Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

Az MSZP-t egyre jobban érdekli Pécs

2008.12.12. 11:39
Pécsen felzabál mindent a helyi politika, tartják sokan a pécsiek között. A helyiek közül senki nem lepődött meg azon, hogy eddig lényegében nem történt semmi az Európa Kulturális Főváros (EKF) projektben. A város lakói már nem is 2010-et, hanem 2011-et várják. Azért abban reménykednek, hogy az EKF-projekt élére kinevezett sokadik igazgatóval csökkenteni lehet a kudarcélményeket. De mit lehet kezdeni egy 36 milliárd forintos kulturális projekttel, aminek a vezetője volt már dohányipari lobbista és szemétszállító-vállalkozó is?

Október 31-én az EU-nál két pécsi pályázat nyert tíz milliárd forintot, közvetlenül előtte néhány héttel a helyi fiatal MSZP-sek Tóth Bertalan vezetésével megbuktatták a másfél éve az igazgató posztot ellátó Mészáros Andrást, aki a pécsi polgármester, egyben baranyai MSZP-elnök és megyei elnök Tasnádi Péter kedvenc embere volt. Meglehet, a polgármester kanadai útja alatt leszervezett puccsal megkapta utolsó esélyét a pécsi Európa Kulturális Főváros-projekt, a hátterében viszont még erősebb harc indult meg a helyi szocialisták között a városi és megyei pozíciók újraosztásáért.

Mit szól ehhez Gyurcsány?

A 2010-es választásokra kevés sikertörténettel állhat elő az MSZP, az egyik ilyen lehet(ett volna) a pécsi EKF-projekt, aminek több oka van: rengeteg kulturális program feledtetni fogja az el nem készülő beruházásokat, a helyi politikai erők a kormány sikereként kommunikálhatják a megvalósulást, ráadásul ehhez pénz is lesz, amit szocialista alpolgármester felügyel.

A kormány elvileg Pécs mellé állt, de többek szerint Gyurcsány Ferencnek, hiába a kampányban fontosnak tűnő lehetőség, nem fontos ez a projekt. A miniszterelnök az elejétől kezdve Budapestért harcolt, az akkori kulturális minisztert, Bozóki Andrást utasította, hogy közölje minden pályázóval, némi kompenzáció ellenében fogadják el Budapest győzelmét. Bozóki erről már a debreceni Kósa Lajossal sem tudott alkudozni, mert a hamarabb hívott Toller elhajtotta a minisztert. Érezte ugyanis, hogy győzelmi esélye van, és pénzt szerezhet a város fejlesztésére. Márpedig Pécs rossz anyagi helyzete miatt ez fontos forrás. Később, mikor Hiller István erővel odatette Méhes Mártont, végképp távol tartotta magát az ügytől a miniszterelnök, hagyta, hogy Hiller vigye el a balhét. Más kérdés, hogy Hiller sem szerette meg a projektet, amikor az emberét felállították. Végül a hagyományosan erős baranyai MSZP is meggyengül a belharcoknak köszönhetően, ami külön jól jöhet Gyurcsánynak.

A miniszterelnök később elsősorban azt akarta elérni, hogy a pécsiek vegyenek vissza elképzeléseikből, mert szerinte óriási pénzeket emészt fel, amiket nem könnyű sem előteremteni, sem később az épületeket finanszírozni, ezért még kormányzati garanciát is vállalt arra, hogy a központi költségvetésből jut a pécsi zene- és konferenciaközpontnak. Az EKF egyik nagy sikere volt, hogy a költségvetésből nem vettek el Pécstől pénzt.

A kispályázás miatt elveszett a lehetőség

Az új felállásban Tasnádi kezéből szinte teljesen kikerült a projekt, a három alpolgármester felosztotta a területeket: a fiatal szocialistákat vezető Tóth Bertalan megszerezte magának a legnagyobb EU-s pénzeket mozgató beruházásokat, Gonda Tibor a kulturális programokért felel, míg a nyelveket többek szerint tárgyalási szinten nem beszélő Meixner András a regionális és nemzetközi kapcsolatokat kapta meg. A menedzserközpont élére Ruzsa Csabát nevezték ki.

