Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Pol cikkek
Oldott, fiatalos hangulatú sajtótájékoztatón - melyen tényleg csak azért nem lehetett dobozos sörök szisszenését hallani, mert a Parlament Munkácsy termében tartották, a gigantikus Honfoglaláson feszítő Árpád vezér hivataloskodó tekintete előtt - jelentette be Gyurcsány Ferenc és Bozóki András, hogy mostantól más világ lesz, a kormányzat ugyanis hajlandó tudomást venni arról, hogy a könnyűzene is a kortárs kultúra része, és mint ilyen, ugyanúgy támogatást érdemel, mint bármely más művészeti ág.
A bejelentést konszolidált ruházatban felvonuló szakmai elit, úgymint Lovasi András, Bródy János, Czutor Zoltán, Hajós András, Póka Egon, Pierrot, a Heaven Street Seven zenekar és mások üdítő jelenlétében történt meg, illetve meglepetésszerűen beleütköztünk Iti első generációs valóságshow-sztárba is, aki most a média oldalán vonult fel megkerülhetetlen testi valójában.
Tűrt
A támogatási program ötlete teljes mértékben alulról, vagyis a zenészektől származott. Volt persze előzménye, a csaknem két évvel ezelőtt született, "Idő van!" című nyílt levél, melyet aláírt például - csak pár nevet említve - a Kispál és a Borz, a Tankcsapda és az Anima Sound System, de Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc is. A levél első bekezdése így hangzott:
Ugyanezzel az idézettel indult az a javaslat, melyet tavaly állítottak össze egy zenészek, jogvédők és szervezők részvételével lezajlott találkozón, Zebegényben. A javaslat a koncerteket szervező és befogadó klubrendszer normatív támogatásáról, a magyar zenészek nemzetközi színtérre való kilépésének elősegítéséről és az amatőr zenészek felkarolásáról szólt. Az első javaslat felvetései többé-kevésbé meg is valósultak a végleges programban, mely a mérsékelten ötletes PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) nevet kapta, logójában külön kiemelve a különös asszociációkat keltő három K betűt.
Hitelprogram, koncerttámogatás
Az NKÖM így azonnali intézkedésként elindít egy hitelprogramot a klubok infrastruktúrájának megújítására. Ebben a kulturális tárca a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmillió forintig, húsz évre kedvezményes hitelt biztosít önkormányzatoknak és vállalkozásoknak ifjúsági klubok és próbatermek kialakítására vagy már működők felújítására, felszerelésére. A hitel kamatait a tárca átvállalja, és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatoknál a törlesztésben is segítséget nyújt. Ezer főnél kisebb lélekszámú település esetén a törlesztés felét, ezer és kétezer-ötszáz fő között a törlesztés negyedét vállalja át. Ezeket a pályázatokat július 31-ig be kell adni.
"A programmal kapcsolatos, tavaly novemberben kezdődött ötletelési-egyeztetési folyamatnak az Artisjus kezdettől fogva részese volt - mondta Szinger András, a jogvédő egyesület jogásza. - A jogvédő iroda tevékenységénél fogva érintett a klubtámogatási kezdeményezésben, hiszen elvben az összes hazai koncertről tudomása van, amennyiben azok után szerzői jogdíjat szed be majd feloszt a szerzők között. Kézenfekvő volt tehát, hogy a szervezők bevonjanak mindket az együttgondolkodásba, amelynek eredményeképp a klubtámogatási rendszer adminisztrációs feladatainak nagy részét mi felvállaltuk."
"Ez lényegében azt jelenti, hogy a minisztérium csak annak a regisztrált klubnak adja meg a támogatást (azaz az adott időszakban kifizetett gázsi ötven százaléka, de maximum koncertenként százezer forint), amelyről az Artisjus igazolja, hogy valóban teljesíti a kiírásbeli feltételeket (koncertszám, kifizetett és számlával igazolt fellépti díj összege, saját művek aránya stb.). Vállaltuk azt is, hogy a honlapunkon elhelyezzük az NKÖM klubtámogatási pályázati anyagait is, illetve tárgyalások folynak arról, hogy a pankkk.hu weboldal működésének finanszírozásában is részt vegyen az Artisjus" - mondta Szinger András.
