Fehérváron feltalálták a filmfesztivált

2004.05.21. 10:52
Egyesek szerint jó kapcsolatai miatt kaphat akár 125 millió forintot is egy nemzetközi filmfesztivál megszervezésére a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjének lánya, aki még sohasem csinált ilyesmit. A baloldali városi, illetve megyei vezetés azonban örömmel fogadta az ötletet és 6,25 millió forintot máris megszavazott "előlegként". Az Index birtokába jutott írásos anyag - amely alapján a képviselők döntöttek - kizárólag általánosságokat tartalmaz. Egy szakember szerint az Elekes Szentágotai Blanka által megadott büdzsé irreális. Riporterünk a helyszínre utazott, hogy utánanézzen: tényleg bemondásra kapott-e támogatást a főszerkesztő lánya és hogy ki is adná össze azt a bizonyos 125 milliót.
Érdemes-e pályázat nélkül akár 125 millió forint közpénzt áldozni egy fesztiválszervezési tapasztalattal nem rendelkező önjelölt ötletének megvalósítására? És egyáltalán megvan-e a fedezet a kulturális miniszter által is bejelentett esemény megrendezésére? - tettünk fel két gyors kérdést magunknak, mielőtt elindultunk Székesfehérvárra.

A miniszter bejelent

Magyarország legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját rendezi meg 2005-től Székesfehérvár, jelentette be Hiller István május 15-én. A hír jelentőségét fokozza, hogy a kulturális miniszter Európa egyik legnevesebb, de mindenképpen a legnagyobb felhajtással járó filmes eseményén, Cannes-ban számolt be a tervekről, a világ legnagyobb filmstúdiójaként emlegetett etyeki projekttel együtt.

Lássuk, miért is lelkesedett Hiller miniszter a pálmák alatt.

Elekes Blanka beszámol terveiről
Ami biztos, hogy a főszervező és ötletgazda, a székesfehérvári önkormányzattal jó kapcsolatokat ápoló Elekes Szentágotai Blanka, a baloldalhoz közelállónak mondott Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjének lánya már kapott az önkormányzattól és a megyétől 6,25 millió forintot, és az érintettek szerint a támogatók bevonása után remény van további állami segítségre is.

Ennél többet azonban annak a huszonkét oldalas alapkoncepciónak az áttanulmányozása után sem tudtunk meg, amely alapján az önkormányzat, a megye és a minisztérium is pártfogásába vette a programot.

Versenyprogram, zsűri, díjak

Az Elekes Blanka által összeállított tervezet felsorolja a térség jelentős fesztiváljait, majd összesítve a jellegzetességeket, megállapítja: a fehérvári filmfesztiválnak kell rendelkeznie versenyprogrammal, de célszerű versenyen kívüli filmeket is vetíteni. Fontos a nemzetközi zsűri, a külföldi vendégek és a szaksajtó jelenléte. Az utolsó pontban pedig aláhúzza, hogy a fesztivált célszerű valamilyen szakmai rendezvénnyel összekapcsolni, ahol "aktuális kérdéseket" tárgyalhatnak meg az érdeklődők.

A tervek valóban meglepőnek tűnnek, legalábbis annyiban, hogy a világ filmfesztiváljainak nagy része éppen így épül fel. Amelyik nem, az csupán annyiban különbözik, hogy nem adnak díjakat. A filmfesztiválok sajátosságait azonban éppen a fentieken túlmutató jellegzetességek, a megcélzott közönség, a vetítési helyszínek, a díjak nagysága, a luxus foka határozza meg. Minderről viszont nem szólt az "Alapkoncepció kidolgozása" címet viselő dokumentum.

Nem derül ki, hogy miért egészítené ki "tökéletesen" Székesfehérvár többi fesztiválját, a Tavaszköszöntőt, a Kortárs Művészeti Fesztivált vagy a Nemzetközi Faszobrász Szimpóziumot egy nemzetközi filmes esemény.

Homályban marad, hogy kiket kell a filmfesztivál által megcélzott "széles közönség" alatt érteni. Az alapkoncepció ugyanis egyedül a város népes diákságát említi konkrétan. További részletek végett ellátogattunk a témában a fehérvári Városházán tartott sajtótájékoztatóra. Elekes Blanka itt elmondta, hogy nem csak diákok számára rendezik az eseményt, még akkor sem, ha az egyik helyszín a Kodolányi János főiskola előadóterme lenne.

A négy szükséges vetítési helyből az említetten kívül egyébként még egy ismeretes, a Tác-Gorsium régészeti park, ahol szabadtéren folynának a vetítések.

