Parlamenti vita a filmtörvényről

A kulturális miniszter elmondta, hogy a törvényjavaslat kiterjed a filmszakma teljes vertikumára, a filmes szakemberek képzésétől kezdve a gyártáson át a terjesztésig. Az állami támogatások, a közpénzek elosztása szigorúbban lesz ellenőrizhető az előterjesztés elfogadásával - tette hozzá. A javaslat az állami támogatások elosztásával a kormányzati befolyástól mentes Magyar Mozgókép Közalapítványt bízza meg, amelynek tagjai a filmszakma képviselői.

6,5 milliárd támogatás a mozgóképszakmának - Hiller István

Az előterjesztés alapján a mozgóképszakmának juttatott közvetlen költségvetési támogatás tervezett mértéke 2004-ben 6,5 milliárd forint, 2005-ben 8 milliárd forint, 2006-ban pedig 10 milliárd forint. A javaslat által a filmgyártóknak biztosított adókedvezménnyel ösztönözni szeretnék a koprodukciós filmek készítését, valamint azt, hogy minél több külföldi gyártson Magyarországon filmet. A magyar filmek normatív támogatásával a kormány célja az, hogy a jelenlegi 5-6 százalékos nézőszám 20 százalékra nőjön. Hiller szólt arról is, hogy létrehozzák a Magyar Mozgókép Mestere díjat, amelyet először a 2004-es filmszemlén osztanak ki.

Mindezt már 1990-ben kellett volna - Kósa Ferenc

Kósa Ferenc (MSZP) "a szabadság és a felelősség törvényének" nevezte a javaslatot, amely a filmkészítőket arra készteti, hogy "a felelősséggel súlyosbított szabadság írott és íratlan követelményeinek" betartása mellett hozzák létre alkotásaikat. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a filmtörvény elkészítését már 1990-ben a médiatörvénnyel együtt tervbe vették, de akkor és a későbbiekben sem született meg a jogszabály. Szavai szerint a késlekedés miatt a stúdiók jelentős hányada felmorzsolódott, romlott a mennyiségi és minőségi teljesítmény, valamint az állami támogatások reálértéke a tizedére csökkent.

Módosítani kell a törvényjavaslatot - Halász János

Halász János (Fidesz) úgy vélte, a törvényjavaslat "mindent úgy hagy, ahogy van", vagyis a legkisebb változtatások mellett szentesíti a jelenlegi állapotot, ezért pártja csak módosító indítványainak megfontolása után tartja elfogadhatónak azt. A képviselő támogatásáról biztosította a javaslat azon rendelkezéseit, amelyek biztosítják a magyar filmek normatív támogatását, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételét.

Szavai szerint a kormány a miniszterelnök által februárban ígért 1,5 milliárd forint helyett csak 1 milliárd 250 millió forintot biztosít a filmes szakmának, ezért módosító indítványt fognak benyújtani, hogy a támogatás 1,5 milliárd forint legyen. A képviselő kifogásolta azt, hogy a Mozgókép Koordinációs Tanács nem kap "igazi" jogköröket, mert akkor a médiatörvényt is módosítani kellene. Hozzátette: a 10 százalékos adókedvezmény nem lesz elég vonzó a külföldi gyártók számára, ezért meg kellene fontolni, hogy a kedvezményt 20 százalékra emeljék. Halász János a törvényjavaslat további hiányosságai között említette, hogy az nem rendezi a közalapítvány szervezeti átalakítását, valamint a többi mozgóképes eszközről, a videóról és a DVD-ről nem mond semmit.

Nem csak a filmeseket kellene védeni - Lezsák Sándor

Pető Iván (SZDSZ) rámutatott arra, hogy a magyar alkotások visszaszorulóban vannak a mozikban és a televízióban egyaránt, a filmkészítésnél csak a - forgalmazás helyzete romlott jobban. Az elmúlt években egyharmadára csökkent a vetítőtermek és mintegy felére azok látogatóinak száma, miközben a mozijegyek ára csaknem hússzorosára emelkedett. A jogszabály egyik pozitívumának nevezte, hogy az nem a kormányra bízza a források elosztását, a pénzekhez pedig nyilvános pályázatok keretében férhetnek hozzá az alkotók.

