Az Akropolisz nem cenzúrázza Costa-Gavrast

2009.08.05. 14:39 Módosítva: 2009.08.05. 15:15
Costa-Gavras nyilvánvalóvá tette, a filmbeli jelenettel nem azt akarta sugallni, hogy keresztény papok okolhatók a Parthenón lerombolásáért.

Az athéni Akropolisz Múzeum bejelentette, hogy helyreállítja Costa-Gavras animációs videóját, amelyből kivágtak egy 12 másodperces jelenetet a korai keresztények vandál pusztításáról az athéni Parthenónban.

A videót helyreállítják, miután készítője, a híres francia-görög filmrendező Costa-Gavras nyilvánvalóvá tette: a filmbeli jelenettel nem azt akarta sugallni, hogy keresztény papok okolhatók a Parthenón lerombolásáért - jelentette be Dimitrisz Pantermalisz, a múzeum igazgatója. "E pontosítás nyomán, amelyet a múzeum elfogad..., az információs filmet ismét játszani fogjuk" - tette hozzá kedden kiadott közleményében.

A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) a hét elején bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenón szobrainak elrablását bemutató rövid jelenet az egyik bizonyítéka annak, miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az időszámításunk szerinti 4. században - mutatott rá a GHM.

Az Akropolisz Múzeum először cáfolta, hogy cenzúrázta volna a videót, mondván, a kivágás célja "a félreértések elkerülése" volt, hiszen az athéni Parthenón templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek.

A görög Mega televízióban Costa-Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. "Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket" - fogalmazott.

Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.