Alkalmatlan szobor a Kossuth téren

A Miniszterelnöki Hivatal előtti parkolóban, a kommunizmus áldozatainak emléknapján adják át Kovács Béla egykori kisgazda főtitkár szobrát. A Fidesz-FKGP koalíció két éve épp a politikus elhurcolásának napját jelölte ki a emléknap dátumának. Vasárnap a Terror Házával együtt avatják fel a kommunizmus rémtetteire emlékeztető új Kossuth téri szobrot is.

Minden pályamunka alkalmatlan volt

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által szorgalmazott szoborállítás szakmai bírálatát végző bizottság egyetlen pályamunkát sem tartott megvalósításra alkalmasnak. A Budapest Galéria osztályvezetője, Szilágyi András elmondta, hogy a tárca által kiírt pályázat résztvevői nem tudták megvalósítani azt az alapkövetelményt, hogy a szobor egyszerre állítson emléket Kovács Bélának és a rajta keresztül a korszak áldozatainak.

Bár a testület álláspontja csak erkölcsi súllyal bír, a főváros kulturális bizottsága is új pályázat kiírását kérte a minisztériumtól. Körmendi Ferenc, a testület SZDSZ-es elnöke, akinek ma is "súlyos esztétikai aggályai vannak a szoborral kapcsolatban" úgy vélekedett, hogy a minisztérium "önkényesen állított emléket az önkény áldozatainak". A főváros és a szakmai bíráló bizottság fenntartásai ellenére az NKÖM levélben értesítette az érintetteket arról, hogy maga választotta ki Kligl Sándort a pályázók közül. A bizottságok, amelyek a látszatát is el akarták kerülni annak, hogy politikai fenntartásaik lennének az egykori politikus szerepével szemben, végül csak a szinte már átadható állapotba került szoborhoz adhatták meg hozzájárulásukat.

A megrendelések

A Kovács Béla-szobor alkotójának hamarosan az új Nemzeti Színház közelében is felavatják egy munkáját. Nemrégiben az egyik budapesti kórházban is megbízást kapott a szegedi művész, akinek élettársa egyébként Várhegyi Attila kabinetfőnöke volt a kultusztárcánál. Lengyel Györgyi jelenleg a szegedi fideszes önkormányzat kancellárjaként tevékenykedik, ám korábban szintén Várhegyi mellett, Szolnok alpolgármestereként szerzett városvezetési tapasztalatokat.

Horváth Béla javasolta Kovács Bélát

A Kovács Béla ellen 1947-ben kezdődött koncepciós pert az egypártrendszer felé vezető út nyitányának tekintik. A politikus 1945-től volt a Független Kisgazdapárt főtitkára. 1947-ben szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának vádjával tartóztatták le, majd huszonöt évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. 1956-ban szabadult. A parlament által elfogadott holokauszt-emléknap mintájára Horváth Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes javaslatára vezették be a kommunizmus áldozatai számára a külön megemlékezést.