Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Bár a kör végül bezárult, annyit azért Schultz-tól és Szelétől is megtudtunk, hogy a Közgyűlés az általunk is ismert írásos anyag alapján döntött. Csakúgy, mint Szabó Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, aki kellemes meglepetésként készséggel állt rendelkezésünkre. A megyei vezető elmondta, csak az indítólökést adták meg a filmfesztiválnak, mivel így biztos alapról tárgyalhatnak a szponzorokkal. A további támogatás a sikereik függvénye.
Szabó elgondolkozott felvetésünkön, miszerint ez a megközelítés nem zárja ki, hogy az ötletet megpályáztassák, majd meglepő módon lelkiismereti okokra hivatkozva utasította el a lehetőséget. Nem tartotta volna ugyanis etikusnak megpályáztatni azt az ötletet, amivel őket csak mint támogatókat keresték meg.
Az, hogy valamilyen helyszínen, valamilyen zsűrivel valamilyen filmeket vetítenek négy helyszínen, nem nevezhető egyedi ötletnek. Ráadásul, ha nem megfelelő helyre kerül a támogatás, akár el is bukhatják a befektetett közpénzt, akadékoskodtunk tovább. Szabó azonban úgy vélte, ezt a rizikót sajnos vállalni kell.
Igaz, itt nem befektetői, hanem közpénzt kockáztatnak, amely adott esetben újabb támogatások kényszerpályájára terelheti az önkormányzatot.
Hidegzuhany
Sajátos logikai csavarral minden megszólaló úgy vélte, már csak azért is érdemes támogatni a tervet, mert maga Hiller István is bizalmat szavazott annak.
Információink szerint a tárca azonban csak a döntés után ismerkedett meg az Alba Regia fesztivállal. Biztosat az ügyben ugyanakkor nem mondhatunk, mert a kulturális minisztert minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk elérni, titkára pedig ígérete ellenére sem keresett meg minket a válasszal. A sajtóosztályán annyit árultak el, hogy Hiller István azért állt a kezdeményezés mögé, mert "szimpatikus volt számára a terv". Ami első hallásra igen nagy szimpátiának tűnik, ha rögtön Cannes-i, azaz a világ sajtója előtti bejelentéshez vezetett.
A sajtóosztály mindenesetre hangsúlyozta, csakis erkölcsi támogatásról van szó, ami viszont hidegzuhanyként hathat Szabó Gáborra, Kovács Péterre és Tóth Ferencre. Beszélgetéseink során ugyanis mindannyian megjegyezték, a filmfesztivál központi támogatásra is számít.
Lehetetlen?
"Első ránézésre a fesztivál költségvetése furcsán alacsonynak tűnik" - mondta Garami Gábor, az évről évre megrendezett Magyar Filmszemle producere. A csak magyar filmeket bemutató szemle 2003-ban ugyanis 130 millió forintba került, és a producer úgy számolja, a költségek az ÁFA-törvény módosítása miatt idén elérhetik a 150 milliót is.
Az Alba Regia fesztivál 125 milliós költségvetése különösen alacsony, ha figyelembe vesszük, a Filmszemlén nem 60, hanem csak 20-26 nagyjátékfilmet mutatnak be. (Levetítenek ugyanakkor még körülbelül 40 dokumentumfilmet és 20 kisjáték- és kísérleti filmet is). A kópiákat a Szemlére nem kell utaztatni, és az alkotók szállás- illetve utazási költségeit sem a rendezvény állja.
Az egyik vetítési helyszínként emlegetett Kodolányi főiskola - amely valószínűleg nem rendelkezik egy komoly fesztivál lebonyolításához szükséges 35 milliméteres technikával - felszerelése 15-17 millió forint körüli összegbe is kerülhet. Szintén tetemes pénzt kell kifizetni egy külső helyszín alkalmassá tételére - végzett gyors fejszámolást a producer.
Garami nehezen tudta elképzelni, hogy miként lehet négy helyszínen lebonyolítani egy rangos nemzetközi eseményt, mikor a magyar filmek fesztiválja kilenc teremben fut párhuzamosan. Különösen, hogy az egyik helyszín szabadtéri, ami egyrészt az időjárás sajnálatos bizonytalanságai miatt csúszásokat okozhat. Másrészt a kezdéssel érdemes megvárni a teljes sötétséget, azaz egy este maximum két filmet vetíthetnek, "hacsak nem akarnak pirkadatig mozizni".
A legjobb szervezés sem ér semmit, ha a fesztivál nem kerül bele a nemzetközi fesztiválrendszerbe. Az esemény bevezetése az A-kategóriás fesztiválok - Cannes, Velence, Berlin, Karlovy Vary - sorába azonban nem csak anyagi áldozatot, hanem kiterjedt lobbi munkát is kíván. El kell érni, hogy neves alkotók is elküldjék Székesfehérvárra a filmjeiket. Még ha elég is lenne ehhez a pénz, a rendelkezésre álló idő rövidnek tűnik, összegezte tapasztalatait a producer.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
