Megbukott vagy imádták a magyar EU-filmet Velencében?

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy az európai csatlakozás tiszteletére készült, tíz neves magyar rendező által készített filmet kifütyülték a Velencei filmfesztiválon, vagy éppen ellenkezően, meleg fogadtatásban részesült.

A vitát a filmet a fesztiválra kijuttató Filmunió robbantotta ki, a filmes szakmához eljuttatott körlevelével, amelyben kétségbe vonja a sajtóban megjelent beszámolók hitelességét.

Basta

Az Európából Európába című alkotásról a Népszabadság tudósítója ugyanis azt írta: "voltak, akik már a mindössze harminchat perc hosszú mű felénél "Basta!" kiáltásokkal jelezték, hogy elegük van a látottakból".

A Magyar Hírlap érzékletesebb híradása szerint Velencében "utálat terén napokig az uniós csatlakozásunk tiszteletére rendelt magyar szkeccsfilm vezette a toplistát, főként Török Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Rózsa János minősíthetetlenül gyenge epizódjai miatt, amelyeket nem tudtak ellensúlyozni Szabó István, Enyedi Ildikó korrekt szösszenetei, sem Ragályi Elemér szerencsés záró slusszpoénja."

A magyar.film.hu pedig tárgyilagosan annyit állapít meg, hogy a filmet "nemcsak, hogy kifütyülte a szakma (...), hanem közben néhányan hangosan a "basta" szót kiabálták."

Taps és nevetés

Vezér Éva, a körlevél szerzője az Indexnek is megerősítette, hogy értetlenül áll a tudósítások előtt, mivel "nem tapasztalt atrocitásokat" sem a szakmai vetítésen, sem az azt követő, az európai kulturális miniszterek számára rendezett díszbemutatón, így sikeresnek nevezte a filmet.

A Filmunió levelének érdekessége, hogy beszámolója egyetlen ponton sem fedi a sajtó történetét: "Mivel a vetítésen magam is részt vettem, állíthatom, hogy a film fogadtatásának körülményeiről a filmhu-n ill. a Népszabadságban leadott tudósítások egyetlen mondata sem állja meg a helyét. Egyetlen füttyszó el nem hangzott, nem mentek ki a teremből, nem volt fanyalgás, zaj, kiabálás, sőt a film bizonyos pontjain taps volt és nevetés. A vetítés végén többedmagammal együtt azzal a jó érzéssel jöttünk ki a teremből, hogy filmünket jól fogadta a szakmai közönség" - írja.

A párhuzamosok sosem találkoznak

Egy olyan párhuzamos valóság létezését megengedhetőnek tartotta Csejdy András, a filmhu felelős szerkesztője is, amelynek határa az első néhány széksor mögött kezdődik. Lapunknak elmondta ugyanis, előfordulhatott, hogy az ott helyet foglaló magyar, szakmai közönség esetleg nem látta a háta mögött zajló eseményeket.

A szerkesztő, bár hangsúlyozta, hogy a cikket jegyző tudósítójuk épp útban van hazafelé Velencéből, és így csak közvetett információkkal szolgálhat, rámutatott: egy újságírónak, és különösen a filmek iránt elkötelezett szaklap munkatársának semmi oka sincs valótlanságokat állítani.

Közérdek

A magyar film iránti elkötelezettségét hangsúlyozta a Magyar Filmunió is. "Velencében vagy a világ bármely jelentős fesztiválján magyar filmmel jelen lenni, akár versenyen kívül is, azt jelenti, hogy a figyelem Magyarországra, a magyar filmre irányul, s ez minden alkotó számára hosszú távú jelentőséggel bír" -írta Vezér Éva.

Az Indexnek pedig elmondta, hogy ennek megfelelően szeretnék, ha az Európából Európába című alkotást Velence után eljuttathatnák más európai fesztiválokra is, így például a wiesbadeni filmhétre, és egy novemberben, Brüsszelhez közel rendezett seregszemlére is.

Jelképes összegből, a Szabadalmi Hivatalnak A szellemi tulajdon világnapjára két film elkészítését kezdeményezte a Magyar Szabadalmi Hivatal. Dürr János, a szervezet sajtóosztályának vezetője elmondta, hogy az idei világnap központi témája épp a mozgókép volt, ezért döntöttek úgy, hogy a magyarok európai kultúrához való hozzájárulásáról készíttessenek két alkotást. A hivatal összesen mintegy 16 millió forinttal támogatta az Objektív Filmstúdiót egy reál és egy humán területet feldolgozó film elkészítésében, ám a megvalósításba nem kívántak beleszólni. A négy hónap alatt tető alá hozott ötletből lett a Magyar Műhely című félórás technikatörténeti darab és a Velencében bemutatott művészfilm, amely elvitte a kiadások többségét, azaz 12,8 millió forintot. A filmek utólagos finanszírozását egyébként a NKÖM vállalta magára. A film költségvetése szokatlanul alacsonynak számít, amit Objektív Filmstúdióban azzal magyaráztak, hogy a rendezők és közreműködők "jelképes összeget" kértek munkájukért, nem alkalmaztak dramaturgokat, és eltekintettek a költséges megoldásoktól. Megtudtuk, hogy Gothár Péter tervezett filmje magas költségei miatt maradt ki a produkcióból. Dürr, aki maga is beszélt a velencei miniszteri találkozó előtti bemutató résztvevőivel, úgy tudja, nem voltak füttyögések a vetítést követően. Annyit azonban elismert, hogy a magyar szellemi kultúra ismeretében tett utalások esetleg kiválthatott értetlenséget, félreértéseket.