További Pol cikkek
Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a festmények tulajdonjogáról az eljárás során számos, egymással ellentétes adat merült fel. A mérlegelés során ezek közül elsősorban a korabeli, azaz több évtizedes, esetenként félévszázados bizonyítékokat, okiratokat fogadta el.
Az országban maradnának a képek
A Fővárosi Bíróság szerint a vitatott képek közül egyedül az El Greco-festmény esetében állapítható meg, hogy az örökösök tulajdonában maradt. Ez a műkincs ugyanis megőrzésre került a Szépművészeti Múzeumba és ott is maradt. Ezt semmi nem szakította meg, tehát az állam elbirtoklás útján történő tulajdonszerzése e kép esetében fel sem merülhetett.
A perben A Szent család című El Greco-képről van szó - nyilatkozta az Indexnek Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki arra a kérdésre nem kívánt nyilatkozni, hogy mekkora értéket képvisel a spanyol festő műve.
Martha Nierenberg ügyvédje a határozathozatal után elmondta, fellebbeznek a döntés ellen, így a Herzog-per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
A felperes jogi képviselője szerint abban az esetben, ha a per eredményeként megbízója tulajdonába kerülnek az értékes műkincsek, azokat a magyar állam védetté nyilvánítja és így mindenképpen az országban maradnak. Ez történt ugyanis az eljárás során korábban már a felperesnek átadott egyetlen képpel, egy Munkácsy Mihály által készített vázlattal.
Van Dyck, Cranach, Courbet képeket perelnek
Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg 1999-ben indított polgári pert nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen 12 festmény visszaszerzéséért. A vitatott műkincsek között vannak Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco és Munkácsy Mihály alkotásai.
A Herzog-gyűjteményt a második világháború előtt Herzog Mór báró, budapesti bankár alapozta meg. Halála után három gyermeke osztozott a hagyatékon. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták, Magyarországon kívül a Szovjetunióba is kerültek alkotások.
A Fővárosi Bíróság 2000 októberében első fokon, nem jogerősen tíz képet nyilvánított Martha Nierenberg örökségének, ám a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2002 novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Ebben a megismételt eljárásban született meg szerdán az újabb elsőfokú határozat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
