Rossz minőségű szótárak lepték el a bevásárlóközpontokat

A dilettantizmus diadala, avagy a szótár- és szakkönyvkiadás jelene és jövője címmel tartott szakmai eszmecserén Bucsi Szabó Zsolt, a kiadó igazgatója úgy fogalmazott, a fő támadási pont a felkészületlen vásárló, és a gyors, könnyű profitot remélő kiadók a könyvkereskedelem gyenge láncszemeit tudják bevenni.

Az Akadémiai Kiadó háttéranyaga szerint a fogyasztóvédelmi hatóságok semmit sem tesznek azért, hogy a vásárlókat megóvják a használhatatlan nyomtatványoktól, miközben értéktelen művek tucatjait dobják piacra: teljesen elavult szótárak reprintjeit, vagy kissé javított változatait.

Krumpli, szótár, paradicsom

A kiadó évek óta próbálja felhívni a figyelmet a hamis kiadványokra, a választék mégis egyre bővül, "az utóbbi időben ellepték a gagyik a bevásárlóközpontokat, a paradicsom és burgonya mellett kilóra lehet vásárolni őket", kihasználva a nagy de fizetőképtelen keresletet.

A kiadó szerint ez nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem nyelvvédelmi kérdés is, tehát közügyről van szó. Megoldást a vitát vezető Gazda István tudománytörténész szerint csak az hozhat, ha a miniszteriális szervek segítenek az iskoláknak ajánlásokat adni a nívós szótárakra.

Keresd a szerzőt, a szerkesztőt

A háttéranyag szerint 1990 előtt a szótárak és szakkönyvek csak szigorú lektori véleményezés után jelenhettek meg. A rendszerváltozás megszüntette a miniszteriális koordinációt. Ez a politikai művek esetében helyes döntés volt, a szótárak és szakkönyvek terén viszont az értékes, szakmailag többször is ellenőrzött kiadványok mellett nagyszámú értéktelen kiadvány jelent meg a piacon.

Bánréti Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint mindazonáltal létezik néhány szempont, amivel "meg lehet szagolni", hogy jó könyvről van-e szó. A szerző és szerkesztő nélküli, kaotikus tartalmú értelmező szótárakat, pl., nem szabad megvenni.