Kertész Imre Budapest díszpolgára lesz

Kertész Imre, az első magyar Nobel-díjas író Budapest díszpolgára lesz, a cím adományozásáról szóló előterjesztés már készül, derült ki azután, hogy Demszky Gábor főpolgármester csütörtökön a városházán találkozott az íróval.

Demszky Gábor a sajtó jelenlétében mondott köszöntőjében elmondta, az idei irodalmi Nobel-díjat olyan budapesti író kapta, aki egész életében semmi mást nem akart, mint a kor terrorja és csábításai közepette is önmaga maradni abban a városban, ahol él.

A főpolgármester a Gályanapló című regényből idézte Kertész Imre szavait, aki műve megírásakor még úgy vélte: "mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett magyar író lesz, hogy a magyar nyelv mindig másodrendű, félreismert, félreértett nyelv lesz, hogy a magyar kultúrának soha nem lesz helye abban a kultúrában, amely számít, amely egyetemes".

Kíméletlenül tisztán

"Úgy hiszem, mindannyian szívből örülünk annak, hogy az önmaga és közege helyzetét mindig kíméletlenül tisztán megítélő Kertész Imre ebben az egy dologban tévedett - mondta Demszky Gábor -, a Svéd Királyi Akadémia elismerése ugyanis nemcsak Kertész Imrének jelent örömet és elégtételt, hanem az egész magyar irodalom számára áttörési lehetőség az egyetemes kultúrába."

Kertész Imrét mostantól az egész világ a legjelentősebb írók között tartja számon - szögezte le a főpolgármester, aki külön büszke arra, hogy az irodalmi Nobel-díjat az "otthonos száműzetésben" Budapesten élő és alkotó Kertész Imre nyerte el.

Aranytoll, Aranykönyv

Demszky Gábor a nagyrabecsülés jeleként egy aranyhegyű töltőtollal ajándékozta meg Kertész Imrét, aki Budapest Aranykönyvébe jegyezte be nevét és gondolatát a főváros vezetőjénél tett látogatásakor.

Kertész Imre utalt arra, hogy Budapest összes változását, ami a II. világháború óta történt, végigélte, és ez idő alatt vált íróvá. Budapest rendkívül elegáns város volt a 30-as években, ugyanakkor nagyon megosztott, sok volt a szegény ember - emlékezett vissza.

Felidézte, hogy a háború után újságíróként a Városházára került, és emlékszik arra is, hogy "a tudósítók szobájukban arra kötöttek fogadást egymás között, le merik-e tartóztatni Mindszenty bíborost". Aztán látta a szörnyű Budapestet a Rákosi világban, de megélte 56-ot is, amire szavakat sem talál, és a kádári-brezsnyevi időt, amikor "Budapesten egy diktatúra szürkesége uralkodott".

Diktatúrában diktatúráról

"A diktatúrában írtam egy másik diktatúráról, a nácizmusról, a Sorstalanságot írtam" - mondta az író. Nem véletlen, hogy akkortájt annyira irritálta a Sorstalanság nyelvezete a hatóságokat, nem véletlen, hogy először visszautasították a könyvet, és a könyv Budapesttől nyerte életszerűségét.

Az író kitért arra is, hogy jelenleg Berlinben, "Európa egyik nagy liberális városában" él ösztöndíjasként, és reméli, hogy Budapest is hamarosan Európa egyik nagyon fontos, liberális fővárosa lesz.

Felszámolás

Kertész Imre Berlinben legújabb könyvén, a Felszámoláson dolgozik. Ezzel a regénnyel akarja lezárni a holokauszt témáját. A mű első - már elkészült részéből - nemrég a budapesti Katona József Színház stúdiószínházában, a Kamrában tartott felolvasóestet.

Az elmúlt napokban a szerző magyarországi kiadója utánnyomatta a Sorstalanság című regényt, amelyből egyelőre egy-egy példányt minden fővárosi fenntartású iskolába eljuttatnak; a kulturális miniszter azonban ígéretet tett arra, hogy a regény heteken belül elkerül minden magyar iskolába - hangzott el a Nobel-díjas író köszöntésén.

Kertész Imre és Demszky Gábor találkozójának vendége volt Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök és felesége, valamint Budapest több díszpolgára is, köztük Jancsó Miklós rendező, Kosáry Domokos akadémikus is.