Egy biztos: a fejlesztések 2011-2012-re lesznek kész, a köztéri és a Tudásközpont-projekt gyorsabban, azaz a 2010-es határidőre megvalósulhat. Többen azzal vigasztalják magukat, hogy a 2000-es kulturális főváros, Portó 2004-re készült el a zenepalotával. "Kispályás módon történik mindent itt. Pécs elvesztette a lehetőséget, hogy az egész magyar kultúra számára jelentsen az európai cím valamit" - mondta egy pécsi szakértő, aki szerint azzal lehetne még segíteni, ha jó és őszinte kommunikációval a projekt mellé lehetne újra állítani az embereket.

Ez nem lesz könnyű. Sokakat zavar például, hogy a város által 340 millió forintból készíttetett megvalósíthatósági tanulmány eredményeit nem tették nyilvánossá, bíróságon próbálják elérni, hogy beletekinthessenek a dokumentumba. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még 2006-ban 1,1 milliárd forint pályázat-előkészítő forrást biztosított, ez különböző tanulmányok megírására szolgált.

A költségekről

2007-ben 294,810 millió forintot, idén 680,752 milliót, jövőre pedig várhatóan 810 milliót költenek a 2010-es év felvezetésére a programok szintjén. Az összeget az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és Pécs adja össze. Az EKF-projekt 10 százalékát adja a megyei jogú város, 85 százaléka uniós forrás, a fennmaradó 5 százalék pedig az Önkormányzati Minisztérium EU-s pályázati önerő alapjából jön össze. Az EKF-hez kapcsolódó uniós fejlesztések pénzügyi kerete összesen 34,6 milliárd forint, amiből a kulcsprojekteket valósítják meg: pécsi konferencia- és koncertközpont, dél- dunántúli regionális könyvtár és tudásközpont, Nagy kiállítótér - múzeum utca felújítása, Zsolnay kulturális negyed, közterek és parkok. A beruházások az eredeti tervekhez képest jelentősen változtak, a Nagy Kiállítótérből jelentős költségcsökkentés után két kiállítás lesz (Bauhaus, Nyolcak Európában)

A keresztapa és a puha

A kudarccal fenyegető történet a győzelemmel kezdődött. A bejelentésen az akkori boldog polgármester, Toller László azt sem tudta, kinek köszönje meg Pécs sikerét, majd első döntéseivel rögtön a saját kezébe vette az irányítást. Létrehozta a Pécs2010 menedzsmentközpontot, élére fejlesztési igazgatónak kinevezte Merza Pétert, a földrajz szakon végzett fiatalt, aki egyesek szerint akkor a fejlesztésekben egyáltalán nem volt otthon, de ügyesen pályázott. Egy hatfős csapatot is kiválasztott saját embereiből, illetve emberei rokonaiból, akik a menedzsmentközpontot alkották. Innentől kezdve Toller súlyos balesete és az első projektvezető, Takáts József lemondása miatt kialakult légüres térben nem történt semmi. Ezt ismerte fel Hiller István oktatási és kulturális miniszter, aki a már lefuttatott nyílt művészeti igazgatói pályázatot felülírva (a Fidesz-közeli Rubovszky Rita győzelmét megakadályozva) a saját emberét, Méhes Mártont tolta be, egyébként szép fizetéssel.

Nem adott lendületet a projektnek az sem, hogy a kómába esett Tollert Tasnádi Péter váltotta a polgármesteri székben. A két városvezető között jelentős különbségek vannak: a megkérdezettek szerint viselkedése alapján Toller Pécs mindennel törődő, az ügyeket, így az EKF-projektet is a saját kezében tartó keresztapa-figurája volt, míg Tasnádi Pétert eleve "puhának" tartották a városvezetéshez, akinek a pozícióját tovább gyengítette bejelentett betegsége.

A Tasnádi-éra: a hulladékgyűjtő és a cigis

Tasnádi két igazgatót is kinevezett a kulturális projekt élére, mindkettő megbukott. Az első a pécsi szemétszállító-vállalkozót, Kiss Tibor, aki másodállásban havi 150 ezer forintért vállalta a megbízatást. Ő mindössze 4 hónapot töltött el a pozícióban. Mivel ekkor már mindenki számára érezhetően nagy volt a baj, egy válságértekezletet hívtak össze, aminek moderálására Tasnádi Mészáros Andrást kérte fel. Valószínűleg a polgármester elégedett volt vele, a régi MSZP-közeli Mészárost ugyanis néhány nappal ezután kinevezték menedzserigazgatónak. A hulladékgyűjtős után egy dohánylobbista jött, Mészáros volt ugyanis a kapcsolat a pécsi dohánygyár tulajdonosa, a British American Tobacco (BAT) és a kormány között, a kultúrához ugyan nem volt köze, de a menedzserszemléletében bíztak megbízói. Emellett Mészáros kinevezésében szerepe volt Keszler Gábornak, Tasnádi tanácsadójának, aki korábban a BAT-nak dolgozott.

