Eltávolíthatják az internetről József Attilát

Szerzői jogi vita miatt előfordulhat, hogy el kell távolítani a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalairól József Attila minden versét. A költő örököse ugyanis egy jogi változás miatt közvetlenül a a MEK-et üzemeltető Országos Széchényi Könyvtártól követeli az őt megillető jogdíjat.

A MEK még 1995-ben tette elérhetővé oldalain József Attila összes versét, sok más magyar író és költő munkájával együtt. A jogdíjakat ekkor még a szerzői jogi ügyeket intéző Artisjus fizette az örökösnek, Makai Ádámnak, vázolta fel az ügy hátterét a Széchényi könyvtár illetékes osztályvezetője, Moldován István.

Makai Ádám a múlt héten azonban levélben szólította fel a Széchényi könyvtárat, hogy fizessen jogdíjat, vagy "haladéktalanul távolítsa el" József Attila verseit a MEK lapjairól. Az örökös, aki egyébként a költő nővérének unokája, azt is tudni szerette volna, hogy mióta érhető el a teljes életmű az interneten, mennyien töltötték le, és ki a felelős azért, hogy a tudta nélkül felkerült a netre.

Az aranykor vége

A MEK osztályvezetője, Moldován István az Indexnek elmondta, az örökös levelének kézhezvétele után figyeltek fel a jogi változásra, amely bizonytalannná tette az életművet érintő szerzői jogi helyzetet. Létezett ugyanis egy közös jogkezelés nevezetű metódus, amelynek keretében a felhasználók a jogdíjat egy szervezetnek, az Artisjusnak fizették, amely továbbította azt a jogtulajdonosoknak. Az irodalmi művek közös jogkezelése időközben azonban megszűnt, így a MEK-nek egyenként kellene felvennie a kapcsolatot a szerzői jogok tulajdonosaival, hogy megállapodjanak a jogdíjak nagyságáról.

A Széchényi könyvtárnak azonban nincs meg az anyagi lehetősége arra, hogy egyenként fizessen a jogtulajdonosoknak, mondta Moldován, a könyvtár főigazgatójával történt megbeszélésére hivatkozva. A MEK így hétfőn postázott levelében személyes találkozást kért Makai Ádámtól, azt remélve, hogy a József Attila emlékév megemlítésével legalább átmeneti engedményeket kaphaz az örököstől.

Az EU közbelép

Érdeklődtünk az Artisjusnál, hogy valóban megszűnt-e a közös jogkezelés, és ha igen, milyen lehetőségei vannak mostantól a kulturális termékek felhasználóinak. Habár a szervezet honlapja szerint az Artisjus "fő tevékenysége az ún. közös jogkezelés: a zenei és irodalmi művek felhasználóitól jogdíjak beszedése és azok felosztása a szerzők között", kiderült, ez már nem teljesen igaz.

A szervezet jogásza elmondta, az EU-s jogharmonizáció keretében az irodalmi művek internetes közlésére megszűnt a közös jogkezelés, így 2004 május elsejétől közvetlenül a jogtulajdonosokkal kell felvenni a kapcsolatot.

Kapáslövés

Furcsamód a jogharmonizációról vagy közös jogkezelésről mit sem tudott a költő örököse. Makai Ádám az Indexnek elmondta, akkor szerzett tudomást a MEK anyagáról, amikor József Attila néhány versének internetes közléséhez kért valaki engedélyt tőle. A problémát érzékeltetendő pedig elmondta: "Milyen jogon utasítom el azok kéréseit, akik csak néhány vers közlését szeretnék, amikor közben az összes elérhető az interneten".

Kérdésünkre, hogy eszerint tehát az Artisjus eddig sem vitte az ügyet, kiderült: kapott listákat a szervezettől, de abból nem tudta megállapítani, kik fizettek és kik nem. Korábban meg is kereste az Artisjust, de ott sem tudtak pontos választ adni a MEK-kel kapcsolatban.

Makai Ádám szerint, bár a Széchényi könyvtár levelét még nem kapta meg, méltányossági szempontokat nem venne figyelembe, és ragaszkodik a jogdíjhoz. Remélte továbbá, hogy a MEK a levelében írt kérésének megfelelően azonnal eltávolította az internetről József Attila minden versét, és nem "súlyosbítják a helyzetet". Cikkünk írásának pillanatában a MEK-en egyébként elérhető volt József Attila összes költeménye és a Szabad-ötletek jegyzéke is.

A MEK osztályvezetője ugyanakkor bízik a megoldásban, habár látja, a probléma túlmutat József Attilán. A szabályozás megváltozásával ugyanis minden egyes jogtulajdonossal nekik kellene szerződniük, amihez sem a szervezetük sem az anyagi lehetőségeik nem elegendőek.