Lezsák Sándor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy más művészeti ágak képviselőit is hasonló jogszabállyal kellene védeni. Elmondta: a javaslat átlátható helyzetet teremt a szakmában, de megőrizné annak struktúráját. Úgy vélte, ezért szükség van a jogszabály mellett nemzeti filmstratégiára is, amely lehetővé tenné, hogy a kormányváltásokkal se kerüljenek a filmesek kiszolgáltatott helyzetbe. Az MDF ugyanakkor kezdeményezi, hogy hogy a filmek korhatárok szerinti kategóriákba sorolásával a törvény ne ajánlásokat, hanem tiltásokat fogalmazzon meg.

Művészi színvonal és nézettség közötti összhangra lenne szükség - Homa János

Homa János fideszes képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy a kormány kötelezettséget vállal 2004-ben 6,5 milliárdos, 2005-ben 8 milliárdos, 2006-ban pedig 10 milliárd forintos támogatásra. Kitért ugyanakkor arra a problémára, hogy Magyarországon a kereskedelmi és közszolgálati televíziós csatornák "jelenleg egyaránt passzívak" magyar játékfilmek készítése terén. Szerinte ebben a törvényjavaslatban sem látszik az a lehetőség, hogy változik ez a helyzet.

"Nem ártana, ha a támogatás, a művészi színvonal és a nézettségi mutatók között sikerülne összhangot találni" - mondta Homa. Beszélt arról is az ellenzéki képviselő, hogy Magyarországon az egy mozira jutó termek száma jóval elmarad az európai uniós átlagtól, a hazai gyártású filmek aránya pedig mindössze 14 százalékos, holott Franciaországban ez az arány 36 százalék. A törvényjavaslat elsősorban a gyártásra koncentrál és nem érzékelhető, hogy egy ilyen hatalmas állami támogatás miként térül majd meg. Homa szavai szerint a frakció módosító javaslatai éppen az utóbbi világosabbá tételét célozzák.

Az állam ne utasítson - Pető Iván

Pető Iván (SZDSZ) azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki oldal szerint az előterjesztés egy része nincs összhangban a médiatörvénnyel, azt mondta: jelenleg meglehetősen kevés az esély a kétharmados médiatörvény módosítására. "Helyes az elképzelés, hogy a törvény ne kategorikusan szabályozza, mi történjen az állami film infrastruktúrájával, hanem eldönthető legyen: a meglévő vagyonból mibe érdemes pénzt fektetni" - közölte a képviselő. Úgy vélte, az államnak elsősorban szabályozó, ellenőrző, legfeljebb koordináló szerepe van és semmiképpen sem lehet közvetlen beavatkozó vagy utasító szerepe.

A szocialista Kósa Ferenc azt mondta, hogy a javaslat olyanná formálható, amilyenre valamennyi parlamenti párt felelős képviselője szavazatát adhatja. "A magyar kultúra a tét! Minden felvetést megvitatunk, hogy a szakmai szempontok érvényesüljenek" - hangoztatta Kósa Ferenc.

Lezsák Sándor (MDF) a határon túli magyar filmgyártás támogatását hiányolta az előterjesztésből, Halász János (Fidesz) pedig arról beszélt, hogy szerinte a gazdasági környezetre vonatkozó rész meglehetősen elnagyolt, és "bérmunka és koprodukció között nem tesz különbséget a törvényjavaslat".

Vass Lajos kulturális minisztériumi államtitkár megköszönte a pártok észrevételeit és azt mondta, mindegyiket megbeszélik a filmszakmai kerekasztal résztvevőivel a lehető legnagyobb politikai és szakmai konszenzus érdekében.