További Pol cikkek
Egy nagyobb cél, a budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére, mondta az MTI-nek pénteken Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese azzal kapcsolatban, hogy régészek nehezményezik a Budavári Palota egy XV. századi falszakaszának bontását.
Fejérdy Tamás elmondta, hogy a több száz autónak parkolási lehetőséget nyújtó beruházás másképp nem valósulhatott volna meg, mivel az engedélyt az összes lehetséges változat átgondolása után a legkisebb károsítást jelentő tervre adták ki.
A kompromisszumot nem pénzügyi okokra alapozva, hanem "forgalomtechnikai szempontok" miatt kellett megkötni, mondta, hozzátéve, hogy e nélkül a teljes beruházás meghiúsult volna. Fejérdy Tamás szerint a fal alapozási részének és egy kis felmenő szakaszának elbontása a világörökségi értékre nem jelent veszélyt.
Nem az alku másik oldala, de a projekt egyik eredménye, hogy az építkezés során egy nagy kiterjedésű középkori fal restaurált szakasza lesz látható a garázsban, emelte ki a szakember. Hangsúlyozta: az eset nem válhat precedens értékűvé, mert minden egyes ilyen típusú programnál egyedileg mérlegel a KÖH, amelynek alapszempontjai nem változnak, tehát az örökségi értékek károsodásának lehetőleg teljes elkerülése a cél.
Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régésze csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a Budavári Palota XV. században épült, műemléki védettséget élvező falának egy részét bontják a Csikós udvar alatt létesítendő mélygarázs építői.
A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet, vélekedett a szakember.
A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában. Magyar Károly elmondta, hogy a garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.
A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában. Szamkó Katalin, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy hosszadalmas előkészületek után a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól 2004-ben kaptak engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem hétszáz autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
