Él és virul vagy döglődik a közraktári bálna?

Nehéz a laikusnak egy épülő komplexumról megmondania, hogy milyen lesz, ha majd egyszer átadják. A Közraktáraknál épülő kulturális centrum esetében azonban mintha a szakemberek is ellentmondó dolgokat állítanának. Budapest kiemelt projektje, a ppp-konstrukcióban épülő CET kapcsán egy független minőség-ellenőrzési vélemény leszögezi: „A szabványoknak és a szerkezetnek semmilyen épületfizikai problémája nincs.”

A főváros megbízására a létesítményt építő Porto Innovációs Kft. közlemény formájában küldte körbe a vizsgálat eredményeit, megemlítve: az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) cáfolja a Budapesti Építészkamara néhány hete megfogalmazott aggályait. Az Építészkamara szerint a kivitelezés során a Porto Kft. eltért az engedélyezett tervektől, és olyan változtatásokat eszközölt, amelyek minőségi problémákat okozhatnak.

A Porto Kft. megtévesztő módon veti össze a két vizsgálatot, azt sugallva, a hatósági jogkörrel nem rendelkező kamarával szemben a független minőség-ellenőrző mindent rendben talált. Miközben a két szakvélemény valójában nem mond ellent egymásnak, azok ugyanis az épület különböző jellemzőit vizsgálják. Az ÉMI építési törvényben előírt kötelezettsége a beépített anyagok, szerkezetek minősítése. Az általuk vizsgált acélszerkezetek légzárási, vízzárási, szélállósági jellemzői valóban előírásosak. Ám az ÉMI-nek nem feladata megnézni, hogy a vizsgált alkotóelemek a terveknek megfelelően épülnek-e be.

Azaz nem az ÉMI dönti el, hogy a holland építész tervei, amelyekkel a Porto nyert a főváros pályázatán, úgy valósulnak-e meg, ahogyan elképzelték azokat. Hogy az acélszerkezetet Kas Oosterhuis terveivel ellentétben összeépítik-e az üveghéjjal, hogy a bálnahátra emlékeztető forma nem lesz-e végül egyenetlen, hogy a beépítésből adódó problémák nem vezetnek-e végül ahhoz, hogy az épület például beázik, azt az ÉMI nem vizsgálta. Ilyen problémákat feszegetett viszont a Budapesti Építészkamara.

Miért kellett kirúgni az építészt?

A feszültség kiváltó oka, ahogy arról beszámoltunk, az, hogy a főváros által megbízott kivitelező cég, a Porto Kft. felbontotta a kapcsolatot a tervezővel. A szokatlan formájú, high tech épületek tervezőjeként elhíresült Oosterhuis azután került ki a projektből, hogy leadta az engedélyezési terveket. A tulajdonképpeni építéshez szükséges kiviteli terveket már nélküle, más cégekkel készíttette el a Porto. A holland építész szerint mivel az általa tervezett üvegbuborékot nem szokványos építészeti eljárásokkal építik, ezért az ilyen, úgynevezett non standard építészeti megoldásokhoz végig kell az eredeti tervező részvétele.

Nélküle esztétikai és technikai problémákra is számítani lehet, állították. Oosterhuis úgy tudja, hogy a Porto az utóbbi hetekben rendelt 200 tonna acélt az általa korábban tervezetten felül, ami azt jelzi, hogy szakértelme nélkül drágább lesz a munka. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a beruházónak ez is a célja. Az átláthatatlan kivitelezési munkák következményeként több profitot termelhet a cég.

Mindezt cáfolja a Porto, azzal érvelve, hogy a tervező eltávolítása éppen a költségcsökkentést szolgálta. A kivitelező szerint Oosterhuis cége nem tartotta a határidőket, a tervezés minősége megkérdőjelezhető volt, és elvétették a költségbecsléseket is. (A tervező a vádakat alaptalannak nevezte, szerinte a normál hazai díjszabást alkalmazták.)

Ennek megfelelően nyilatkozott a főváros részéről Somlyódi Csaba is. A kiemelt fejlesztések bizottságának elnöke (aki a gazdasági bizottság elnöke is egyben, az Origo szerint pedig közel állt a jelenleg előzetesben ülő Mesterházy Ernőhöz) leszögezte: minden az építési engedélyeknek megfelelően folyik, de ők az egészet nem is akarják kommentálni, mert szerződésük csak a Portóval van. A tervezővel nem állnak és nem is álltak semmilyen viszonyban. Ez igaz, ugyanakkor furcsa érvelés a fővárostól, hiszen a CET kiemelt fejlesztés, és ilyen esetben megszokott, hogy a pénzügyi fedezetet biztosító, ráadásul közpénzeket a projektbe pumpáló fél igyekszik közvetíteni a vitás esetekben.

Titkos találkozók

A Porto szerint alvállalkozóik boldogulnak a tervek kivitelezésével, anélkül, hogy az építész kotnyeleskedne körülöttük. Mást mutatnak azok az értesüléseink, amelyek szerint nem hivatalosan megkereste Oosterhuist a Porto által megbízott építésziroda és a generálkivitelező is, és mindketten szakmai kérdésekben kértek tanácsokat.

A West Hungaria Bau (WBH) képviselője, Menyhárt László lapunknak állította, nem az épületről faggatták a projektből kikerült tervezőt. Egyszerűen csak azt szerették volna tudni, hogy az ellenségeskedés mennyiben érinti a cégüket. A Bánáti és Hartvig építésziroda egyik vezetője, Hartvig Lajos ugyanakkor elismerte, többször is megpróbálták békíteni a feleket, mert „nem természetes, hogy egy ilyen projektben az eredeti tervező a projekten kívül van".

Az építésztől azt is megtudtuk, a kivitelezési tervekben „máshogy van néhány dolog, mint az eredetiekben”. Hartvig azonban hangsúlyozta, „nem lehet tudni, hogy ez a más jobbat vagy rosszabbat jelent majd. Ehhez kellene az eredeti tervező.”

Oosterhuis arról tájékoztatott minket, hogy május 5-én a Porto vezetője, Márton Imre is eljuttatott hozzá egy csomagnyi tervet, azzal a kéréssel, hogy szignálja. Ezt a tervező nem tette meg, mivel érthetetlennek tartotta a kérést. A tervek hiányosak voltak, és jó részüket már fel is építették addigra. Márton Imre időközben megtiltotta alvállalkozóinak, hogy bármilyen formában felvegyék a kapcsolatot az eredeti tervezővel, Oosterhuist pedig kijelentései miatt beperelte.

Márton Imre cikkünk megjelenéséig nem reagált megkereséseinkre.