Továbbra sincs konszenzus a közmédiumok felügyeletéről

A kormánypárti képviselők javaslata szerint a kuratóriumi elnökségek összetételét az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) mintájára kellene megváltoztatni, vagyis minden frakció egy tagot delegálhatna az érintett testületbe.

Lendvai Ildikó (MSZP) előterjesztése kétharmados többséggel megválasztott parlamenti biztosra bízná az intézmények felügyeletét.

Balogh László (MDF), a kormánypárti javaslat egyik aláírója azt hangsúlyozta: a kormányoldal - érezve a csonka kuratóriumok által előidézett helyzetet - nem személyi, hanem törvényi megoldást keresett. Szerinte az ORTT működése bizonyítja, hogy ez a fajta összetétel mentes a pártpolitikától.

Pető Iván (SZDSZ) szerint az elképzelés nem új, hiszen a bizottság elnöke korábban már beterjesztette hasonló törvénymódosító javaslatot, amelyet az SZDSZ abban az esetben tudott volna támogatni, ha a tagok szavazatainak értéke arányban állt volna az egyes parlamenti pártok mandátumainak számával. Hozzátette: erre azért lenne szükség, mert van egy "kvázi ellenzéki párt", amely hirdetetten és a gyakorlatban is a kormánypártok mellett szavaz." Az MSZP-s javaslattal azért nem tud azonosulni, mert ebben a ciklusban nincs már reális esély arra, hogy a parlament kétharmados többséggel biztost válasszon.

Erkel Tibor (MIÉP) azzal utasította vissza Pető Iván megjegyzését, hogy bizonyítani lehet: a MIÉP csak akkor szavaz a kormányoldallal, ha vele azonos álláspontot képvisel.

Sasvári Szilárd (Fidesz) bizottsági elnök az MTI-nek elmondta: miután egyik javaslat sem kapott többségi támogatást a testületben, nem látja értelmét az indítványok napirendre tűzésének a parlamentben.

A kulturális bizottságban a kormánypárti képviselők és MIÉP megszavazta a médiatörvény jogharmonizációs módosításához benyújtott, elsősorban technikai jellegű indítványokat, az MSZP és az SZDSZ tartózkodott.

A két ellenzéki párt tartózkodásának okaként ismételten a közszolgálati médiumok csonka kuratóriumi elnökségének ügyét nevezte meg, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozásnak nemcsak a médiatörvény kiigazítása a feltétele, hanem a közszolgálati rádió és tévék kiegyensúlyozott, a parlament által nagy többséggel elfogadott törvény szerinti működése is.