István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Lassan már fizetnek azért, hogy magyar filmeket nézzünk

2007.03.28. 13:02
Mit tehetnek a magyar filmesek, ha akkor kapnak támogatást, ha teljesítenek bizonyos nézőszámot? Vagy olyan jó filmet csinálnak, amelyre maguktól bemennek az emberek, vagy annyira leviszik a jegyárakat, hogy jöjjenek a nézők. Ha még ez sem segít, ingyenes vetítéseket is lehet rendezni. Tavaly volt olyan film, amelyre átlagosan 178 forint volt a jegy.

Ezer forint helyett akár 178 forintos átlagáron is árulták a mozijegyeket a magyar filmekre a pénztáraknál 2006-ban, legalábbis a Nemzeti Filmiroda márciusban megjelentetett éves felmérése szerint. A Magyar Mozgókép Közalapítvány normatív forgalmazási támogatást is oszt, hogy segítsék a magyar filmeket, és mivel a pályázatban a bevétel helyett a nézőszám volt meghatározva, a forgalmazók az utóbbit növelték. Nem a filmgyártás dübörög, nem nőtt a bevétel sem, csak azt érték el a százötven millió forint feletti állami támogatásból, hogy valaki nézze a művészfilmeket is. Akármilyen áron.

A magyar filmek forgalmazásának támogatása alapjában jó ötlet lenne, de eddig csak annyi eredményt ért el a filmtörvénnyel bevezetett normatív forgalmazási támogatással a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), hogy például 16 millió forintnyi forgatásba töltött támogatásért cserébe is csak azért néztük meg nyolcvanezren a Mansfeldet, mert 1000 forint helyett csak 333 forintot kellett leperkálnunk a jegyért. Egy-egy film forgalmazási támogatása ráadásul sokszor meghaladta a filmek összbevételét is. (A Mansfeldnél épp nem ez történt, hiszen 27 millió forint bevétel született, bár ez a film sem lesz nullszaldós, tekintve a 3,5 millió eurós költségvetését, amiből 150 millió forint volt még a gyártási támogatás. De a gyártási támogatásokat most az egyszerűség kedvéért hagyjuk, anélkül sem áll túl jól a 2006-os mérleg.)

 
Olcsó átlagjegyek toplista
  átlagjegyár forgalmazó összbevétel forgalmazási támogatás nézőszám
1. Randevú 178 Ft Hungarotop 930 525 Ft 3 000 000 Ft 5213
2. Vadászat angolokra 221 Ft Hungarotop 1 222 506 Ft 3 000 000 Ft 5516
3. A halál kilovagolt Perzsiából 250 Ft Mokép 751 105 Ft - 3002
4. Budakeszi srácok 278 Ft Hungarotop 4 303 576 Ft 5 000 000 Ft 15 474
5. A herceg haladéka 292 Ft Hungaricom 8 681 376 Ft 9 000 000 Ft 29 726
6. Mansfeld 333 Ft Hungaricom 27 115 142 Ft 16 000 000 Ft 81 317

„2007-ben az átlagos jegyárat 350 forintban limitáljuk a pályázatokhoz” - mondta Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára, jelezve, hogy észrevették a szokatlanul akciós jegyárakat, és ez még az alapítványnak is sok. És mit szól ahhoz, hogy még 178 forintos mozijegyet is vehettünk tavaly, legalábbis papíron?, kérdeztünk közbe. A főtitkár szerint ez azért lehetetlen. Pedig lehetséges, magyaráztuk neki, a Nemzeti Filmiroda honlapján márciusban közzétett éves jelentés alapján másodpercek alatt ki lehet számolni a végeredményt például a Randevú éves bevétele és a nézőszám hányadából. Rádaásul egy 900 ezer forintos összbevételű film forgalmazását támogatták 3 millió forinttal. „Na, még hosszú hónapok, amíg ezt átvizsgáljuk, mindenesetre a 2006-osakat már a leadott adatok alapján támogatjuk – mondta erről, majd hozzátette: – De lehet, hogy ettől az évtől más rendszer alapján osztjuk a pénzt.”

 
Nézőszám, támogatás
kategória néző támogatás
1. 5000 3 millió Ft
2. 15 000 5 millió Ft
3. 25 000 9 millió Ft
4. 80 000 16 millió Ft

2006-ban huszonöt magyar filmet mutattak be 1 milliárd 213 millió forintnyi éves teljesítménnyel, de csak 545 forintos átlagjegyárral. Hogy a bevétel valójában nőtt-e 2005-höz képest, arra még visszatérünk, de a nagy részén a négy főbb forgalmazó cég osztozott: az Intercom 39 százalékot, a Budapestfilm 23 százalékot, a Hungarotop 22 százalékot, a Hungaricom 15 százalékot kapott a bevétel feléből. A forgalmazási pályázat alapján az MMK jópár milliót kiosztott a cégeknek, itt azonban már mások az arányok, a 150 millió forint körüli támogatást nagyrészt a Hungarotop és Hungaricom kapta, kisebb részt az Intercom, és pár százalékot a Budapestfilm.

