Új eljárás Siklós Mária kizárása ügyében

A Fővárosi Bíróság (FB) hatályon kívül helyezte a Magyar Építész Kamara (MÉK) 2000. decemberi határozatát és új eljárásra kötelezte a kamarát Siklós Mária, a Nemzeti Színház tervezőjének ügyében.

A közigazgatási pert Siklós Mária építész indította két évvel ezelőtt a MÉK-kel szemben, kérve a bíróságtól: helyezze hatályon kívül a MÉK azon határozatát, amellyel - a Nemzeti Színház tervezése kapcsán elkövetett etikai vétségre hivatkozva - kizárták őt a kamara soraiból. Az FB pénteken kihirdetett ítélete szerint fellebbezéssel élni nem lehet, de a felek felülvizsgálat iránti kérelmet benyújthatnak. A bíróság indoklása szerint a MÉK a Siklós Máriával szemben lefolytatott etikai, fegyelmi eljárás során, illetve határozatának meghozatalakor "lényeges eljárási szabálysértést" követett el.

A per során a tanúmeghallgatásokkor előadottak szerint nem volt egyértelmű, hogy a színház építése kapcsán szerződő felek, hogyan értelmeznek építészeti fogalmakat - hangzott el az indoklásban. A bíróság ismertetése szerint a per során kiderült az is, hogy a MÉK és a Schwajda György vezette kormánybiztosság nem értett egyet abban sem, mit értettek koncepcióterv alatt. Az ügy kapcsán többször elhangzott az, hogy Siklós Máriának a Nemzeti Színházra vonatkozó tervpályázat kiírása előtt csak koncepciótervek készítésére volt megbízása.

A bíróság indoklása szerint az ügy felperese, Siklós Mária a színházra vonatkozó tervpályázat kiírása (2001. február 11.) előtti "magatartásával" nem követett el etikai vétséget. A bíróság úgy látja azonban, hogy az építész mindvégig tisztában volt azzal, hogy nem jár el szabályszerűen. Az, hogy Schwajda György kormánybiztos nem kötött szerződést a tervpályázat győztesével, Vadász Györggyel, nem írható Siklós Mária "számlájára" - állapította meg a bíróság.

Mint a két éve tartó jogi eljárás több tárgyalásán is elhangzott: a MÉK azért folytatott le szakmai eljárást Siklós Máriával szemben három évvel ezelőtt, mert álláspontjuk szerint az építész a kamara 1999-ben hozott küldöttgyűlési határozatával ellentétesen cselekedett a Nemzeti Színház kapcsán. Az építészkamara határozatban deklarálta ugyanis: a Nemzeti Színházra vonatkozóan csak tervpályázat során készíthet bárki is terveket.