Az Index oknyomozója kapta a Soma-díjat

2005.01.11. 21:49
Bogád Zoltán, az Index újságírója nyerte idén a Soma-díjat. A 2000-ben elhunyt újságíróról, Gőbölyös "Soma" Józsefről elnevezett alapítvány kuratóriuma negyedszer ítélte oda a kitüntetést az általa legjobbnak tartott, 37 évnél fiatalabb oknyomozó újságírónak.

A Gőbölyös József "Soma" Alapítvány 2004. évi díját kedd este adták át a Magyar Tudományos Akadémián. Az alapítvány kuratóriuma 2002 óta minden évben a legszínvonalasabb oknyomozó újságírói munkákat jutalmazza, ez alkalommal Bogád Zoltán az Antenna Hungáriából kivált cég, a Teledatacast privatizációjának és állami pénzekhez juttatásának gyanús körülményeiről írt cikkeivel nyerte el az egymillió forint pénzjutalommal járó díjat.

Zutyu!
Zutyu
A háromtagú kuratórium indoklása szerint a benyújtott pályaművek közül Bogád írásai (Kötbért szabhatnának ki a TDC-re ; Műhold szórja a tudásbázist; Hatszázmilliós állami megbízás a hatvanmillióért privatizált cégnek) "alapultak a legkiterjedtebb nyomozáson, gazdagon adatoltak és illusztráltak".

A díj névadója, Gőbölyös József  "Soma" egykori újságíró, 2000 augusztusában, harminchét évesen halt meg. A róla elnevezett alapítványt barátai, kollégái hozták létre 2001-ben. Az alapítvány először 2002-ben díjazott tényfeltáró újságírókat, akkor Blénessy Gábor a TV2-n és a Korridor portálon közölt írásaiért és Rajnai Attila az Élet és Irodalomban megjelent riportsorozatáért megosztva kapták a díjat. 2003-ban a Soma-díjat Haszán Zoltán, a Népszabadság újságírója vehette át, tavaly pedig Mong Attila, a Kulcsár-ügyről a Figyelőnek írt cikksorozatával nyert.

Bogád Zoltán első cikke 1993-ban jelent meg az Esti Hírlapban, majd gyakornokként a Magyar Hírlapnál dolgozott, itt jelentek meg első "tényfeltárásai", a nógrádi vizes maffiáról és az MSZP ingatlanügyeiről. Aztán a Roma sajtóközpont következett, majd a Népszava, az Amaro Drom és a Blikk. 2000 májusa óta Bogád az Index munkatársa.