Programsorozat a Holokauszt-emléknap alkalmából

2002.04.15. 17:42
A holokauszt áldozatainak emléknapja összekötő kapocs a múlt és a jövő között - jelentette ki Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke hétfőn Budapesten, a Frankel Leó utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.
Tordai Péter a holokauszt áldozatainak április 16-i emléknapja alkalmából megnyitotta a "Kötelességünk a múlt tükrében" című háromnapos programsorozatot, amelynek keretében rendhagyó történelemórákra várják a középiskolás csoportokat a budai körzet zsinagógájába. Tordai szerint az oktatási program célja, hogy megismertessék a zsidóság történelmének tragikus szakaszát, de a virágzó zsidó kultúrát is. Mint elmondta, a Frankel Leó utcai zsinagógába hétfőtől összesen tizenhat gimnáziumi csoport látogat el, s vesz részt a túlélők részvételével rendezett rendhagyó történelemórákon.

Demszky: a középiskolákban is megjelent az antiszemitizumus

Demszky Gábor főpolgármester a megemlékezésen elmondta: "A budapestiek elutasítják a szélsőjobboldal és a mérsékelt jobboldal közötti egyre nyíltabb összejátszást és együttműködést". Szerinte ezt a múlt heti választási eredmények újból és fényesen bizonyították. Úgy vélekedett azonban, hogy az antiszemitizmus gyökerét még nem sikerült kitépni Magyarországon.

Demszky Gábor közölte: "az utóbbi évek hallgatólagos kormánysegédlet mellett felerősödő szélsőjobboldali propagandája sajnos újból elültette ennek a gyilkos és öngyilkos kórnak a magvait sok fiatal lélekben". - Az utóbbi napokban pedig már a pártpolitikával együtt a középiskolákban is felbukkantak antiszemita megnyilvánulások - tette hozzá. Véleménye szerint "az egyetlen módszer arra, hogy ellenmérget fecskendezzünk a diákokba az, ha megismerkedhetnek a zsidóság hagyományaival, és azzal, hogy mibe torkollott a múlt században a verbális zsidóellenesség".

Holokauszt-emlékmúzeum
Májusban kezdetét veszi a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény helyszínének kialakítása a főváros IX. kerületében, a Páva utcai használaton kívüli zsinagógában - közölte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sajtóosztálya. Az NKÖM és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) között 2000 októberében született megállapodás az emlékmúzeum kialakításáról. Az egyezményben az állam vállalta, hogy a holokauszt múzeum létrehozására 900 millió forint ráfordítással felújítja a Páva utcai volt zsinagógát. A kormány márciusban hozott döntést a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozásáról, amelynek feladata a náci koncentrációs táborokban faji, vallási és politikai okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megőrzése, és a holokauszttal kapcsolatos dokumentáció gyűjtése.

Borókai: 1998 óta van Holokauszt-emléknap

'Az antiszemita szélsőjobboldali propaganda olyannyira erősödött fel, hogy ma már senki nem lát Budapest utcáin horogkerekes zászlókkal masírozó elemeket, és nem vonulnak fel harcias alakok minden év februárjában a budai Várban, ahogy ez megtörtént a Horn-kormány időszakában' - regált Borókai Gábor szóvivő Demszky Gábor főpolgármester szavaira. Borókai Gábor emlékeztetett arra, hogy a közösség elleni izgatásért elítélt Szabó Albertet és elvbarátait sikerült kiszorítani az országból. A kormányszóvivő hozzátette, hogy 1998 óta lett hivatalos emléknapja - kötelező iskolai megemlékezéssel - a holokauszt áldozatainak, és ebben a kormányzati ciklusban született döntés a holokauszt múzeum létrehozásáról is.