Hella
16 °C
28 °C

A milliárdos gyűjtő állami támogatása ellen tiltakoznak Hillernél

2008.03.27. 09:00
Az államnak nem egy milliárdos által alapított magángyűjteményt kellene támogatnia, hanem saját közgyűjteményeit, véli Hiller Istvánnak címzett nyílt levelében a hazai képzőművészeti élet jeles szakértőit összefogó szervezet, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata.

Nyílt levélben tiltakozik a hazai képzőművészeti élet jeles szakértőit összefogó szervezet, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata, mert aránytalannak érzik a Kovács Gábor alapítvány számára nyújtott 50 millió forintos állami támogatást.

"A Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium kortárs művészeti gyűjtemény létrehozására három évig, évente maximum ötvenmillió forinttal egy magánalapítványt támogat" - írja a Bán András művészettörténész vezette szervezet Hiller István kulturális miniszternek címzett nyílt levelében.

A hazai képzőművészeti élet jeles képviselőit összefogó szervezet kifogásolja azt a lapunk által is ismertetett koncepciót, amely szerint a kulturális miniszter az arts and business jelszavával 50 millió forintnyi támogatást biztosított egy magánalapítványnak. A Kogart a tavaly egyszer már meghirdetetett Nemzeti Gyűjtemény felállításához kért állami segítséget. Igaz, a program 2007-es meghirdetésekor az alapító, Kovács Gábor még úgy nyilatkozott, hogy közpénzek nélkül, magánerőből hoznák létre a gyűjteményt. A két héttel ezelőtti miniszteri bejelentés viszont már arról szólt, hogy az állam a magáncégektől kapott támogatás ötven százalékának értékében hozzájárul a műalkotások vásárlásához. Az éves támogatási összeg pedig legfeljebb 50 millió forint lehet, és a szerződés három évre szól.

A szervezet levelében elismeri az arts and business koncepciójának létjogosultságát, de úgy vélik, a Kogart programja nem sorolható ide.

"A nemzetközi színtéren az arts and business politika felett álló, a művészet és az üzleti világ hatékony és sikeres együttműködését elősegítő forma. Törvényszerűségeit tekintve e két fél kölcsönös érdekeit szem előtt tartó, üzleti alapú viszony. Gyűjteményt természetesen bárki építhet Magyarországon, ha azt a saját pénzéből teszi. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális tárca elsődleges kötelessége a rábízott közpénzből a közgyűjtemények támogatása, nem pedig ezek teljes ellehetetlenítése. Különösen elképesztőnek tartjuk, hogy az OKM 50 millió forinttal támogat egy magánalapítványi gyűjteményt, miközben évente mindössze 27 millió forintot fordít az összes hazai közgyűjtemény kortárs művészeti vásárlására.

Az állam a művészetet és műgyűjtést közvetett úton természetesen több csatornán is támogathatja (adókedvezmény, járulék, illeték elengedés, amortizáció, stb.). Anyagilag is hozzájárulhat cégek és magánemberek műtárgyvásárlásaihoz, ha azok közgyűjtemény részére adományozzák az alkotásokat, de közpénzt magánértékek felhalmozásához nem adhat. Egy nem közgyűjteményi státuszú magánalapítvány gyűjteménye magángyűjteménynek számít, amely kincsképző erejénél fogva a tulajdonos vagyonát növeli. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy az állam művészet támogatás címén közpénzből támogassa egy magánszemély vagy magánalapítvány vagyonát gyarapító műgyűjtemény felhalmozását. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti világ szereplőinek kultúrpolitikai szereplőkké avatása hosszú távon a kulturális és az üzleti világ szereplőinek megosztásához, nem pedig konstruktív együttműködésükhöz vezet" - szól a levél, amelyet a szervezet postázott a minisztériumnak is.

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója csatlakozik a nyílt levél aláíróihoz

Írásunk megjelenése után juttatta el lapunkhoz csatlakozó nyilatkozatát a Fiatal Képzőművészek Stúdiója.

Levelükben hangot adnak annak a véleményüknek, miszerint a magángyűjtemények fontosak a kulturális életben, az államnak azonban saját intézményeinek támogatása a fő feladata.

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csatlakozni kíván a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata Hiller Istvánhoz írt nyílt leveléhez, melyben a szervezet tiltakozik az ellen, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium 50 millió forintnyi közpénz támogatást ad egy magánalapítvány magángyűjteményének fejlesztésére, miközben évente mindössze kevesebb mint 27 millió forintot fordít az összes hazai közgyűjtemény kortárs művészeti vásárlására.

Az OKM a művészet támogatására fordított keretből pályáztatás nélkül, átláthatatlan logikával támogat intézményeket. Természetesen kulcsfontosságú a magyar művészeti szcéna számára az, hogy a minisztérium a hiány pótlására a magántőke mind nagyobb beáramlását elősegítse, de megengedhetetlen, hogy ezt a közintézmények és a közgyűjtemények figyelmen kívül hagyásával teszi. Az FKSE számára kiemelkedően fontos, hogy a fiatal képzőművészek alkotásai olyan közintézményekbe kerüljenek, ahol azok láthatóvá és elérhetővé válnak a szakma és a széles közönség számára egyaránt, így az OKM egyik elsődleges feladatának ezen intézmények vásárlásainak, illetve az üzleti szférával való kapcsolatuk kialakításának támogatását tartja, nem pedig magángyűjtemények gyarapításának finanszírozását.