. Próbálta a fogadásba bevonni Beleznay Évát, de ő csak egy üveg pezsgőben mert fogadni.

Fegyverneky szerint a zsűriben egyébként még soha nem volt akkora egyetértés, mint amikor Egeraat tervét hozták ki győztesnek. Eltér szerint viszont nem is a tervvel van a baj, amelynek magas színvonalában mi sem kételkedünk. Az építész szerint "ezen a terven átok ül. Soha nem fog itt semmi sem megvalósulni, mert a Fővárosi Önkormányzat sem tudja, hogy mit akar." Szerinte előre, precízen meg kellett volna határozni, hogy mi a cél, de ez nem történt meg. A végén megszólaló Michael Smithing, elmondta, ő is csak egy "fél megrendelőt" lát ebben az esetben. A beruházási szakértő szerint azért is nehéz most az ügy, mert a mai piaci helyzetben ami esetleg 1-2 éve még biztosan megvalósítható lett volna, mára bizonytalanná vált.