A soförből marketing menedzser lett

Helyben valószínűleg minden idők egyik legerősebb entréjával nyitott az új igazgató. A fizetését 1,5 millió forintban állapítottak meg, új szolgálati autót kért, és egy menő pécsi lakást. Plusz a sofőrének, aki papíron marketing projekt menedzseri posztot is betöltött, magas fizetést (265 ezer forint) és 62 500-at lakhatási támogatás címén, 5000 forint telefontámogatást, s idén novemberben 210 ezer forint jutalom ütötte a markát. Költségtérítéseinek felső határt nem szabtak számára, így 2,6 milliós számlát kellett a központnak kiegyenlítenie. A vezetők utazási és reprezentációs költségei 1,35 millióra rúgtak.

A fővárosból jött MSZP-s munkásságát azzal folytatta, hogy a Méhes által életre hívott művészeti tanács tagjait egyesével felhívta, biztosította őket a bizottság illegitimitásáról, majd hozzátette, senkinek nem fizet egy fillért sem.

A Trendo Bandi néven híressé vált kulturális igazgató egyik forradalmi ötlete volt, hogy rendszeres fogadóórákat tart az egyik helyi étteremben, a Trendóban. Az ötlet szép, de az érdeklődő helyiek helyett inkább az ismerősök jöttek. Ebből, mint később Gonda Tibor nyilvános kérdéséből is kiderült, havonta 350 ezer forintos számla jött össze. Mészáros költségvetéséből havi félmillió forint jutott Medgyessy Péter volt biztonságpolitikai főtanácsadója, Akóts Klára cégének is, hogy „kiépítse az EKF diplomáciai kapcsolatrendszerét”, amire elvileg külön pécsi illetőségű cég működik.

A hamar népszerűtlené váló Mészárost Tasnádi minden erejével védte. Csakhogy Kanadából ez kevés volt, a polgármester több hetes külföldi útja idején fúrták meg Tóth Bertalan vezetésével a helyi MSZP-sek Mészárost. Mire a polgármester visszajött, már csak a leváltáshoz asszisztálhatott.

Mészáros viszont nem adta meg magát ennyire könnyen, a felállított igazgató állítólag perelni akarja Pécset, hogy kifizessék szerződése végéig, azaz 2010-ig. 40 millió forintos összegről hallani, de ezt nem tudták megerősíteni nekünk.

Visszaszámolnak

Az EKF-projekt levezénylésében szerepet kapott a Heti Válasz információi szerint még a kormány részéről - beruházási biztosként - Suchman Tamás, valamint az MSZMP agitprop osztályának egykori helyettes vezetője, Barabás János, aki a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságának irányítása mellett a tárcaközi EKF-bizottság vezetőjének feladatát is ellátja.

A Heti Válasz információi szerint a közbeszerzési kiíráson, melynek eredményhirdetése csütörtökre esik, komoly esélyekkel indul az MSZP volt pénztárnokának, Puch Lászlónak az érdekeltségi körébe tartozó cég, a Vass Consulting, melynek vezetője, Vass Kitti Olga egy másik kft.-ben Weiszbart Zsolt mellett volt résztulajdonos. Utóbbi felesége, Puch Éva rokona az ugyancsak baranyai gyökerű (ma közlekedési államtitkár) Puch Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának. A Puch közeli Vass Consulting tavalyig eseti megbízásokat kapott Pécstől, idén viszont már havi kétmillióért bonyolítja a városi tendereket.

Kende Mária fizetése 1 millió forint volt, mellette 120 ezret kapott havonta lakhatási támogatásként. Mobiltelefonja havi költségének felső határa 50 ezer forint volt. Kende Mária összesen 21,3 milliójába került a társaságnak. Szász Andrea munkabér gyanánt csupán 800 ezret vett fel, ő is megkapta a havi 120 ezres lakhatási támogatást, nála 80 ezer volt mobilköltség. Az ő ittléte 20,1 millióba került.

A cikkhez itt, a széchenyitér2010 blogban szólhat hozzá.



  • Eladnék
  • Hírek