Summa summarum

Az alapkoncepció igyekszik nem megterhelni a döntéshozókat, így a rendezvény költségvetéséről csak annyit tart szükségesnek leszögezni: "filmfesztivált viszonylag szűkös költségvetésből is lehet rendezni, bár minden bizonnyal nem érdemes". Majd levonja a következtetést: "egy magas színvonalú fesztivál szervezésének költsége átlagosan 125 millió forint".

A dokumentum végezetül kimondja, hogy "szakmailag a fesztivál legfontosabb szempontja a program".

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a fesztivál egy hete alatt 60 filmet mutatnának be (egy ismertető anyagban ugyanakkor 45-50 nagyjátékfilm szerepel). Terveznek egy ókori rómaiakkal foglalkozó filmes szekciót is.

Cannes-i utazás + szakemberek

Az előkészítés 6,25 milliós költségét az önkormányzat és a megye felesben állja. Az összegből állítják majd fel a fesztivál irodáját és ebből fedezik Elekes Blanka cannes-i útját is. Az előkészítő munkákért a H-Elen 55 Bt. nevezetű társaság felelős, amelyben Elekes Blanka kültagként szerepel.

A tervekről pozitívan nyilatkoztak a Székesfehérvárra látogató nemzetközi szakemberek is, számolt be az Indexnek Elekes Blanka. Konkrétan Nikolaj Nikitin, a Berlini Filmfesztivál közép-kelet európai régió előválogató zsűrijének egyik tagja, és Oliver Herder, egy svájci tévés filmfesztivál szervezője tekintette át a koncepciót. Az utóbbi tevékenységéről Elekes is keveset tudott, mert mint mondta, a tévéfilmek nem az ő világa.

Korábban zsűritag volt

Elekes Blanka az Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivállal egyébként rögtön a mélyvízbe veti magát, ez lesz ugyanis első rendezvényszervezése. Tapasztalatot idén nyáron szerez majd, egy kis svéd város, Umea filmfesztiválján.

Már az ókori Rómában is volt fesztivál
A főszervező zsűritagként került kapcsolatba a filmes eseményekkel. Tagja volt egy szófiai, umeai, Palm Springs-i és egy linz-i fesztivál zsűrijének is.

Terveit Tóth Ferenc, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója karolta fel. Tóth Ferenc az Indexnek elmondta, hogy Elekes egy sajtóbálon mesélte el neki a filmfesztivál ötletét, amelyet ő azért tartott jónak, mert egybevágott a Nemzeti Fejlesztési Tervvel. A koncepció ugyanis inkább a "szellemi oldalt" támogatja az infrastrukturális beruházások helyett.

Tóth hangsúlyozta, hogy a fesztivál költségeit szponzorok és a kulturális tárca állják majd. A megye és az önkormányzat támogatása "belépőként " értelmezendő.

Kérdésünkre, hogy megvizsgálták-e, vajon létezik támogatásra érdemesebb, alternatív koncepció, Tóth a kiélezett versenyre hivatkozott. A piaci rés betöltésén tudomása szerint ugyanis már több vidéki város is munkálkodik. Nemzetközi filmfesztivál szervezésére készül például Miskolc is, árulta el.

Hadilábon a pénzügyekkel

Miért éppen ezt a tervet támogatta az önkormányzat, hiszen az alapkoncepcióból általánosságokon kívül nem derült ki olyan, amit bárki rövid kutatómunka után ne tudott volna megfogalmazni? - feszegettük tovább a kérdést a fesztiválnak először bizalmat szavazó Kulturális Bizottság elnöke előtt. Kovács Péter azonban elragadtatottan nyilatkozott a koncepcióról, mondván a pezsgés csak jót tehet a városnak. Egyet értve megjegyeztük, hogy előfordulhat, ugyanennyi befektetéssel még több pezsgéshez juthatnának, ám a bizottsági elnök széttárta kezeit: "A pénzügyekkel világ életemben hadilábon álltam".

Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú betegsége miatt a döntésben maga nem is vett részt. A filmfesztivállal Schultz György, a polgármesteri kabinet igazgatója foglalkozott behatóan.

Kálváriánk a nyomozás ezen pontján kezdődött, Schultz György ugyanis tagadta, hogy különösebb köze lenne a fesztiválhoz, és figyelmünkbe ajánlotta Szele Istvánt, a közművelődési iroda vezetőjét. Szele szintén elzárkózott kérdéseink elől, mondván, az ő feladata az anyag Közgyűlés elé terjesztése volt, a döntéshez neki semmi köze. Ajánlotta viszont, hogy keressük meg Kovács Pétert, mert ő az, aki először támogatásra érdemesnek találta a fesztivált.

Tudja meg, mit szól mindehhez Hiller István, kulturális miniszter >>>