A klubok működéséhez is támogatást nyújt a program, amire azok a kizárólag vidéki helyek pályázhatnak, melyek évente legalább tizenkét élőzenei koncertet rendeznek, és ebből legalább kettő amatőr produkció. A támogatás az alkalmanként kifizetett fellépti díjak fele, de legfeljebb százezer forint, és egy klub évente maximum negyven koncertre kérhet támogatást. Olyan koncert nem támogatható, ahol a fellépti díjak összege meghaladja a négyszázezer forintot, ennek az a célja, hogy ne az egyébként is nagyobb gázsival dolgozó, nagyobb közönséget hozó zenekarok fellépéseire fordítódjon a pénz. Az erre szánt keret évi kétszázmillió forint, az egyes összegeket a tárca utólag, negyedévenként folyósítja az Artisjus igazolása alapján (az Artisjus szerepéről és az igazolásról bővebben itt jobbra, a keretben lehet olvasni). Ehhez a kluboknak regisztrálniuk kell a tárcánál.
Élőzenei koncertnek azt tekintik, amin előadó lép fel, legalább felerészt saját szerzeményekkel. Nem támogatják tehát a diszkót, a céges reklámkoncerteket vagy roadshow-kat, illetve a playback és a fél-playback előadásokat. A tárca különben deklaráltan nem akarja támogatni a "gagyit és a kommerszt", ez ellen szolgál valamiféle védelemként a saját szerzeményekre vonatkozó szabály.
Zeneexport
A program harmadik nagy része a Könnyűzenei Export Iroda felállítása, mely a Hungarofest Kht. alatt fog működni négy-öt fővel, és feladata a magyar zenekarok külföldi fellépéseinek segítése lesz. Kapcsolatot tart majd nemzetközi produkciós irodákkal, szervezi a külföldi fellépéseket, megjelenik nemzetközi zenei vásárokon és promóciós anyagokat gyárt. Az iroda működése szeptemberben indul, éves költségvetése hetvenötmillió forint lesz.
Gyorssegélyként a Nemzeti Kulturális Alapprogram létrehozta a Könnyűzenei Ideiglenes Kollégiumot, ami pályázatokon még idén kioszt összesen huszonhatmillió forintot külföldi koncertek támogatására és amatőr zenekaroknak lemezkiadásra. Az NKÖM és az ORTT a közszolgálati műsorkészítési pályázatokon belül csaknem hetvennégymilliót fordít arra, hogy a magyar könnyűzene hangsúlyosabban legyen jelen az elektronikus médiában. Az NKÖM ezen kívül a zenei kiadványok áfáját is csökkenteni akarja, rendezni szeretné az utcai zenélés státuszát és az oktatási minisztériummal közösen be szeretné vezetni a könnyűzenét a zeneoktatásba.
A sajtótájékoztató után Lovasi Andrást kérdeztük meg, részt vett-e véletlenül KKK-s név és logó kiötlésében, de közölte, hogy ez a része a dolognak őt egyáltalán nem érdekli, de végülis a KKK elég jó asszociáció a TTT-re, a tiltás-tűrés-támogatás egykori hármasára. Hiszen "ez az első olyan gesztusa hivatalosan bármilyen magyar kormányzatnak, amelyik azt mondja, hogy a kultúra része a könnyűzene, gyakorlatilag ez az aczéli korszak vége a számunkra" - mondta ki a zenész a felszabadító szavakat.
Lovasi András: Harminc-negyven-ötven olyan zenekar van, akik most meg fognak tudni indulni. A Mystery Gangtől kezdve a Heaven Street Sevenig, akik három-négyszáz embert hoznak, de nem annyit, hogy rentábilis legyen a dolog. Nekem ez volt a legfontosabb, és ez nagyjából megvan.
Index: A pestiek nem fognak hőbörögni?
Lovasi András: Pesten van klubélet. Ami Pesten ugyanúgy fontos lenne, az az amatőr zenekarok támogatása, ami most itt kimaradt. Valamilyen módon különben a rendszert törvényileg kellene szabályozni, hogy a támogatások automatizmussá váljanak. Én attól félek, hogy ha ez most itt beindul, akkor ez is kommunista vívmány lesz, és ha tavasszal a Fidesz győz, akkor kidobják a kukába, úgy, ahogy van.
Index: De addig ki se fog derülni, hogy működik-e a rendszer vagy sem.
Lovasi András: Hát igen. De annyi ki fog derülni, hogy elég-e a pénz, mert igazából ez annyira kevés, ez egy vidéki színház éves költségvetése, és ha belegondolsz, több ezer rendezvényre oszlik el.
Index: Klubokkal beszéltél már erről, örülnek neki?
Lovasi András: Minden pénznek örülnek, persze. Hát nyilván magyarok vagyunk, élelmesek is vagyunk, biztos meg fognak szaporodni hirtelen a pont kétszázezer forintos gázsik, de ez ilyen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