Legalacsonyabb jegyárat az említett Randevún kívül (Hungarotop), a Vadászat angolokra című film hozta 221 forinttal (szintén Hungarotop). De az átlagolás szerint a Hungarotopnak a legolcsóbb a cégek közül az átlagjegyára is: 388 forint. Prukner Páltól, a cég vezetőjétől másfél hét alatt sem sikerült nyilatkozatot kicsikarnunk, így az MMK honlapján keresgéltünk másfél hétig, végül az alapítvány honlapjának üzemeltetőjétől kaptuk meg a táblázatokat, amiből kiderült, hogy összesen 51 millió forintot igényelt a Hungarotop nyolc filmre, előre meghatározott nézőszámmal, amit, az alacsony jegyárnak hála, könnyen teljesített: Esztergályos Károly Férfiakt című filmje 500 nézővel haladta meg a bevállalt határt 597 forintos jegyekkel, de a 3,2 milliós összbevétel még így is alatta maradt az 5 millió forintos forgalmazási támogatásnak. A Randevú és a Budakeszi srácok alig pár száz nézővel mentek a vállalt határ fölé, de a forgalmazási támogatás mindkét esetben meghaladta még a film összbevételét is, és akkor a gyártási támogatást még nem is említettük.

Pénzügyi háttér

"Az MMK forgalmazási támogatását mire kell költeni?" - kérdeztük Kálomista Zsuzsát, a Hungaricom ügyvezetőjét. "A forgalmazási támogatásoknál a támogatás minimum ötven százalékát reklám és marketingköltségekre kell fordítani, a másik felét pedig kópiagyártásra lehet elszámolni."

A Hungaricomnak 544 forint az átlagjegyára, ezzel a második legkevesebb a négyből, és összesen 57 millió forintnyi támogatást ítéltek meg a cégnek. „A Tibor vagyok és a Mansfeldre 16-16 milliót igényeltünk – mondott példát a cég ügyvezetője, Kálomista Zsuzsa – A herceg haladékára 9 millió forintot." Ebből a Herceg haladéka 292 forintos jegyárral érte el a 29 726 nézőt (25 000 volt a vállalt), a Mansfeldre pedig a statisztika szerint 333 forintos jegyet váltott meg 81 ezer néző (80 ezret vállalt).

Legmagasabb jegyára a Rudolf Péter rendezte Üvegtigris 2-nek volt 882 forinttal (Budapestfilm) és 304 ezer nézővel, de a Budapestfilm átlagát levitte az Egyetleneim 578 forintos átlagára (ez a Moziünnep kedvezményes jegyára miatt lett ilyen alacsony), így harmadikak lettek a negatív toplistán.

Andrew Vajna producer filmjének, a Szabadság, szerelemnek a jegyára a második lett a 25 filmből 811 forinttal (Intercom), és az Intercom 790 forintos jegyátlaga lett a legmagasabb, amit még a Rokonok című filmje sem rontott le, bár erre csoportos kedvezmények jártak iskolásoknak a Hídemberhez, a Sorstalansághoz, és az 56-os filmekhez hasonlóan, de még így is 609 forintos átlagjegyárral látogatták. „Volt csoportos kedvezmény, amit a mozi határoz meg, de nem vagyunk a saját magunk ellenségei, mi bevételből élünk, nem nézőszámból, így annyit meghatároztunk, hogy a film első három hetében nem is lehetett rá igényelni ilyen kedvezményt” – magyarázta Ádám Bernadett, az Intercom sajtófőnöke. És valóban, a 80 ezer nézős határt a 450 ezer, illetve a 187 ezer jelentősen meghaladta.

A nézőszám növekedését és így az átlagjegyárak csökkenését illetően olyan magyarázatokat hallottunk, hogy a film szponzora vagy maga a producer vásárolja fel a csoportos kedvezményes jegyeket, hogy iskoláscsoportoknak, vagy nyugdíjaskluboknak adja, vagy néhány olyan szabadtéri fesztivált is beleszámolnak a nézettségbe (Tér, Film, Zene; Sziget), ahol négyzetméterre számolják ki a nézőszámot, és/vagy vetítéseket szerveznek börtönökben, kulturális központokban, ahol a nézőszám számít, bár a jegyek ingyenesek. Ezekről azonban névvel senki nem nyilatkozott. "Pontatlanság nincs, minden mozinak kötelessége lejelenteni havonta a nézőszámot, és maguk a forgalmazók is ezt teszik, nekik meg még pontosabb adataik is vannak" - tagadta a Nemzeti Filmiroda egy munkatársa az Index másik információját, miszerint sok vidéki mozi még nincs bent a rendszerben, így ezeket az adatokat megsaccolják, és csak a budapesti eredményeket tudják pontosan meghatározni.

Pedig előfordult a statisztikák között csúsztatás, nem is akárhol, és nem is akármekkora: két különböző adatot is találhatunk a Nemzeti Filmiroda honlapján a 2006-os összbevételre 256 millió forintos eltéréssel. Vagyis vagy jelentősen nőtt a nézettség a 2005-ös 1 milliárd 106 millióról 2006-ra 1 milliárd 469 millióra, vagy alig nőtt a magyar filmek nézettsége, ugyanis olyan táblázat is van, amibe nem számították bele a 404 ezres közönséget moziba csábító, viszont 2005-ös premierű Csak szex és más semmit. Eszerint csak 1 milliárd 213 millió forint a bevétel, ami szerint mégsem dübörögnek új lendülettel a magyar filmekre éhes nézők a mozipénztáraknál. (A Csak szex és más semmi egyébként jelentősen javítana a Hungaricom jegyátlagán is, a szerk.)

Szóval Csak szex ide, Csak szex oda, a bevétel alig változott 2005-ről 2006-ra, csak a nézőszám nőtt az állami pénzek pumpálása ellenére tavaly óta. Az meg mégsem azt mutatja, hogy beindult volna a magyar filmgyártás, csak azt, hogy a művészfilmek még a forgalmazásra is több pénzt kapnak, mint amekkora a bevételük.