További Pol cikkek
Az MMK honlapján található adatok alapján - pontos kimutatások híján - úgy tűnik, hogy a közalapítvány 1998 és 2003 között összesen 100-120 olyan filmtámogatásról hozott pozitív döntést, amit eddig nem követett bemutató.
Függőben vannak
"Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára az MTV Este című műsorában elmondta, szerinte nem felel meg a valóságnak az, hogy hiányos pályázatot benyújtók is kaptak pénzt. A nyilvánosságra került táblázat ugyanis egy munkaanyag volt, amit a pályázatok beérkezésekor állítottak össze, később minden pályázó pótolta a hiányt" - írja az MTI.
A munkaanyagnak nevezett, nem publikus, de eredeti döntési táblázat fejlécén "2005. évi játékfilmgyártási pályázatok elbírálása" cím szerepel, és az első sorban az olvasható, hogy "A Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma a játékfilmgyártásra kiírt pályázat döntési javaslatairól a 2005.04.07-i ülésén az alábbiak szerint határozott". A dátumon kívül az sem támasztja alá Tóth Erzsébet korai munkaanyag-elméletét, hogy a filmcímek mellett ott áll az elbírált támogatási összeg is, ami a pályázat beérkezésekor még nem születhetett volna meg.
Az olyan megjegyzések, mint a "határidő után érkezett" is feltételezik, hogy határidő után írták oda, másrészt egy egész pályázatot határidő után pótolni az MMK szabályai szerint is szabálytalan (Miklauzic Bence - 10 millió). A "kért összegnek nincs költségvetése" megjegyzések olvashatóak Sándor Pál és Szász János neve mellett. Hiába pótolták a produkciók a 120-120 millió forint megítélése után a papírokat, igazolt költségvetés nélkül a döntés szabályossága szintén jelentősen megkérdőjeleződik.
Grunwalsky Ferenc, a kuratórium elnöke által saját kezűleg jegyzett táblázatából kiderülnek amúgy olyan kuriózumok is, hogy Jancsó Miklós filmjére, aminek a kuratórium elnöke az operatőre, négy ellenszavazat is érkezett a szakkuratóriumi tagoktól (6:4), mégis a lehető legmagasabb összeget (120 millió forintot) ítélték meg neki, ami a film költségvetésének (a beérkezett költségvetések is szerepelnek ugyanis ebben a táblázatban) szokatlanul nagy részét, 80 százalékát fedezi. Szomjas György, akinek szintén Grunwalsky az operatőre, az új filmjére 80 millió forintos támogatást kapott. A legnagyobb összeget, 280 millió forintot az MMK alapítói között lévő Hunnia Filmstúdió kapta, és a szintén alapító Objektív Filmstúdió is 120 milliós összegben részesült.
A kisebb összegekkel való támogatások miatt a rendezők sokszor nem tudják folytatni a munkálatokat, és akár évekig is halogathatják a tervet, ami így sokszor el sem készül. Az idén támogatott rendezők közül az MMK honlapján megtalálható adatok szerint szerint Szász Jánosnak ítéltek 150 millió forintot két előző, be nem mutatott filmjére, Gárdos Péternek 85 milliót, Bollók Csabának 50 milliót, Miklauzic Bencének 28 milliót, Elek Juditnak 60 milliót ítéltek meg három, egy, egy illetve két máig le nem forgatott filmterveikre.
Átmentek máshova
A jelenlegi elosztási rendszerben úgy tűnik, a rendezőt nem éri ezért hátrányos megkülönböztetés, elég, ha egy új, adósággal nem rendelkező stúdió égisze alatt jelentkezik az új tervével. Több, az idén is sikeresen pályázó stúdió nevénél szerepelnek azonban olyan régebben megítélt milliók, amikből nem készült film. Hunnia Filmstúdió 28 millió (Miklauzic Bence), Tivoli-Filmprodukció Kft. 30+15 millió (Bacsó Péter, illetve Sas Tamás), Eurofilm Stúdió Kft. 50+50 millió forint (Enyedi Ildikó, illetve Szász János egy-egy régebbi filmje), hogy csak a nagyobb összegeket említsük.
Barbalicsot megbüntették
Egy konkrét esetet sikerült csak megtudnia az Indexnek egy nevét nem vállaló MMK-s munkatárstól, amikor az elmaradásért retorzió ért idén egy producert. Szász János rendező előző, félbe maradt filmjének, A tavasz ébredésének 50-50 millió forintot ítélt már az MMK 2002-ben és 2003-ban, így az idei állami támogatásoktól az informátorunk elmondása szerint a film producerét Barbalics Pétert (Magic Media Rt.) eltiltották, Szásznak viszont új filmjére, az Egy elmebeteg nő naplójára idén 120 milliót is megítéltek.
Nem magyarázták
Az MMK kuratórium felkérte az MMK közalapítvány titkárságát és jogi szakértőit, hogy az interneten megjelent "munkaanyagban szereplő formai kifogások kapcsán" készítsen részletes beszámolót.
Februárban egyébként az MMK egy másik, animációs szakkollégiumának pénzosztása miatt már ÁSZ vizsgálatot kért egy rajzfilmes érdekvédelmi szervezet. A Manifeszt akkori beadvány szintén az információhiányra és -visszatartásra hivatkozva hívta fel a számvevőszék figyelmét arra, hogy a 2004-ben az MMK szakkollégiuma 18,3 millió forinttal kevesebb pénzt osztott el a hivatalosan meghirdetett keretnél, de az eltérésre többszöri próbálkozásra sem kaptak magyarázatot. A közalapítvány honlapján elérhető információk alapján animációs filmek gyártásának támogatására tavaly 235 millió forint állt rendelkezésére, de ebből a tavalyi két pályázaton összesen 216, 7 millió forintot osztottak ki.