Könyvégetés a Széchényi Könyvtárban

"Kulturális bűncselekménynek" tartja Weeber Tibor, az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának munkatársa azt, hogy a közelmúltban megsemmisítették az OSZK gyűjteményének egy részét. A gyűjteményrész 1867 és 1952 közötti kiadású kisebb nyomtatványokat, vállalati és egyesületi kiadványokat tartalmazott, összesen 250 ládányi mennyiségben, mondta Weeber Tibor.

Megmenthetőnek tartották

Az újabban "Pokol"-nak, korábban "Gyűjtő"-nek nevezett gyűjteménybe helyeztek el 1867 és 1952 között minden nyomtatványt, amit a Nyomtatványtár vagy a Hirlaptár nem kívánt, vagy nem győzött feldolgozni. Ilyen volt az 1 ívnél (16 lap) kisebb terjedelmű nyomtatványok zöme, a nagyobb terjedelmű vállalati kiadványok, termékkatalógusok, éves jelentések, mérlegbeszámolók, közgyűlési jegyzőkönyvek, alapszabályok, könyvkiadók könyvjegyzékei, egyesületi kiadványok, köztük katolikus, református, zsidó kulturális egyesületek kiadványai, írta Weeber Tibor munkatársaihoz intézett nyílt levelében. A kollekciót a Nemzeti Múzeum épületének első emeleti folyosóján álló szekrényekben tárolták. 1960 körül helyükre katalógusok kerültek, és a gyűjteményt levitték a vasraktárba. Talán a méltatlan tárolási körülmények miatt ragadt rá a "Pokol" név, írta Weeber Tibor. Ebben az időben - és még évekkel ezután is - kutatói kérésre kiszolgáltak belőle.

A gyűjtemény néhány hete még egy zárt raktárfolyosón állt. Más anyagokkal együtt ezt is megvizsgálták a Mikrobiológiai Felderítő Csoport szakemberei, akik azt tanácsolták, hogy műanyagkosarakban levő anyagokat, melyek vastagon penészesek voltak, el kell égetni. Az anyag másik - fonott kosarakban lévő - részét a szakemberek megmenthetőnek tartották, azt javasolták, hogy a dokumentumokat speciális rázóporszívóval tisztítsák meg a rárakódott porrétegtől. Ilyen porszívóval, mely folyadékba üríti a leszívott port, jelenleg a könyvtár nem rendelkezik, de néhány százezer forintért beszerezhető lenne, írta a szakember.

Pótolhatatlan kár

A megsemmisítés tervéről tudomást szerezve többen megpróbálták megmenteni ezt a gyűjteményrészt. Weeber Tibor és mások vállalták, hogy a portalanítás után átnézik az anyagot, illetve a szakember azt is javasolta, hogy a végleges döntés előtt a Gyűjteményfejlesztési Bizottság és az Állományvédelmi Tanács foglalkozzon a kérdéssel. Múlt héten azonban a raktáron lévő zárat lecserélték és a teljes anyagot megsemmisítették.

"Ezzel pótolhatatlan kár érte a nemzeti gyűjteményt, hiszen ezek a kis példányszámú nyomtatványok sehol másutt nem őrződtek meg, és a helytörténeti és intézménytörténeti kutatás számára alapforrást jelentettek volna. Nagyobb pusztítást a teljes kézikönyvtár megsemmisítése sem okozna, mert azok nagy példányszámban megjelent könyvek" - írja levelében Weeber Tibor, aki szerint így soha többé nem lesz rekonstruálható sok egyesület, civil szervezet, nagyrészt államosított és megszüntetett intézmény, gyár, üzem története. "Számos civil egyesületet egyszer s mindenkorra töröltünk a magyar történelemből, mert ezek a nyomtatványok nem találhatók meg a levéltárak állományában sem."

A gyűjtemény elégetésével kapcsolatban megkerestük a könyvtár főigazgatóját, Monok Istvánt, aki azonban nem reagált levelünkre. Információink szerint hétfőn az országgyűlés kulturális bizottságához fordulnak az ügyben.